NRGreport
Menü

Trump máris kihúzta a gyufát az indiánoknál

Donald Trump amerikai elnök kedden, a Fehér Házban aláírta azt az elnöki rendeletet, amely két olajvezeték építési tervének felgyorsítását írja elő. A Keystone XL és a Dakota Access vezetékek ellen eddig is hevesen tiltakozott a helyi lakosság és a környezetvédők, most a tüntetések újraindulhatnak. Ráadásul az építkezések útjában komoly jogi csaták is állnak. 

Az egyik olajvezeték a Kanada felől induló, és Kanadával közösen építendő Keystone XL, a másik az amerikai szövetségi államokon végighúzódó Dakota Access vezeték. A Keystone XL vezetéket a TransCanada, a Dakota Access-t pedig az Energy Transfer Partners építi. Utóbbi vállalat egyébként érdekelt egy újabb, vitatott területen, a louisianai mocsarakon keresztül futó vezeték építésében is. Az elnöki rendeletben Trump rögzítette azt is, hogy a vezetékek építésekor kötelezően amerikai munkásokat kell alkalmazni.

A rendeletek aláírása után újságíróknak Trump azt mondta: a Keystone XL-re vonatkozó államközi megállapodás-tervezet néhány elemét újra kell tárgyalni, s ha a módosításokba a kanadaiak beleegyeznek, akkor megépítik. Trump hangsúlyozta, 28 ezer új munkahelyet teremt a nagyszabású építkezés.

A Dakotáról leszögezte: ennek a szerződéses feltételeit az érintett amerikai szerveknek és cégeknek egymás között kell majd áttekinteniük.

Donald Trump arról is döntött, hogy kizárólag az Egyesült Államokban gyártott acélból készülhetnek az amerikai területen lefektetetendő olajvezetékek. Az amerikai elnök azt mondta, hogy ez a döntés "sok embernek ad munkát az acéliparban".   Mindkét olajvezeték megépítése hosszú idő óta viták kereszttüzében áll. A csaknem 1900 kilométer hosszan húzódó, magánvállalkozásban építendő Keystone XL a kanadai Albertából szállítaná az olajat Nebraskába, ahol csatlakozna egy már meglévő olajvezetékhez. Az erről szóló megállapodást még George W. Bush elnök írta alá, de 2015-ben Obama elnök elvetette a tervet.

A Dakota Access teljes egészében amerikai területen épülne, Észak-Dakotából indulva Dél-Dakotán és Iowán keresztül Illinois államig érne. A 3,8 milliárd dolláros beruházás csaknem végig magánterületen épül, ám a Dakotában élő sziú indiánok és az őket támogató környezetvédők amiatt tiltakoznak, hogy temetőik és kulturális örökségük egyes részei az építkezés áldozatává válhatnak. Komoly kifogásuk az is, hogy a vezeték áthalad a Missourin, ami a folyó alsó szakaszának a tisztaságát, több millió ember biztonságot ivóvízellátását is veszélyezteti.

A Keystone XL-t környezetvédők korábban azért kifogásolták, mert a vezeték különösen szennyezett kőolajat szállítana a kanadai Alberta államból. A szakértők egy része szerint szerfölött veszélyes lehet ilyen típusú kőolajat szállítani Nebraska állam mezőgazdasági területein át.

Donald Trump kedden aláírt még egy rendelkezést a környezetvédelmi feladatok áttekintésének gyorsított eljárásáról és az elsődleges fontosságúnak ítélt infrastrukturális beruházások (autóutak, hidak, repülőterek) tervezésének megindításáról.

A Keystone XL vezeték építését még Barack Obama állította le, hivatalosan arra hivatkozott, hogy a vezetékhez készülő környezetvédelmi tanulmány hiányos volt és nem kellően vette figyelembe a hatásokat, különös tekintettel a nebraskai Sandhills régióra, ami egy védett ökoszisztéma - írja a CNBC. Környezetvédők egyébként azért is tiltakoznak a Keystone ellen, mert ennek segítségével új lendületet kaphatnak a kanadai olajhomok-fejlesztések. Az olajhomok kitermelése jóval több energia felhasználásával jár, mint a hagyományos olajbányászat. A vezeték támogatói ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a megépítéssel csökken az Egyesült Államok olajkitettsége a közel-keleti országokkal szemben.  

A TransCanada keddi közleményében üdvözölte az elnöki döntést és kiemelte, hogy az építkezés több ezer építőipari munkahelyet teremt majd, a vezeték útvonala mentén pedig évi több tízmillió dolláros adóbevétel is keletkezik, az ingatlanadó révén. A CNBC cikke ugyanakkor megjegyzi: az építési fázisban valóban sok munkahely keletkezik, de hosszú távon az olajvezetékek működtetése nem igényel nagy emberi erőforrást. 

Az elnöki rendelet ellenére mindkét projekt előtt komoly jogi csatározások állnak - mondta a CNBC-nek Bruce Huber, a Notre Dame egyetem környezetvédelemre, természeti erőforrásokra és energiaiparra specializálódott jogászprofesszora. A Keystone XL vezeték állami jóváhagyásra vár még Nebraskában és az itteni földtulajdonosok is több éve küzdenek a TransCanada ellen és várhatóan a környezetvédelmi aktivisták tüntetései is újraindulnak majd. 

A Dakota Access esetében is további perekre lehet készülni, főként, ha a korábbi amerikai kormányzati javaslat szerint a sziúk területei helyett új útvonalat keresnek a vezetéknek. Várhatóan ezen földterületek tulajdonosai is bíróságra viszik majd ügyüket - írja a CNBC.

Forrás: MTI, CNBC, NRGreport