NRGreport
Menü

Az új naperőművek lenyomhatják az árakat

Fenntarthatóság | Végh Zsófia | 2017-04-05 08:56

Egy paksi reaktor teljesítményének megfelelő mennyiségű villamosenergia is piacra kerülhet, ha a jelenleg elbírálás alatt álló, főként naperőművek telepítésére irányuló KÁT-engedélyeket elfogadják. Lapunk szakértőket kérdezett, milyen hatással lehetnek az új kapacitások a hazai villamosenergia-rendszerre és piacra.

A hazai elosztó- és átviteli hálózat állapotára és befogadóképességére nincs rálátása a piacnak, csupán szakmai előadásokon, műhelyeken hangzanak el számok, hivatalos adat nem létezik, monda lapunknak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület vezetője.  Többek között azért sem, mert a hálózat befogadóképessége kisebb régiónként, körzetenként változó. Az év végén beérkezett KÁT-igénylésekkel párhuzamosan hasonló mennyiségű csatlakozási kérelmet is benyújtottak az elosztók, ami azt feltételezi, hogy akár egy gigawatt vagy annál nagyobb igény/ villamosenergia-kapacitás hálózatra kapcsolása esetén is működőképes lenne a hazai hálózat. Ugyanakkor voltak olyan körzetek, amelyekre tavaly év végén már nem tudtak új csatlakozási engedélyt kiadni. Az elosztók szigorú szabályok szerint adják ki a csatlakozási lehetőségeket, de nem utasíthatnak el csatlakozási igényt. Ahol hálózat-számításaik alapján arra jutottak, hogy egy adott ponton már nem lehet tovább feszíteni a rendszer befogadóképességét, ott másik, földrajzilag távolabbi, így jelentősen költségesebb csatlakozási pont létesítését írták elő. Ezeket az eseteket ugyanakkor szakmai berkekben a jelentősen megnövekedő költségek miatt a csatlakozási igény elutasításnak tekintik - mondta Szolnoki.

A METÁR érkezése miatt 2016 utolsó negyedévében korábbiakhoz képest példátlan számú engedély-kérelmet nyújtottak be. A rendszer kivezetése miatti „kapuzárási pánik” igen gyors pályázási időt eredményezett, előfordult, hogy a KÁT-engedély érdekében történt cégalapítás és az igénybenyújtás között egy hét sem telt el, mondta Szolnoki. A szakember szerint a pályázatok jórésze a hiányos előkészítés, és a nem megfelelő pénzügyi háttér miatt nem fog megvalósulni. A jogszabály szerint az engedély kiadásától két éven belül meg kell kezdeni a kereskedelmi üzemet, ám erre több okból sem kerül majd sor. A tervezési, engedélyezési procedúra hossza, valamint a kellő számú szakértelemmel rendelkező kivitelező híján ennyi naperőmű – hosszú távra is megfelelő minőségben – ennyi idő alatt biztosan nem valósul meg, mondta Szolnoki. 2015 év végén mindössze tíz naperőmű működött az országban, ezért kevés az olyan cég, akinek valódi tapasztalata van a kivitelezésben. Az iparág által adott 12 hónapos teljes projekt megvalósítási idő (a tervezés megkezdésétől a termelésig) Szolnoki szerint reális, ha kevés a projekt, ám ilyen hullám mellett nem tartható.

A KÁT-kérelmek beadásához komolyabb jogi támogatásra nem volt szükség, számos, más területen gyakorlott vállalkozó pályázott a kiadott útmutatók alapján, mondta lapunknak Simon Gábor, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda energiaszektor szakterület vezetője. Sok pályázó azonban nem számol azzal, hogy a hatékony működtetéshez megfelelő szakértelem szükséges; szabályozási pótdíj kockázatot jelent, ha valaki nem jól adja meg a menetrendet, tette hozzá.

Ha az engedélyre váró ezer megawattnyi, döntően fotovoltaikus kapacitás csupán fele valósulna meg, az is jelentős, egy paksi blokknak megfelelő teljesítményt jelentene, mondta az NRGreportnak Batta Gergely, a Magyar Energiakereskedők Szövetségében működő Villamos Energia Bizottság elnöke. A szakértő szerint a beadott kérelmek zöme 0,5 megawatt alatti teljesítményre szól. Ez a kör mentesül a pótdíjfizetéstől, ha eltér az előre magadott menetrendtől – gyakorlatilag nem menetrendköteles. Semmi sem kötelezi őket arra, hogy pontos előrejelzést készítsenek, ez pedig a hálózat volatilitását növelheti, mondta Batta.

Ha a kérelmek megvalósulnak, komoly termelési többlet keletkezhet az országban, ami a villamosenergia-import mennyiségét vélhetően csökkentené, mondta Simon. Időjárásfüggő technológiákról lévén szó, ha kiesnek a termelésből, pótolni kell őket, illetve gondoskodni kell a hagyományos villamosenergia-termelőkkel szembeni kiegyenlítésről.

A szakértő szerint sem érdemes a teljes beadott mennyiséggel számolni. Egy fél megawattos naperőmű bekerülési költsége piaci források szerint 150-170 millió forint között van, mondta Simon. Ez az jelenti, hogy a teljes engedélyeztetés alatt álló mennyiség esetén körülbelül 300-350 milliárd forinttal kellene kalkulálni. Simon nem lát esélyt arra, hogy akár banki finanszírozásból, akár magántőkéből ilyen számú projekt egy év alatt létrejöjjön. A MEKH korlátozza a megvalósításra adott időt, ráadásul a beadott kérelmek egy része feltehetően spekulatív, többen vannak a pályázók között, akik értékesíteni szeretnék majd az engedélyeket, mondta. Batta sem tartja kizártnak, hogy elhúzódik a telepítés, épp a fenti okok miatt. A szakember szerint ugyanakkor előbb-utóbb az engedélyre váró mennyiség negyede-fele megvalósul. Az elosztók saját statisztikái alapján 5-6% csatlakozási szerződés valósult meg tavaly: az is meglepő volna, ha a benyújtott igények fele (negyede) megvalósulna, mondta Szolnoki.

A megvalósult naperőművektől függ, milyen hatással lesz az extra kapacitás a villamosenergia-piacra. Ha megközelíti az egy gigawattot, leszorítja az árat, ami örvendetes, de a zöld energia árát valakinek meg kell fizetnie, mondta Szolnoki. Mivel Magyarországon a támogatást az ipari fogyasztók fizetik, minél több a megtermelt KÁT-energia mértéke, annál jobban csökken a versenyképességük. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal márciusi becslése szerint a most engedélyezés alatt álló mennyiség 140-160 milliárd forint KÁT-költséggel kalkulál.

 

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport