A magyar napenergia piac résztvevői óvatosan optimisták a napenergia hasznosításának jövőjét illetően és nem csak az uniós támogatásoktól vagy a technológia árának csökkenésétől várják a piac fejlődését, hanem a szabályozási környezet stabilitásától is.

Ez derül ki a MANAP Iparági Egyesület legfrissebb, tagjai körében a magyar napenergia-piacon a tervezés, gyártás, kereskedelem és kivitelezés területén egyaránt jelentős piaci szereplők bevonásával, 2017 elején végzett felméréséből.

Piaci és iparági kilátások: óvatos-optimista jövőkép

Magyarországon a napenergiával foglalkozó cégek aktuális és jövőbeni piacát az (óvatos) optimizmus jellemzi. Míg a jelenlegi piaci helyzetben a tagok relatív többsége (41%) növekedik, egyharmaduk pedig stabilnak látja cége helyzetét, rövidtávon már túlnyomó többségük optimista (74%, amiből 35% határozottan, 39% enyhén) és nagyon kevesen (7,5%) várják a piaci helyzet romlását. Messzebbre tekintve, az optimizmus megtorpanni látszik, hiszen a 3-5 éves távlatban a határozottan optimisták (22%) aránya fele akkora, mint az enyhén optimistáké (44%), és az enyhén pesszimisták aránya 22%-ra nőtt. „Szeretnénk abban bízni, hogy a megújuló energiaforrások és azon belül a napenergia hasznosítása Magyarországon sikertörténet lesz, azonban ahogy a felmérésből kiderült, tagjaink ugyan optimisták, de sajnos kevesen gondolják határozottan azt, hogy ez az optimizmus hosszabb távon is fenntartható.” – értékelte az eredményeket Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke.

Szabályozási környezet: hármas alá

Az iparág szabályozási környezetét a túlnyomó többség (85%) közepesnek, vagy annál is rosszabbnak tartja, egyharmaduk kifejezetten negatív véleménnyel bír, és csak egy szűk kisebbség (15%) vélekedik pozitívan. Márpedig a napenergia terjedésének legnagyobb gátja a tagok 71%-a szerint a szabályozási környezet, mivel a vevők/piac informáltsága és a technológia ára csak a tagok negyede szerint akadályozó tényező. A napenergia elterjedésében a tagok többsége szerint (60 %) az adók, díjak (például a termékdíj) csökkentése jelentené a legnagyobb könnyítést, ezt követi az állami támogatások (53%) és általában a finanszírozási környezet javítása (46%), az uniós pályázati rendszerjavítása pedig csak az utolsó a sorban (35%). „Tagjaink véleménye természetesen egybevág az egyesület állásfoglalásaival: sajnos az elmúlt időszakban többször voltunk kénytelenek a szakmai csatornákon és a sajtó nyilvánossága előtt megfogalmazni ellenvéleményünket egy-egy új szabályozás kapcsán: legutóbb például februárban azt tettük szóvá, hogy a napelemet használók által fizetendő teljesítménydíj bevezetése nem segíti a napenergia hasznosításának elterjedését, mert sokan nem mernek belevágni egy nagyobb fejlesztésbe, ha nem tudják kiszámítani a jövőbeni hozzájárulás mértékét. Sajnos ebben azóta sem látunk tisztábban. Az a szakmai javaslatunk, hogy mérési koncepcióra is kiterjedő egyeztetést követően kerüljön megfogalmazásra a teljesítménydíj bevezetésének menetrendje, mégpedig a napelemes rendszerek élettartamát figyelembe véve hosszú távra előre, lehetőleg még 2017 folyamán. Így pénzügyileg is tervezhetők lesznek a napelemes beruházások.” – tette hozzá Szolnoki Ádám.

Kis naperőművek és háztartási kiserőművek: lendületes bővülés jöhet

Ami a konkrét területeket illeti, rövid- és középtávon (1-5 év) a felmérésben részt vett tagok a kisebb naperőművek (500 kW-ig), és a10-50 kW-os közületi háztartási kiserőművek (HMKE) piacának bővülésében bíznak leginkább, majd a nagyobb teljesítményű naperőművek (500 kW felett) és a lakossági HMKE kategóriája következik. Hosszú távon már a lakossági HKME és a naperőművek (nagyobbak és kisebbek is) piacán számítanak a tagok bővülésre.

„Az optimizmus a piaci szereplők között nem alaptalan, ugyanakkor a 2014-ben és 2015-ben is tapasztalt duplázódó éves piacméret az Energiahivatal előzetes adatai szerint 2016-ban harmadával csökkent az előző évhez képest, ami mindenkit óvatosságra intett a jövőbeli terveivel kapcsolatban.” – tette hozzá a MANAP elnöke.

A MANAP 2017. április 7-én tartotta éves közgyűlését, amelyen a tagok ellenszavazat nélkül hosszabbították meg az elnökség és Szolnoki Ádám elnök mandátumát a következő két évre.