NRGreport
Menü

Csak a minimum betartására törekednek a cégek

Fenntarthatóság | Végh Zsófia | 2017-01-27 08:00

Az energiahatékonyság nem tartozott a hazai energia ágazat prioritásai közé az elmúlt évtizedekben, az uniós szabályozás hatására azonban változik a helyzet. Látványos változásokra ne számítsunk, kevesen törekednek arra, hogy a minimum elvárásoknál többet teljesítsenek - hangzott el az IIR Magyarország által szervezett Energiahatékonysági Szaknapon.

Ha energiahatékonyságról van szó, már tavaly, tavalyelőtt sem ülhettek tétlenül a cégek, idén további elvárásoknak kell megfelelniük. S nem csupán egy bizonyos körnek előírt energetikai audit elvégzése és/vagy nemzetközi szabvány alkalmazásáról van szó. Hogy az ország energiafogyasztása kellő mértékben, 2014 január 1-e és 2020. december 31-e között 154 Petajoule-al csökkenjen végfelhasználói szinten, 2017-től újabb szakpolitikai intézkedések et vezettek be. Ilyen például az energetikai szakreferens alkalmazása, a nemzeti energetikusi hálózat kialakítása, valamint az energiahatékonysági beruházások után járó társasági adókedvezmények. Az intézkedések célja, hogy 2020-ig 61 PJ új megtakarítást elérése, mondta Makai Martina a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár az IIR Magyarország által szervezett Energiahatékonysági Szaknapon.

Nemzeti energetikusi hálózat

A politikus szerint a legnagyobb mértékű megtakarítást a nemzeti energetikusi hálózat eredményezheti. Az 18 megyei kormányhivatalban és 58 járási kormányhivatalban kötelezően alkalmazandó szakemberek január elsejétől ingyenes energetikai tanácsadói szolgáltatás nyújtanak közintézmények, vállalkozók, lakosság számára. Erre azért van szükség, mert a nemcsak a források hiányoznak, a lakosság azt sem tudja megítélni, hogy mire (milyen energiahatékonysági megoldásokra) van szüksége. Ezt az Otthon Melege program családi ház program értékelésekor tapasztaltuk, mondta Makai. A tanácsadók közintézményeknek szakmai segítséget nyújtanak energiamegtakarítási terv készítésében. Vállalkozásoknál pedig segítheti az energiamenedzsment bevezetését, alkalmazását. A hálózat január elsején elindult, ám csekély információ áll rendelkezésre róla, külön oldalon nem hirdetik, a konferencián résztvevő több szakember sem ért el tanácsadót. 

A rárótt feladatok ismeretében hatékonysága kérdéses: az energetikusi hálózat alulméretezett, mondta Némethi Balázs, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. Energia- és üzemvitel irányítási igazgatóságának osztályvezetője. Ha valóban tanácsadói feladatokkal ruházzák fel őket – vagyis bárki kérhet tanácsot, például családi háza energetikai korszerűsítése esetén – ennyi szakember valószínűleg nem lesz elég. S ahhoz, hogy megbízható tanácsot tudjon adni, a helyszínen is meg kellene vizsgálnia az adott épületet, méréseket végezni, stb. – ám ezek részletei sem tisztázottak, mondta Némethi.

A szakember szorgalmazná, hogy valamennyi, energiahatékonyságot célzó intézkedésnél a segítő kéz domináljon a szankciókkal szemben, utalva az audit és az energetikai szakreferensi kötelezettségek mulasztása esetén kirótt bírságokra.

MEKH: egyszerűsödött az auditra vonatkozó jogszabály

A Magyar Energetikai- és közmű-szabályozási Hivatalnál ugyanakkor úgy vélik, az auditra vonatkozó jogszabály egyszerűsödött, egyértelművé vált, módosításai megkönnyítik a vállalkozások dolgát. A bírság moratóriumot május 30-ig meghosszabbították, ezt követően ellenőrzik majd az audit meglétét. A Hivatal bírságolhat, de nem kötelező, és nem kizárólag árbevétel alapján, hanem a jogszabálysértés mértékétől függ a bírság mértéke. Így előfordulhat, hogy csak figyelmeztetésben részesítik a vállalkozást. Idén formai és tartalmi szempontból a tavalyi auditokat ellenőrzik, melyek elvégzésére külső szervezet segítségét is várhatóan igénybe veszi a MEKH.  Azon auditorokat, akik több auditot végeztek, nagyobb valószínűséggel ellenőrzi majd a hivatal, de a kevesebbet végzőkre is sort kert majd, bár nem feltétlenül idén, mondta Tóth Tamás, a MEKH Elemzési és Statisztikai Főosztályának vezetője.

A szakember pontos adatokat nem közölt arról, összesen hány vállalkozás tartotta a tavaly decemberi határidőt, a moratórium meghosszabbítása arra utal, hogy még mindig sok az, aki nem. Tavaly szakértők durván 900-ra becsülték az auditköteles cégek számát, Tóth szerint bizonyos tanulmányok szerint 1500 is lehet. Idén július elsejétől módosul a kötelezettek köre – a nagyvállalatoknak, és a KKV törvény alapján a kapcsolódó vállalkozásoknak kell auditálást végezniük, a partner vállalkozások kikerülnek a kötelezettség alól. Ha az átlagos éves összes energiafogyasztás nem haladja meg a 3GWh-t, a vállalkozás mentesül az audit alól, s a szabványt alkalmazók is. A szakember szerint a módosítások hatására a hatóság és az ellenőrők figyelmüket a komolyabb fogyasztóknak szentelhetik, szemben a kisebb (elhanyagolható) fogyasztással bíró cégekkel. A rendszer sikere azonban így is kétséges. Az auditokkal szembeni legfőbb kritika ugyanis az, hogy csupán egy pillanatképet ad a vállalat energetikai állapotáról –  ráadásul négyévente. A külső szakértő nem ismeri a cégek energiamenedzsmentjét, ezért sok esetben az első audit arról szól, hogy megismerkedjen vele.

Audit vs. ISO 50001

Többek között emiatt választotta az ISO 50001-es szabványt az audit helyett a MOL Nyrt. A vállalat saját energetikusi csapata révén megvolt a belső szaktudás, mondta Hársfai Péter,  a MOL Nyrt. energia menedzsment szakértője.

A szakemberek eddigi tapasztalatai alapján a legtöbb cég a minimum követelmények teljesítésére koncentrál (majd), s így az alacsony auditori ajánlatok fogadja csak be. Ez a minőség rovására mehet, különösen úgy, hogy az auditorok ellenőrése sem indult el.  Erre idén ejt sort a MEKH. Azon szakembereket, akik több auditot végeztek, nagyobb valószínűséggel ellenőrzi majd a hivatal, de a kevesebbet végzőkre is sort kert majd, bár nem feltétlenül idén, mondta Tóth.

Nemzetközi példák sem feltétlenül szolgálnak pozitív példával. Németországban egy audit átlagosan két százalékos megtakarítási potenciált hozott, ám a javaslatok csupán 25 százaléka valósult meg, mondta Tóth. Az adatgyűjtés hibák mellett a rossz eredmények oka lehet még, hogy a vállalkozások (itt is) adminisztratív teherként tekintenek az auditra, melynek átlagos költsége 7500 euró volt. Ugyanakkor volt olyan tartomány, ahol 2500 eurót visszatérítettek az audit díjából, cserébe öt éven keresztül kell az adott cégnek adatot szolgáltatniuk. Itt „túljelentkezés” volt a KKV-k részéről, mondta Tóth. A német szabályozás szerint a vállalkozás energiafelhasználásának 90 százalékát kell az auditnak lefednie, a fennmaradó 10 százalék mentesítés vonatkozhat technológiára, energiahordozóra, stb.

Jogi kibúvók és sokszor korrupció is szembe megy azzal a céllal, hogy az audit valódi eszköz legyen arra, hogy a gazdálkodó szervezet csökkentse energiaköltségeit, s javítsa energiahatékonyságát, mondta Emhő László, a BME Mérnöktovábbképző Intézet  docense, MEKH energetikai auditor. Szemléletváltás kell ahhoz, hogy ne a jogi megfelelőség hanem az energiamegtakarítás legyen a lényeg. Az irányok jók, de a kötelezettség ellenérzést fog kiváltani, mondta Hársfai. A szakember hiányolja a magyarázatot, a marketinget arról, hogy mi célt szolgál, s miért kötelező mindez,. Egy ipari szervezet költség/megtakarítás tudja értelmezni, a lakosság már nem, tette hozzá.

A költségalapú szemlélet miatt, a profitorientált vállalatok zöme is nehezen hoz meg egy-egy ilyen döntést. Meg kell tanulni a menedzsment felé „eladni” az energiahatékonysági beruházásokat, melyek sok esetben nem hoznak kellő költségmegtakarítást, mondta Hársfai. Ugyanakkor a cég menedzsmentje egyre nyitottabb, érzi, hogy van benne potenciál és felelősség, és engedékenyebb, mint öt éve volt, mondta. Más kérdés, hogy az ISO50001-es szabvány által feltárt lehetőségek megvalósítására mikor megy végbe, hiszen egyéb, sürgető technológiai fejlesztésekre, cserékre nincs forrás. A vállalati energetikusok a gyártás-, termékfejlesztéssel, stb. versenyeznek a forrásokért, mondta Lontay Zoltán, energetikai szakértő.  Ezért a döntéshozókat meg kell győzni arról, hogy érdemes energiahatékonyságot javító intézkedésekre fordítsa, s ne például technológiai cserékre.  A szakember szerint a három-négy évnél hosszabb megtérülési idővel beruházásokra ritká(bba)n jut pénz. Jó arányban valósítottak meg energiahatékonysági projekteket a FŐTÁV-nál, ám van közöttük olyan, melyek előkészítése tovább tartott vagy (jóval) később került rá sor, mondta Némethi. A Főtávnál az energia termék – ezért a versenyképesség kulcsa az energiahatékonyság – s a mi iparágunkban az energiahatékonyságot is támogató beruházások mindig előkelő helyen lesznek, mondta.

Végh Zsófia