NRGreport
Menü

METÁR: frissített adatbázis a jogi környezetről

Magyarország az Európai Unió (EU) azon tagállamainak egyike, amelyek jelenleg nem használják ki lehetőségeiket a megújuló energiaforrások terén. Számos tanulmány eredménye, valamint szakértők véleménye ugyanazt sugallja: a jogi keret eddig nem volt elegendő a megbízható befektetői környezetet igénylő beruházások megvalósításához. Idén január elsejével viszont életbe lépett az új támogatási rendszer, a 2011 óta tervezett METÁR. Az Európai Bizottság „RES Legal Europe” projektjének keretében a magyar jogszabályi változásokat is megvizsgálták. A fordítás és az összehasonlítás folyamán fontos következtetéseket tudtak a kutatók levonni a hazánkban alkalmazott szabályokról. A jogi adatbázis frissítése érdekében az összes tagállamban és még néhány kiválasztott országban történt módosítást is rögzítettek. 

„Számunkra a METÁR egyik legfontosabb eleme a tenderek kivitelezése lesz. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hogyan fogja kezelni gyakorlatban például azt, hogy egy bizonyos mértékig külföldi projektek is részt vehetnek a prémium támogatásért történő versenyben”, állapította meg Borek Flóra, aki egyben tanulmányozta és lefordította a METÁR szabályzatát angolra az eclareon politikai tanácsadási részlege megbízásából. Az első próbatenderek lebonyolítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium legkésőbb 2016 végére tervezte. Erre végeredményben eddig, február végéig nem került sor. Ezeket a folyamatokat szem előtt tartva a METÁR szabályainak végrehajtását 2017-ben különös figyelemmel fogják követni.

„Elsősorban üdvözlendő, hogy Magyarország átültette az állami támogatásra vonatkozó iránymutatások elemeit, amelyek a tagállamokat sürgetik a tendereztetés bevezetésére 2017-től. Tudjuk, hogy Magyarországon már 2009 óta elméletileg a szélerőművekre vonatkozó támogatások pályázat keretében valósulnak meg. Gyakorlatilag egy szélerőmű sem épült ilyen tender keretében, mert egy pályázatot sem írtak ki. Egyrészt egy ilyesfajta rendszer a szélenergia kapacitásbővítését passzívan korlátozza, másrészt 2016-ban egy kormányrendelet révén is megpecsételték a szélenergia sorsát legalább 2018-ig. Nincsen garancia arra, hogy más technológiák térnyerését ne befolyásolják az ilyen folyamatok”, folytatja.

Marad ok a spekulációra

Az új szabályzás ad néhány okot a spekuláció térnyerésére. Például nem tudni, hogy milyen magas lesz az évente tenderezésre kiírt kapacitás, illetve mikor nyitják meg az első pályázatot. Viszont fontos lenne, ha legalább 2020-ig a minisztérium biztosítana egy tender-tervet, mivel Magyarországnak addigra legalább 13%-ot megújulókkal kellene helyettesítenie az összes országos energiafelhasználáson belül. A részarány jelenleg 10,5% körül mozog, amely nagyrészt a biomassza felhasználásának köszönhető a fűtési szektorban.

„Az Európai Bizottság nem írja elő a tagországoknak, hogy hogyan teljesítsék az egyedi kötelező nemzeti céljaikat a megújuló energiaforrások terén 2020-ig. Úgy tűnik, hogy Magyarország a biomassza felhasználásával a neki rövid távon legkedvezőbb utat választotta. Mindazonáltal a nyersanyagfüggetlen technológiák alkalmazása, mint például a szélenergia, költséghatékonyabb lehet”, állapítja meg Robert Brückmann, az eclareon politikai tanácsadási részleg vezetője. A pályáztatást minél hamarabb el kell kezdeni, hogy az új támogatási rendszernek jelentős pozitív hatása legyen. Főleg azért, mert a hazai megújuló-részarányra vonatkozó cél 14.65%, és ezzel magasabb mint a Bizottság által kiszabott részarány. „Kíváncsiak vagyunk, hogy a magyar kormány hogyan fogja folytatni az energiapolitikáját, ha 2020 után nem lesz egyes tagállamokra szabott kötelező cél a megújulók részarányával kapcsolatban”,  jegyzi meg Robert Brückmann.

Új támogatási rendszer – régi problémák?

Annak ellenére, hogy a METÁR-ral a szabályozási környezet átláthatóságára és egyértelműségére törekedtek, nehezen érthető,  hogy miért nem sikerült elérni egy átfogó megújuló energia törvény bevezetését – ezt tervezték ugyanis már legalább 2011 óta. Továbbá tisztázatlan maradt, hogy az új pályázati rendszer hogyan járulhat hozzá egy befektetés megbízhatóbb tervezhetőségéhez. A múltban azt lehetett tapasztalni, hogy a megpályázható EU-s pénzek felhasználása nem mindig volt átlátható. A folyamatokat lehet még optimalizálni, költséghatékonyabbá tenni. Továbbá előfordul, hogy a pályázati kiírási tervezetet nem tartják be, visszavonnak vagy felfüggesztenek tendereket nyomonkövethetetlen okok miatt. Hogy a METÁR megbízhatóbban fog működni, arra eddig nincsenek jogi garanciák. 

Nagyobb tervezési biztonság kis erőműveknek

Végeredményben a METÁR az 1 MW-nál kisebb teljesítményű erőműveknek – bizonyos technológiákat illetően – nagyobb átláthatóságot garantál, mint az eddigi KÁT rendszer: a biomassza, biogáz és napenergia esetében a jogalkotó támogatott átvételi irányértékeket biztosított, továbbá a prémium rendszer éves büdzséjét is meghatározta. A szabályzat a nem engedélyköteles kiserőművek (max. 0,5 MW) esetében a továbbiakban is a KÁT rendszer logikáját követi: a hálózati felelős a kötelező átvétel keretében értékesíti a termelt villamos energiát a magyar áramtőzsdén (HUPX). Az ennél nagyobb erőműveknek viszont saját maguknak kell megoldaniuk az értékesítést.

A „RES Legal Europe” projektről

A RES Legal Europe az Európai Bizottság fő angol nyelvű adatbázisa, ami a megújuló energiaforrások előmozdításának feltételeit vizsgálja és tartalmazza az összes EU-tagállam és további kiválasztott országok jogszabályait ebben a témakörben. A projektkoncepciót és az adatok frissítését a Berlini eclareon GmbH végzi. A friss eredmények lehetővé teszik az első következtetéseket a megújulók támogatásáról az év hátralevő  részében, például Magyarországon. „Különösen a környező országokkal, mint például Ausztriával való összehasonlítás alapján válnak értelmezhetővé a hazai jogszabályok. Ezért az adatbázist nem csak kutatóknak, hanem befektetőknek is ajánljuk, ha beruházásban gondolkoznak”, mondja Borek Flóra, az eclareon munkatársa, aki a magyar és az osztrák profilért felelős. 

Legtöbb esetben az államok nem biztosítanak angol fordítást a hazai jogszabályaikról. Ezért az online adatbázis egy fontos kiindulási pontot jelenthet a megújuló energiaforrások terén. A METÁR elemzése és fordítása bizonyos kihívásokkal járt, mivel Magyarországnak nincs egy átfogó, egyedül a megújuló energiákat szabályzó törvénye, mint például Ausztriának vagy Németországnak. A részletei a villamos energiáról szóló törvény módosításai, másrészt kormányrendeletben, a nemzeti fejlesztési minisztérium rendeleteiben, határozatokban, valamint a MEKH szabályzatában találhatóak.

Forrás: NRGreport