NRGreport
Menü

Újabb tiltakozás egy amerikai olajvezeték ellen

A pénteken hivatalba lépő amerikai elnök, Donald Trump segítségével hamar pont kerülhet az évek óta húzódó Dakota Access olajvezeték körüli ügyek végére, de a kivitelező cég, az Energy Transfer Partners máris szembetalálhatja magát a következő olajvezeték-botránnyal. 

A Dakota Access olajvezeték kiindulópontja, az Észak-Dakota, Montana és a kanadai Saskatchewan államok területén húzódó Bakken olajmező, ami nagyjából napi 1 millió hordós termelésével meghatározó az Egyesült Államok olajiparában. Az itt kibányászott olajat vasúton, vagy vezetékeken szállítják el Észak-Dakotából, amely aztán a keleti parti, vagy a Mexikó-öbölben lévő finomítókban köt ki. A hatalmas távolságok miatt csak idő kérdése volt, mikor ütközik a helyi lakosság ellenállásába a vezetékek építése. 

A konfliktus a sziú indiánok egyik törzse, a Standing Rock vezetéseével robbant ki leglátványosabb formában és hetekig tartó erőszakos tüntetések követték egymást, amelyekhez környeztvédők is csatlakoztak. A vezeték az indiánok szent helyei közelében húzódik, ráadásul a természetes vízellátást is veszélyezteti. Trump korábban közölte, hogy megválasztása esetén az Army Corps of Engineers nevű szövetségi ügynökség az ő ellenőrzése mellett gyorsan jóváhagyja a vezeték megépítését. Amennyiben ez tényleg így történne, a kivitelező Energy Transfer Partners számára egy problémával kevesebb lenne, de távolról sem az utolsó. 

A cég ugyanis partnereivel közösen a Bayou Bridge olajvezeték megépítését is javasolja, ami 260 kilométeren keresztül húzódna a Louisiana állambeli Lake Charles-tól a New Orleanstól nyugatra lévő St. James Parish-ben található olajközpontig. Az olajszállítmányok itt a Nustar ENergy tulajdonában lévő terminálba érkeznek majd, innen pedig bárhová könnyen elszállíthatók, akár külfölfi exportra, akár a Mexikói-öböl finomítóiba. 

Más szavakkal, ha a Dakota Access vezeték megépül, akkor már csak egyetlen hiányzó szakasz, a Bayou Bridge vezeték kell ahhoz, hogy az észak-dakotai olajmezőket nagykapacitású vezeték kösse össze a nemzetközi piacokkal. A vezeték napi 200 ezer hordó olaj szállítására lesz képes, amit a későbbi bővítések során napi 480 ezer hordóra lehet növelni. A vezeték a tervek szerint 2017 második felében készülne el teljes hosszában. 

A probléma ugyanakkor, hogy a Bayou Bridge olajvezeték az Atchafalaya-medencén haladna át, ami az amerikai természeti örökség része és a világ legnagyobb természetes mocsara is egyben. A területen több tucat veszélyeztetett állatfaj is él és ez a központja az amerikai folyami rákhalászatnak is. A vezeték nyomvonala közel 600 angol holdnyi lápon halad keresztül és közel 700 különböző vízlelőhelyet érint, ezek több mint 300 ezer ember édesvízellátását biztosítják. Ezért a sziú indiánokéhoz hasonló helyi ellenállás van kibontakozóban. 

Közben az Energy Transfer Partners sietett közölni, hogy a Bayou Bridge olajvezeték sokkal biztonságosabb szállítási mód, mintha a nyersolajat vasúton szállítanák. A baleset valószínűsége a Fraser Institute 2015-ös felmérése szerint 4,5-szer nagyobb vasúton, mint a vezetékes szállítás esetén. Ráadásul az olajcégek azzal is érvelnek, hogy a területen jelenleg is több régebbi építésű vezeték működik, de ezek ellen nem tiltakozott a lakosság. Pedig pont az olajvezetékek által okozott természeti károk azok, amik miatt a helyi közösségek most felemelték szavukat és ellenzik egy újabb vezeték megépítését. A tiltakozás egyelőre csak helyi szinteken számít eseménynek, de ez így volt a Dakota Access esetében is, egészen 2016 közepéig, amikor az egyre erőszakosabb tüntetések miatt a témát felkapta a sajtó. 

A történet természetesen a pénzről is szól. Az Energy Transfer Partners részvényeinek értéke 20 százalékkal csökkent 2016 nyara és az amerikai elnökválasztás időpontja között. Ezekben a hónapokban voltak a leghevesebb tüntetések és ekkor állította parkolópályára a Dakota Access építkezését az amerikai kormányzat. Trump megválasztásával aztán a papírok valamennyit visszanyertek értékükből, de a tüntetések előtti szintet, a részvényenként 43 dollárt nem sikerült újra elérniük. A részvényárfolyam zuhanás éppen szeptemberben kezdődött, amikor a tüntetésekről szóló híradások ellepték a világsajtót, így egy újabb, ezúttal Louisianában kirobbanó tiltakozó hullámnak is hasonló hatása lehet - írja az Oilprice.com

Forrás: Oilprice.com