NRGreport
Menü

Évi 1700 betegfelvételért a légszennyezés felelős Budapesten

Fenntarthatóság | Végh Zsófia | 2017-02-01 11:30

A keringési betegségek miatti betegfelvétel mintegy egy százalékáért (közel évi 950 eset), a légzőszervi betegségek miatti betegfelvétel több mint két százalékáért (közel évi 750 eset) tehető felelőssé a a levegőszennyezettségi szint az ÁNTSZ becslése szerint Budapesten azokban az években, amelyekben magas volt a levegőszennyezettség. Hosszú távon a fővárosban és vidéken is csak akkor javulhat a levegő minősége, ha a fűtésből és a közlekedésből származó szennyezés mennyisége csökken.

A tartósan hideg, szélmentes, ködös időjárás és a szilárdtüzelésű fűtés miatt szmogriadót rendeltek el a fővárosban és több vidéki nagyvárosban a múlt héten. A főváros kivételével, ahol a közlekedés a fő károsanyag-kibocsátó, az ország nagy részén a légszennyezésért elsősorban a szilárd tüzelésű fűtés okolható Ezért sem lehet túl sokat tenni a levegő minőségének javításáért, ha az időjárás nem segít, mondta lapunknak Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője. A kizárólag fatüzelésű kályhával fűtőket nem lehet kötelezni arra, hogy kapcsolják ki a kályhát, mert megfagynak. Ugyanez igaz azokra, akik lignittel tudnak csak fűteni, mondta Lenkei. Hosszú távon más a helyzet: a szervezet szeretné elérni, hogy a lignit és a magas kéntartalmú tüzelőanyagok használatát korlátozzák, mert ötször több szívinfarktust, szívelégtelenséget okoz, mondta a szakember.

Magyarországon egyébként is magas a légszennyezéssel összefüggő halálozások száma. Hazánk több nemzetközi szervezet ilyen témájú statisztikájában igen rosszul szerepel. Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO adatai szerint 100 ezer lakosból 82 hunyt el a légszennyezettséggel összefüggő betegség következtében. Egy OECD jelentés pedig a légszennyezéssel összefüggő halálozások tekintetében Magyarországot világszinten második helyre sorolja. Egymillió főre vetítve 937,6 fő halála köthető a légszennyezéshez (szívprobléma, stroke, tüdőrák, bronchitis). Csupán Kína előz meg bennünket, ahol egymillió főből 953,7 veszíti életét a szálló por és az ózonszennyezés miatt.

A szálló por a legnagyobb gond

A legnagyobb egészségügyi kockázatot Magyarországon (is) a szálló por jelenti. Számos forrása lehet – természetes és mesterséges. A nagyvárosokban a közlekedés a fő kibocsátó, de szilárd fűtőanyagok használata esetén is megnövekszik a szálló por koncentrációja, ami fűtési szezonban és szélcsendes napokon megemelkedik. A kültéri levegő minőségének ellenőrzése az egyes környezetvédelmi szervek, hatóságok feladata, akik nagyjából valós időben információt szolgáltató online rendszerekkel vizsgálják a levegő minőségét. Adataikat felhasználva készít az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) egészség szempontú elemzést, mely a szervezet honlapján elérhető. Az országban közel harminc nagyobb településre számolnak naponta levegőhigiéniás indexet. A határértékek eltérőek: szmogriadót akkor hirdetnek, ha az egészségre közvetlen és egyértelmű hatással jár, de ennél alacsonyabb szinten is jelzik a kockázatot. A szervezet egy négyszintű skálát alkalmaz (elfogadható, kifogásolt, veszélyes, egészségkárosító), e szintek felett indul a szmogriadó, melynek három fokozata van.

Magas a légszennyezéshez köthető betegfelvételek száma

Környezetegészségügyi hatásbecslésünk alapján elmondható, hogy szennyezett levegőjű években Budapesten a keringési betegségek miatti betegfelvétel mintegy egy százalékáért (közel 950 eset), a légzőszervi betegségek miatti betegfelvétel több mint két százalékáért (közel 750 eset) tehető felelőssé a vizsgált levegőszennyezettségi szint, írta az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal és Országos Közegészségügyi Központ (OKK) arra a kérdésünkre, hogy szmogriadók után végeztek-e, s milyen eredménnyel környezetvédelmi és egészségügyi méréseket a leginkább érintett területeken és lakosság körében. A szám azokban az években volt ennyi jelentős, amelyekben magas volt a levegőszennyezettség  Budapesten - például 2005-ben, 2011-ben – az európai sztenderdek alapján becsülve.

Régóta ismert a közegészségügyben, hogy milyen koncentráció milyen hatással van az egészségre. Ha rosszak az egészségügyi eredmények, az a légszennyezők magas koncentrációjának tudható be, mondta az NRGreportnak Pándics Tamás, az OKK főigazgatója. A mérőállomás-hálózat Pándics szerint megfelelően fedi le az országot, s elegendő adatot nyújt ahhoz, hogy a levegőminőség egészségre gyakorolt hatását elemezni tudják. Azokon a napokon, amikor magas a szállópor-koncentráció, a szabadban végzett sporttevékenységet kerülni kell, a légúti megbetegedésben szenvedőknek pedig javasolt, hogy minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mondta.

Települések között is jelentős az eltérés, s az is változik, hogy éppen hol magas a koncentráció. Adott területeken, lokalizáltan – akár utcáról-utcára – változik a levegő minősége, ezért sem lehet pusztán a magas szállópor-koncentrációjú napok száma és a légszennyezéshez köthető halálozások, megbetegedések között összefüggést vonni. Jelentős a forgalom, más a városszerkezet, eltérő a járműpark – ezért nem lehet, nem érdemes egyetlen okot kiemelni – mondta Pándics. 

A tüdőrák lehet a végkifejlet

Szmogriadók száma Magyarországon

2015-ben az alábbi tájékoztatási/riasztás fokozatok voltak életben:

•             Budapest            3T,1R

•             Debrecen           2T

•             Eger                      0

•             Győr                     0

•             Miskolc                11T

•             Nyíregyháza      4R

•             Pécs                      0

•             Salgótarján        2T

•             Sopron                0

•             Szeged                0

•             Székesfehérvár 1T

•             Tatabánya          0

•             Várpalota           0

•             Veszprém          0

 

(T: tájékoztatási fokozat, R: riasztás)

Megjegyzés:

2016 őszén nem volt elrendelve szmogriadó.

2017. január elején volt, a jelenlegi szmogriadó előtt, Budapesten tájékoztatási fokozat kihirdetve.

Forrás: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Országos Közegészségügyi Központ

Ami a magas szállópor-koncentrációhoz köthető betegségeket illeti, első helyen nem a tüdőrák, hanem szív- és keringési megbetegedések állnak. Gyakori az asztma, az allergiás tünetek kialakulása, a tüdőrák végkifejlet lehet, ha tartós a kitettség. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján – mely a leginkább mérvadó, mivel a WHO képes kellő szakmai tudással tudják a vizsgálatokat végezni – Magyarországon a környezeti eredetű megbetegedések aránya 8-12 százalék között van – mondta Pándics. Vagyis ekkora arányban felel a légszennyezés vagy egyéb környezeti tényező halálozásért itthon. A legtöbb betegség azonban több tényezőre vezethető vissza, s így nem lehet elkülöníteni egyetlen okot, amelynek betudható. Inkább azt próbáljuk vizsgálni, mekkora arányban felelnek a fentekért környezeti eredetű hatások, mondta.

Éppen azért dolgozik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) óriási adattömeggel, hogy az egyéb tényezőket kiszűrje, mondta Lenkei. A szervezet a rendelkezésére álló adat mennyisége miatt egészen pontos becsléseket tud adni, s az egyéb kockázati tényezőket is jól el tudja különíteni. Az Egyesült Államokban úgy mutatták ki, hogy ötször több ischemias szívelégtelenséget okoz a széntüzelés, hogy megnézték azon vidékeket, ahol szénnel fűtenek, s szoros összefüggést találtak, más paraméterekben (dohányzás mértéke, iskolázottság, stb.) viszont nem volt eltérés, mondta. Egy országban szinte lehetetlen leszűrni, hogy egy-egy tényező, milyen hatással bír, azonban egy több millió adattal rendelkező bázis esetén már könnyebben megy, tette hozzá. Léteznek bizonyos faktorszámok, melyek például megmutatják, hogyan változik a halálozások száma, ha bizonyos mértékben nő a 2,5 μm- nál alacsonyabb szállópor (PM 2,5 ) koncentráció mértéke – s ezek egzakt számok, tette hozzá. 

Szállópor szennyezettség ugyanakkor nem kizárólag kültéren fordul elő; ha egy lakást, irodát nem takarítanak megfelelően, a szállópor felhalmozódik, s koncentrációja nagyságrendekkel meghaladhatja a kültériét. Ennek ellenére számos szakmai anyag kizárólag a kültéri levegő minőségére fókuszál, s ennek tulajdonítja az egészségügyi problémákat, mondta Pándics. A beltéri levegő minősége ötven százalékban függ a kültéri levegő minőségétől, ám az egészségünket sokkal jobban érinti, mivel az emberek zöme ideje 90 százalékát beltérben tölti, mondta. A fennmaradó ötven százalék minőségét a beépített anyagok összetétele határozza meg, melyek között nagyon a műanyag borítású bútor, laminált padló, műanyag tartalmú festék – melyekből nagy mennyiségben szabadul fel/párolog szerves oldószer. A beltéri nyílt tüzelésű (fa- széntüzeléses kályhák) szintén komoly problémát okoznak, különösen, ha hálószobában, nappaliban található.

Pándics szerint a védekezés legegyszerűbb módja az emisszió csökkentése. Lenkei szerint ezt segítené, ha az országba érkezett bőséges uniós forrást épületszigetelésre fordították volna/fordítanák. A szakember szerint ugyanakkor a kormány kommunikációja ( a nemzetközi tanulmányok publikálása óta) megváltozott. Elindították a „Fűts okosan” kampányt, mely a tudatos fűtésre hívja fel a lakosság figyelmét, ami jó irány. Emellett elkészült egy az alacsony tüzelőértékű, magas kéntartalmú tüzelőanyagok betiltását célzó jogszabálytervezet, mely jelenleg minisztériumok közötti egyeztetésen van, s sorsa még ismeretlen, mondta Lenkei.  

Végh Zsófia