NRGreport
Menü

Energiahatékonyság: az Európai Bizottság emelné a tétet

Az Európai Bizottság 2016. november végén nyilvánosságra hozta az ún. Téli Csomagját (Energy Winter Package). Ez – több új klíma- és energiapolitikai szabályozási javaslat mellett – a 2030-as klíma, megújuló és energiahatékonysági célok felülvizsgálatát indítványozza. A Bizottság a Téli Csomagban azt javasolja, hogy a korábban elfogadott, 2030-ra kitűzött 27%-os energiamegtakarítási célkitűzés 30%-ra emelkedjen. A javaslat szerint ez a cél EU szinten kötelező érvényű lenne, szemben az eddigi indikatív célkitűzéssel. A Magyar Energiahatékonysági Intézet elemzése.

A bizottsági szándék mögött a tiszta energiahasználatra való átállás gyorsítása mellett az a stratégiai felismerés játszik szerepet, amely az európai növekedés egyik motorjaként ismeri el az energiahatékonysági beruházásokat, tekintve a munkahely-teremtésben, illetve gazdasági növekedésben játszott szerepét.
 
Bizottsági elemzések alapján a célkitűzés a 2005. évi szinthez képest 17%-os csökkenést jelent majd az EU végsőenergia-fogyasztásában, emellett hozzávetőlegesen 0,4 %-kal (70 milliárd euróval) növeli a GDP-t uniós szinten. A fokozott energiahatékonyság elő fogja segíteni, hogy az európai vállalkozások költségeik csökkentése révén javítsák versenyképességüket és a háztartási és ipari energiaárak mérséklődjenek. A becslések szerint uniós szinten összesen 400 ezer új munkahely jöhet létre 2030-ig; különösen az építőipari ágazatban lesz ez jelentős, többek között a szakképzett fizikai munkára irányuló növekvő keresletnek köszönhetően. Végezetül pedig várhatóan 4,5–8,3 milliárd euróval csökkennek a környezetszennyezés okozta költségek és az egészségügy kiadásai. Emellett jelentős mértékben javulni fog az energiabiztonság, melynek eredményeképp 2030-ra 12%-kal csökkenhet a földgázimport az Európai Unióban.
 
A Téli Csomag energiahatékonyságot érintő főbb javaslatai

A javasolt módosítások többek között érintik:

• az energiahatékonysági céloknak az EU 2030-as klíma- és energia keretrendszerébe történő beillesztését nemzeti energia- és klímaterv formájában,

• a 1,5%-os energiaszolgáltatói kötelezettség (vagy alternatív intézkedésekkel történő helyettesítése) 2021-2030 közötti továbbvitelét,

• a fogyasztói egyedi mérések és számlázások rendszerének további erősítését,

• energiaszegénységet.

Nemzeti energia- és klímaterv kidolgozása

A Téli Csomag nem tartalmaz tagállami szintre lebontott kötelező nemzeti célkitűzéseket. A javaslat szerint azonban 2018 végére minden tagországnak el kell készítenie egy nemzeti energia- és klímapolitikai tervet, mely tartalmazza majd a 2030-ra korábban kitűzött indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulásokat.

Energiaszolgáltatói kötelezettség

Az Energiahatékonysági Irányelv legtöbb megtakarítást eredményező pontja a 7. cikkben foglalt 1,5%-os energiamegtakarítási kötelezettségből fakad. A direktíva szerint minden tagállamnak évről évre meg kell takarítani a végfelhasználók felé értékesített energiavolumen 1,5%-át. Ez elérhető az energiaszolgáltatói kötelezettség bevezetésével, vagy alternatív szakpolitikai intézkedések bevezetésével - Magyarország ez utóbbi megoldást választotta. Egyes számítások szerint EU szinten az összes energiamegtakarítás fele köszönhető ennek az intézkedésnek.

A Téli Csomag kiterjeszti a 1,5%-os energiamegtakarítási kötelezettséget a 2020 utáni időszakra is, és továbbra is biztosítja az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, illetve az alternatív intézkedések közötti választás lehetőségét.
 
Várhatóan parázs vitákat fog kiváltani, hogy a Bizottság javaslata alapján az új időszakban, 2021-től a korábban hatályba lépett szakpolitikákból származó, egyéni akciók eredményeként létrejött – például egy, a vállalati társasági adókedvezmény hatására elindított új energetikai beruházás után - energiamegtakarításokból csak az új megtakarításokat lehet figyelembe venni. Az indoklás szerint a hosszú távú energiahatékonysági intézkedések 2020 után is energiamegtakarításhoz vezetnek, de ahhoz, hogy az Unió el tudja érni a 2030. évi energiahatékonysági célkitűzését, a 2020 utáni időszakban új megtakarításokra van szükség.

A várható vita oka az, hogy a legtöbb ország feltehetőleg, elméletben a gyorsan megtérülő és kevés költséggel megvalósítható energiahatékonysági intézkedéseket vezette be és hajtotta végre először. További megtakarításokat tehát a nehezebb és költségesebb intézkedésekkel lehet elérni. Minél nagyobb a cél, annál drágább lesz fajlagosan is.
 
Ugyanakkor 2021-től a korábban hatályba lépett szakpolitikákból származó, egyéni akciók eredményeként létrejött energiamegtakarításokból új megtakarítások figyelembe vehetők, és lehetőség lesz partnerségek kialakítására is. Korábban csak az a megtakarítás volt elszámolható, mely közvetlen kormányzati intézkedés hatására jött létre. Formális partnerségek kialakítása lehetővé teszi majd harmadik fél által generált megtakarítás bevonását (egyéb finanszírozási forrásokkal való kombinálását).
 
Egyedi mérés 

Annak érdekében, hogy a fogyasztók még központibb szerepet tölthessenek be az energiapiacon, a Bizottság a fűtési és hűtési célú energiafogyasztásra vonatkozó tájékoztatás javítását javasolja. Szeretné, ha a hőenergiafogyasztás mérése és számlázása tekintetében erősödjenek a fogyasztói jogok, különösen a többlakásos épületekben élő emberek esetében. A tájékoztatás gyakoriságának növelése érdekében bevezetnék a távolról is leolvasható hőfogyasztásmérők kötelezővé tételét.

A Téli Csomag javasolja a végső felhasználók (pl. egy társasház) és a végső fogyasztók (társasházon belüli albetétek) közötti különbségtételt, annak érdekében, hogy egyértelművé váljon a szabályok alkalmazási köre az almérőkkel rendelkező többlakásos és több célra használt épületekben. Azaz, amennyiben az épület fűtését és hűtését vagy melegvízellátását egy több épületet kiszolgáló központi rendszerből vagy távfűtési és távhűtési hálózatról biztosítják, a hőcserélőnél vagy a csatlakozási pontnál mindig fel kell szerelni hő- vagy melegvízmennyiségmérőt. Az olyan többlakásos és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést vagy a hűtést központi forrásból vagy távfűtési és -hűtési rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a fűtés-, hűtés- vagy melegvíz-fogyasztás minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérésére (ami természetesen a fogyasztás alapú számlázás alapfeltétele).
 
A fogyasztók számára a tényleges energiafogyasztásukra vonatkozó, megfelelő időben történő és átlátható visszajelzés hozzájárulhat az energiaköltségek csökkentéséhez, de mivel a visszajelzés akkor működik a legjobban, ha gyakori, idővel távolról is leolvashatóvá kell tenni a hőenergia-fogyasztás mérésére szolgáló készülékeket annak érdekében, hogy a fogyasztók gyakran, hosszú távon havonta kaphassanak költséghatékony módon a fogyasztásukra vonatkozó információkat.
 
Szociális szempontok, energiaszegénység

A javaslat előírja az energiaszegénység figyelembevételét az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek és az alternatív intézkedések kialakítása során. A megállapított megtakarítási kötelezettségek között ezért szociális jellegű követelményeket is meghatároznak, többek között annak előírásával, hogy az energiahatékonysági intézkedések bizonyos hányadát elsősorban energiaszegénység által érintett háztartásokban és szociális bérlakásokban kell végrehajtani.
 
Magyarország: lehetőséget vagy terhet jelent az energiahatékonyság tekintetében a Téli Csomag?

Magyarország energiamegtakarítási potenciálja magas, és jelentős része kiaknázatlan. Jó indikátora ennek hazánk energiaintenzitási mutatója : egységnyi GDP előállításához az uniós átlagnál 76%-kal több energiát használt fel a magyar gazdaság 2014-ben.
 
Ha az energiafelhasználási célokból indulunk ki, az éves fogyasztási adatok és trendek alapján a 2020-as és 2030-as összeurópai célokat Magyarország várhatóan könnyen hozza majd: 2014-re Magyarország végsőenergia-felhasználása az 1990. évi szint 77%-ára és a 2005. évi szint 84%-ára esett esett vissza egy viszonylag stabil gazdasági növekedés mellett.  
 
Már nehezebben teljesíthető viszont a 1,5%-os megtakarítási kötelezettség. 2014-2020 között Magyarországnak 154 Petajoule halmozott végsőenergia-megtakarítást kell elérni az energiahatékonysági irányelv 7. cikkének előírásai értelmében, melyből mintegy 61 Petajoule az új megtakarítás. Ezt alternatív szakpolitikai intézkedések bevezetésével kívánja megvalósítani. A 2016-ban leadott – energiahatékonysági irányelv előírásai teljesítésének monitorozására szolgáló - éves jelentés szerint a 2014-es évben elért energia-megtakarítás mindössze 3,139 PJ volt.
 
Elindított szakpolitikai intézkedések és energiamegtakarítást eredményező programok

A szakpolitikai intézkedések alatt értjük többek között az operatív programok intézkedéseit, hazai energetikai fejlesztési programokat, adókedvezményeket vagy jogi szabályozókat.
 
Uniós forrásokra alapuló energetikai fejlesztések

2014-2020 között 450 milliárd forintnyi dedikált uniós forrás áll rendelkezésre energetikai fejlesztésekre – támogatás és támogatott hitel formájában - a KEHOP, GINOP, VEKOP, TOP operatív programokban. További forrásokkal lehet még számolni a vidékfejlesztési programokban is.

Ennek célcsoportja a lakosságtól a vállalkozásokon keresztül kiterjed az önkormányzatokra, egyházi és állami intézményekre is.
 
Uniós forrásokra alapuló, energia-megtakarítást is eredményező fejlesztések

Vannak továbbá olyan pályázatok, melyeknek célja közvetlenül ugyan nem az energiahatékonyság javítása, de megvalósulása révén számolni lehet energia-megtakarítással is. Érdemes itt olyan önkormányzati, állami és vállalati fejlesztésekre gondolni, melynek célja például szociális vagy oktatási, egészségügyi intézmény korszerűsítése, vagy épp a városrehabilitációs programok.  Ezek esetében a közvetlen cél nem az energetikai fejlesztés, de az érvényben levő előírások következtében az épületfelújításokat már az új, magasabb épületenergetikai sztenderdek alapján kell elvégezni.
 
Lakossági szakpolitikai intézkedések

Ide értendők mindazon intézkedések, melyek célja a háztartások energiafogyasztásának csökkentése, beleértve a hazai költségvetési forrásból finanszírozott Otthon Melege Programot, vagy a beharangozott uniós forrásból megvalósuló kamattámogatott hitelprogramot, illetve a lakás-előtakarékosság felhasználásával megvalósult energetikai felújításokat is.
 
Jelentős energia-megtakarítást hozhat a 2018-tól általánosan kötelezővé váló költségoptimalizált energetikai szint, különösen, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épült új lakások már hozni fogják ezt a szintet (jelenleg sajnos még nem kötelező).
 
Vállalati szakpolitikai intézkedések

Komoly mérföldkő a vállalati energetikai beruházások ösztönzésében a bevezetett TAO kedvezmény, ill. a nagyvállalati kötelező audit, továbbá a nagy energiafogyasztók esetén energetikai szakemberek szakértelmének igénybevételi kötelezettsége.
 
Középületek: központi kormányzati épületek és önkormányzati épületek

A 2016-ban leadott – energiahatékonysági irányelv előírásai teljesítésének monitorozására szolgáló - éves jelentés szerint összesen 488 ezer m2 tartozik a központi kormányzati épületek 3%-os felújítási kötelezettsége alá, ebből 52 ezer mentesül, mert teljesíti a követelményeket. A fennmaradó 436 ezer m2-ből 11 ezer m2 felújítása történt meg a tavalyi jelentés beadásáig.
 
A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020-ra 2400 középület felújítását tűzte ki célul, 152 milliárdos beruházási igénnyel. Ehhez az operatív programokon belül a források rendelkezésre állnak, különösen, ha az eredetileg lakosságnak szánt források középületi célú átirányítását is belevesszük.
 
Az önkormányzati energetikai fejlesztéseket az uniós fejlesztési források mellett hivatott támogatni a Modern Városok Program is, mely nem direkt energetikai célú támogatás, de az elvégzett fejlesztések energiamegtakarítást is eredményeznek a tervek szerint 2017-től. Minden állami és önkormányzati használatban levő és közfeladat ellátását szolgáló épületre emellett energiamegtakarítási intézkedési tervet kell készíteni.
 
Sokat segíthet a fejlesztések megvalósulásában, minőségének javításában és a szemléletformálásban a 2017 év elejére ígért országos energetikusi hálózat (NEH) felállítása. Feladatuk lesz többek között mind az önkormányzatok számára, mind a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadás végzése, de a szakpolitikai intézkedések monitorozása is. Az energetikusi irodák a fővárosi, megyei és járási kormányhivatalokban jönnek létre.
 
Közlekedés

Ide értendők a tömegközlekedés fejlesztését, az egyedi autóhasználat csökkentését és „zöldebbé” tételét (e-mobilitás), vagy épp a mind szélesebb körű kerékpáros közlekedés ösztönzését szolgáló szakpolitikai intézkedések.
 
Tartalékok a rendszerben, kiaknázatlan területek

Több olyan – eddig nem alkalmazott - szakpolitikai intézkedés bevezetése lehetséges még, mely minimális költségvetési forrással, sokkal inkább jogi szabályozókkal, illetve azok harmonizációjával képes segíteni a kötelezettség teljesítését.
  
ESCO-típusú beruházások

Méltánytalanul visszaszorult az energetikai felújítások terén az ESCO típusú beruházás. Ennek lényege, hogy az ESCO szolgáltatást nyújtó vállalat a saját költségére elvégzi a beruházást, a beruházás finanszírozása pedig a keletkező energia-megtakarításból származik, mely a beruházónál marad.  Mind önkormányzati, mind vállalati célcsoport esetén jól alkalmazható ez a modell, sőt a társasházak esetén is működhet, ha a tulajdonos nem rendelkezik saját forrással a beruházás elvégzésére. A sikeres beruházás kulcsa, hogy mindkét fél pontosan tisztában legyen a megtakarítási potenciállal – ezért is érdemes egy előzetes energetikai auditot elvégezni. Nemzetközi gyakorlat az ESCO modell mellé alkalmazott ún. Energy Perfomance Contracting típusú szerződés, mely garantált energia-megtakarítást és kölcsönös előnyöket ígér mindkét szerződő félnek. Egy uniós projekt keretében az ESCO Energy Perfomance Contracting típusú szerződések mellé már kidolgozásra került egy etikai kódex is, mely a szerződő felek tekintetében ajánlásokat ad.

Az ESCO modell előnye még, hogy az épület-fenntartónak nem kell kezdeti önrészt vállalnia, de hosszú távon ösztönöztetik a hatékony épület-fenntartásra, működtetésre. 
 
Rezsicsökkentés 2.0 : új megközelítésre van szükség a lakossági források esetén

Nagy megtakarítási potenciál van a hazai lakásállomány felújításában, melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott. Korábbi kutatások pedig azt mutatják, hogy a lakosság már felismerte, hogy az elkezdett kormányzati rezsicsökkentés folytatása az energiaszámlák csökkentésére lakásuk energiahatékonnyá tétele lehet.
 
Ezt támasztja alá a lakossági energiahatékonysági termékek piacának felmérésére és vásárlói attitűdök feltérképezésére irányuló friss reprezentatív, 3,88 millió ember véleményét tükröző kutatás is. Eszerint a megkérdezett háztartások 24%-a, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. Az energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre tehető.


 
A fent vázolt trend is azt mutatja, hogy a lakossági igények kielégítésére, támogatására új típusú megközelítésre van szükség az energetikai források terén. Ennek kulcsa az eddig egymástól függetlenül működtetett támogatási formák, mint a pályázati konstrukció (Otthon Melege), lakástakarék és hitelkonstrukció összehangolása lehet. Ezek jelenleg ugyanis részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezíti a felújítók dolgát. Az LTP jobb feltételeket nyújt, mint az ingyenhitel eddig megismert feltételei, de nincsenek benne energetikai elvárások.  Az Otthon Melegére várók pedig inkább nem vesznek fel hitelt, amíg reménykedhetnek abban, hogy kapnak támogatást. Ha több forrást is igénybe akar venni az állampolgár, mindegyikre külön kell pályázni.
 
A vissza nem térítendő támogatású pályázatok ugyan fontosak és szükségesek – még ha a nagyközönség számára előre nem látható célokra, viszonylag rapszodikusan kerülnek meghirdetésre is. Azonban van egy kifejezett hátrányuk: halasztó hatásúak, kitolják a beruházási hajlamot. Sokszor előkészített beruházások kerülnek partvonalra abban a reményben, hogy később lesz rájuk pályázat.

Több évre visszanyúló lakossági felméréseink alapján állíthatjuk azt is, hogy a pusztán hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – kevésbé vonzók. Csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek oka az elmúlt években hitelezési piaccal szemben kialakult bizalmatlanság, a jelzáloggal kapcsolatos nehézségek és veszélyek, a magyar családok gyenge hitelképessége, a megtakarítások hiánya.

Energiahatékonysági Alapra van szükség

A fenti problémák megoldása a lakossági energiahatékonysági fejlesztési források összehangolása, rendszerben történő, alapszerű kezelése lehet, amelyben a visszatérítendő támogatások, azaz hiteltermékek a vissza nem térítendő támogatásokkal (beleértve minden uniós és hazai költségvetési forrást, esetleg adókedvezményt) kombináltan kerülnek a lakosság irányába „értékesítésre”.  A lehetséges megoldásra ad javaslatot a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség Hazai Hatékonyság 2.0. című programja.

Az Energiahatékonysági Alapnak számos előnye van. Az alap egyes forráselemei változatos módon használhatók fel: vissza nem térítendő vagy visszatérítendő forrásokra, illetve hitelgaranciára. A hitelgaranciával egyszerűbbé válna előfinanszírozás biztosítása vagy a jelzálog-kötelezettség enyhítése. A vissza nem térítendő forrásokat pedig lehetne az elvégzett beruházások után a tényleges energiamegtakarítások függvényében bónuszszerűen alkalmazni, a hitelösszeg csökkentésére fordítani.  Az alap forrásainak igénybe vételével újszerű lakossági konstrukciók is indíthatók, ilyen pl. a közműszámla-alapú finanszírozás.

Közműszámla-alapú (onbill-financing) módszer bevezetésének megvizsgálása

Az Egyesült Államokban általánosan elterjedt gyakorlat, hogy az energiaszolgáltatók (különösen a köztulajdonban állók) hitelnyújtással segítik a fogyasztóik energiahatékonysági beruházásait. E hiteleket utóbb a villany-, illetve gázszámlán keresztül törlesztik az ügyfelek.
 
A megoldásnak számos előnye van: i) a szolgáltató ismeri az ügyfelek fizetési morálját, és így tudja, hogy melyiknek kínálhat biztonsággal ilyen hitelt; ii) az ügyfelek jó esetben önköltség nélkül, a megtakarított költségből fedezhetik a hiteltörlesztést, és így nem nő a rezsijük; iii) a szolgáltató sokkal több ügyfelet érhet el ajánlataival, és szakszerű tanácsaival, mint más piaci vagy állami szereplők; iv) a hitelek a fogyasztási helyhez kapcsolódnak, így nem jelent gondot, ha a lakás tulajdonost cserél.

Európában kevés klasszikus közműszámla-alapú finanszírozási projekt indult el, azonban ESCO EPC típusú lakossági energiahatékonysági felújítási program, közműszámlán keresztül történő törlesztés módszerével – ahol az energia-megtakarításból származó rész beszedője nem a közműszolgáltató - megvalósult már Bulgáriában és Lettországban is.
 
Az alap teljes forrásainak és pályázati ütemtervének meghatározásával hosszú távon tervezhetővé válna a hazai épület felújítási ágazat termelése, és a biztosan előre jelezhető kereslet megteremtheti az építőanyag- és gépipar hazai fejlesztésének előfeltételeit.
 
Jó úton járunk, de még messze a cél

A megkezdett szakpolitikai intézkedések óvatos bizakodásra adnak okot. Az is pozitívum, hogy a jövőre nézve is bőven rendelkezésre állnak még olyan lehetőségek, mely bővíthetik az alternatív szakpolitikai intézkedések eszköztárát, akár a költségvetés jelentősebb megterhelése nélkül is.
 
Látni kell azonban azt is, hogy meglehetős késésben vagyunk. Közel egy éves csúszással került a hazai jogrendbe beültetésre az energiahatékonysági törvény, ezért számos intézkedése csúszott (pl. nagyvállalati energetikai audit kötelezettség), így az abból remélt energetikai megtakarítások is váratnak magukra.

A KEHOP-módosítás miatt késéssel indulnak a középületi energetikai fejlesztések és veszélyt rejt magában az is, hogy az operatív programok megvalósítási határideje (n+3 szabály miatt nem egyezik az irányelv kötelezettségeinek teljesítési határidejével.
 
Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése érdekében mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lakossági energetikai fejlesztésekre is. Ezért is gond, hogy késik a kamattámogatott hitelprogram megjelenése is.
 
Ahhoz, hogy az elindított szakpolitikai intézkedések kifejthessék hatásukat, mindenképpen szükség van arra, hogy kiszámíthatóan, jól tervezhetően, azonos feltételek mellett tudjanak vele tervezni a vállalatok, lakosok, önkormányzatok.

Egy stabil szabályozási környezet előfeltétele az energetikai beruházások megvalósulásának. Ennek egyik fontos oka, hogy bár az energia-megtakarítás már a beruházás befejezése után közvetlen jelentkezik, a megtérülési idő jellemzően meghaladja az öt évet.
 
Induljon egy széles körű szakmai konzultáció a Téli Csomag egyes szabályozási javaslatairól

Közös célunk, hogy úgy lehessen javítani a nemzetgazdaság egyes ágazatainak energiafelhasználását, hogy közben az Magyarország gazdasági növekedését ne sértse. Számos nemzetközi és hazai szakmai anyag alátámasztotta már, hogy az energiahatékonysági beruházások ösztönzése javítja az egyes nemzetgazdaságok teljesítményét.
 
Kiemelten fontos ezért, hogy induljon el egy párbeszéd a kormányzati szakemberek és a szakmai szervezetek képviselői között a Téli Energiacsomag, ezen belül az Energiahatékonysági Irányelv lehetséges hatásainak egyeztetésére a magyar álláspont kialakítása előtt. 
 
Az Európai Parlamentben már megkezdődött a bizottsági javaslat megvitatása, és az egyes európai pártcsaládok felelősek a nyolc irányelvet érintő javaslatokkal kapcsolatos tagállami álláspontok feltérképezésére és becsatornázására. Hosszú, soklépcsős európai egyeztetési folyamat előtt állunk. Érdemes azonban mielőbb letisztázni a felvázolt javaslatokkal kapcsolatos hazai álláspontot, felmérni a lehetőségeket és veszélyeket, hogy lehetőleg egy olyan közös álláspont alakuljon ki minden ponton, melyet az érintett szereplők bátran és jó lelkiismerettel tudjanak képviselni.  

Forrás: NRGreport