NRGreport
Menü

Új modelleket próbálgatnak a nagy európai közművállalatok

Trading | Végh Zsófia | 2017-01-11 08:00

Nem immunisak többé a kisebb energiacégekkel szemben a nagy európai energiaipari vállalatok, melyek közül a legtöbben a technológia fejlődése és a megújulók gyors terjedése miatt veszteségessé váltak. Ha el szeretnék kerülni a csődöt, váltaniuk kell, ám az, hogy milyen üzleti modell teheti ismét nyereségessé őket, még kérdéses.

A zöld törekvések és az ezeket támogató politika az elmúlt években nagymértékű megújuló energia kapacitások létrejöttét segítették. Az alternatív energia terjedésével nem pusztán a villamosenergia ára csökkent, a hagyományos energiatermelő/szolgáltató cégek nyeresége is megcsappant. A változásokat az európai nagyvállalatok különösen megsínylették. Ami évtizedeken keresztül helyzeti előnyt jelentett a kis cégekkel szemben, (hálózatok, erőművek, stb.) mára – a technológia és a fogyasztók igények változása miatt – inkább visszahúzza őket. Több millió/milliárd eurós, erőművekbe, hálózatokba történt beruházásaik lassan térülnek meg.

A tokiói Renewable Energy Institute munkatársa, Romain Zissler megvizsgálta Európa 16 legnagyobb energiacégének (EDF, Enel, Engie, E.ON, RWE, Iberdrola, Vattenfall, EDP, Statkraft, Fortum, Natural Gas Fenosa, PGE, EnBW, Verbund, SSE, CEZ) aggregált üzleti eredményét. Az elmúlt hat évben a cégek összesített eredménye csökkent: a 2010-ben 33,3 milliárd eurós eredmény 2015-re – fennállásuk óta nagy valószínűséggel először – negatívba fordult, a cégek félmilliárd eurós veszteséget könyveltek el.

A fenti folyamatokban nyilván közrejátszik, hogy Európának csak részben sikerült kilábalnia a válságból – a GDP értéke máig nem éri el a 2007-es szintet, s ez szoros összefüggésben van a villamosenergia fogyasztással. S bár az összeurópai részvénykosár értéke valamivel nőtt a válság óta, az energetikai cégek részvényeinek értéke 2009 óta stagnál, mondta Zarándy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgató, az energetikai üzletág vezetője az EnKon energetikai konferencián Budapesten.

Stratégia és környezet

A Századvég is elemzett (a fentiek között szereplő) öt nagy európai közműcéget, két német (E.ON, RWE), két francia (EDF, Engie) és egy skandináv (Vattenfall) vállalatot. Bár bevétele nőtt, az E.ON EBIDTA-ja 2011 óta öt százalékkal esett. Az RWE közel húsz gigawattnyi fosszilis kapacitástól szabadult ebben az időszakban, bevétele két, EBIDTA-ja öt százalékkal esett. A Vattenfallt a Németroszágból való menekülés jellemezte, fosszilis portfolióját értékesítette, s ma főként skandináv víz- és atomerőműveire fókuszál, mondta Zarándy. A francia cégek valamivel jobb helyzetben vannak, mivel a kormány támogatóbb politikát folytat, jobban figyelembe veszi a cégek érdekeit, s az atomenergia kivezetésére sem került sor. Sőt, a francia cégek portfoliója kevésbé karbonintenzív, s hamarabb megkezdték az átállást a nem fosszilis technológiákra, mondta Zarándy.

A sokszor kényszerű változások eredményeképpen a legtöbb nagyvállalat prioritása megváltozott, mondta Tomas Kaberger, a Vattenfall svéd állami közműcég igazgatósági tanácsának tagja az InnoEnergy Business Booster energetikai konferencián.

A novemberben Barcelonában rendezett esemény többek között azt feszegette, hogyan alkalmazkodnak a nagyvállalatok a megváltozott körülményhez. Kaberger szerint az elmúlt 18 hónapban az európai kormányok azon dolgoztak, hogy megmentsék ezen vállalatokat a csődtől. A baj csak az, hogy a cégek zöme még nem találta meg a megfelelő üzleti modellt, ami fennmaradásukat segítené, John Raspin, a Frost & Sullivan nemzetközi tanácsadó cég energiáért és környezetért felelős partnere. Ennek híján pedig nehezen veszik fel a versenyt a piacra új technológiát, innovatív megoldásokat hozó kisebb cégekkel, melyek nem rendelkeznek nagy értékű eszközökkel, nem fektettek be hosszan megtérülő projektekbe, tehát nincs vesztenivalójuk. Ezzel szemben a nagy cégeknek korábbi beruházásaik sokszor veszteséget termelnek.

Előretörnek a megújulók

A közműcégek üzemeltetésének gazdaságosságára kétségkívül a megújulók vannak a legnagyobb hatással. A nap és szélenergia olyan léptékben terjed világszerte, hogy senki sem tudja megjósolni a folyamat végét. Ráadásul, szemben a hagyományos erőművekkel, melyek gazdaságosságának korlátait az elmúlt években felmérhették, ma még nem tudni, a megújulók esetében hol a határ. Különösen a jó földrajzi adottságokkal bíró országokban, területeken, főként Európán kívül, a nap- és szélerőművek telepítésének költségei drasztikusan csökkenek. Ugyanígy a napelemek, szélturbinák ára, melyek mára kisebb szélben nagyobb hatékonysággal üzemelnek. Előbbinél évente több mint negyven százalékkal, utóbbinál valamivel lassabban, de folyamatosan esik az eszközök ára.

Startupokat vásárolnak a nagyok. Forrás: 123rf.com

Júliusban egy Hollandiában telepítendő 350 megawatt kapacitásű off-shore szélerőmű  építését 87 euró/Mwh ajánlattal a dán Dong vállalat szerezte meg. Az ajánlat a sajtó szerint „mérföldekkel verte” a korábbi hasonló tendereken ajánlottakat. A Németországból menekülő, fosszilis erőműveitől szabaduló Vattenfall szeptember közepén már 50 euró/MWh áron nyert jogot egy szintén offshore szélerőmű létesítésére Dániában. Kevesebb, mint két hónappal később pedig egy másik északi országban 49,9 MWh ajánlata nyert.

Európán kívül, ahol a legtöbb piacot kevésbé befolyásolja a szabályozás, ennél még alacsonyabb áraknál ruháznak be. Április elején Mexikó első tiszta energia aukcióján összesen 1860 MW kapacitást értékesítettek 50,7 dollár/Mwh áron. Egy hónappal később a dubaji Villamosenergia és Vízhatóság rekord alacsony, 2,99 cent/kWh ajánlatot kapott 800 Mw napenergia kapacitás építésére. Augusztusban Chilében 2,91cent/kWh, szeptember Abu Dhabiban 2,42 cent/kWh ajánlat nyert egy tendert. Számos országban piaci alapon is nyereséges megújuló kapacitásokat telepíteni, s nem pusztán a megengedőbb szabályozás miatt; a bankok is szívesebben hiteleznek. 

Decentralizáció

Bár az erőművek primátusa csökken, nem szűnik meg teljesen, mondta Tótth András, az MVM Zrt. stratégiai igazgatója az EnKon 2016 energetikai konferencián. A szakember számol a centralizált erőművekkel a jövőben is, ugyanakkor úgy véli, hogy egy kiegyensúlyozottabb, alternatív megoldásokra támaszkodó rendszer fog kialakulni, melyben a decentralizált (háztartási, stb.) erőművek szerepe jelentősen nő.

A nagyok csökkentették tőkekiadásaikat, elkezdtek nyitni a megújulók felé, startupokat vásárolnak, és, legalábbis marketingkommunikációjuk szerint – nagyobb figyelmet szentelnek ügyfeleiknek. Túlélésüket, átállásukat számos kormányzati intézkedés is segíti, sok helyen csökkentették adóterheiket, a környezetvédelemhez való hozzájárulásuk mértékét. S bár mindez enyhít a nagy vállalatok helyzetén, szakemberek szerint bevételeik egy része előbb-utóbb a rugalmas, innovatív kiscégekhez vándorol majd.

Végh Zsófia