Vállalatok

Villamosenergia-trader vagy portfoliókezelő?

Végh Zsófia | 2017.04.24. 06:00

A kockázatkezelés, nem pedig a profitszerzés a portfoliókezelő célja, mondta lapunknak Balázs Péter, az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. portfoliómenedzsment vezetője, aki a közelmúltban a BME Energetikai Szakkolégiumában tartott előadást a villamosenergia-kereskedésről.  A szakember szerint  az elmúlt években sokat fejlődött a hazai áramtőzsde és piac, a kedvezőtlen adózási feltételek miatt azonban a klasszikus traderi tevékenység itthon korlátozott. Interjú.​

Mennyire segíti villamosmérnöki végzettsége portfoliókezelői munkáját?

A terület, amelyen dolgozom, inkább közelebb áll a közgazdasághoz – ezért nem is tartom magam klasszikus villamosmérnöknek. A villamos energia virtuális, nehezen megfogható dolog. Nem egy hagyományos termékkel kereskedünk, ezért annak megértése, hogyan állítják elő, milyen (fizikai) jellemzőkkel bír, stb. egy közgazdász számára nehezebb. Az áramerősség, a frekvencia, a teljesítmény, az energiaveszteség, az erőművek működése a villamosmérnökök számára érthetőbb.

„Egy trader egy napja” címmel tartott előadást a napokban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Mivel foglalkozik pontosan egy villamosenergia-trader?

Magyarországon nagyon kevés cégnél van igazi traderi kereskedés, a legtöbben portfolió menedzserek vagyunk. Ám mivel kereskedelemmel foglalkozunk, ránk ragadt ez a név.

Melyek a fő eltérések a két tevékenység között?

Egy portfoliókezelő fő feladata a kockázatkezelés, nem a profitszerzés. A legfontosabb, hogy minimális kockázat mellett a fogyasztói szerződésekből kialakuló portfoliónkat kezeljük. Nem akkor, és nem azért vásárolunk, hogy egy piaci ártrendet megnyergelve pénzhez/profithoz jussunk. A fogyasztói szerződések kötésekor vásárolunk, a lehető legkisebb kockázatok mellett. Ezzel szemben egy klasszikus trader nem is rendelkezik fogyasztókkal, kifejezetten profitszerzésre törekszik az árak változékonyságát kihasználva.

Cégfüggő-e, hogy rendelkezik-e ilyen tevékenységgel egy kereskedő?

Az adott cégtől függ: ha van fogyasztói portfoliója, a tevékenység megoszlik. Vannak, akik a portfoliókezelés mellett is végeznek trading tevékenységet. Vannak olyan cégek, amelyeknek nincsenek fogyasztóik, ők kizárólag villamosenergia-kereskedelemmel foglalkoznak. Ám az országban a kedvezőtlen adózási feltételek miatt nem sok cég foglalkozik ezzel. Valamennyi árbevétel után, értékesítés után, iparűzési adót kell fizetni, ezért nem jellemző – az adó nagyon sok pénzt elvisz. Inkább jellemző, hogy külföldön jegyzik be az adott céget és itthon folytatnak kereskedelmi tevékenységet. Csehországban, Szlovéniában bejegyzett cégek különösen erősek ebben a régióban, de Nyugat-Európában szinte mindenhol aktívan kereskednek, ahol kedvezőbbek a feltételek.

Milyen mértékben befolyásolja a hazai piac helyzetét az, hogy nem olyan domináns a kizárólag traderi tevékenység?

Likviditási problémát okozhat, hogy nincs elegendő szereplő a magyar piacon, nem fordulnak meg a termékek a piacon annyiszor, mint például a német piacon, ahol egy éves termékre akár több száz MW is megfordulhat egy nap alatt. A magyar piacon előfordulhat, hogy napokig nincs egyetlen kötés sem. Ez megnehezíti az árazást: kötések híján nehéz meghatározni egy termék árát. Ha pedig vásárolni szeretnénk, nincs kitől, mert szereplők nincsenek vagy csak limitáltan jelennek meg a piacon.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ rendelkezik egyetemes szolgáltatásra jogosult és versenypiaci portfolióval. Mennyire más a két kör portfoliójának kezelése?  

Az egyetemes szolgáltatás kereskedői szemmel kevésbé izgalmas, mivel szabályozott a piac. A beszerzés, az értékesítési tarifa államilag meghatározott – így az árrés is szabályozott. Portfoliókezelői szempontból is szűkek a lehetőségek: a termékek összeválogatását próbáljuk optimalizálni, hogy lefedezzük a fogyasztói görbét. A versenypiacon teljesen szabad kezet kapunk a limitek mértékéig, amelyet az adott cég menedzsmentje még elbír. Sok lehetőség közül választhatunk: hogyan, melyik országban és mikor fedezzük a pozíciót.

Mi történik az ajánlattétel és a szerződéskötés között?

Régen jóval egyszerűbb volt a rendszer, mára azonban bonyolultabb, hiszen a fogyasztók sem elégednek meg azzal, hogy kötnek egy fix áras szerződést, az árazás szinte minden esetben egyedi, főleg a nagyobb fogyasztással rendelkező szegmensben. Az értékesítő felméri az igényeket, összesíti, ezután a portfoliómenedzserek prognózist készítenek a várható fogyasztásáról. Majd az árazó csoportunk beárazza a görbét vagyis meghatározzuk, milyen áron tudjuk beszerezni a szerződéses időszakra az energiát. Természetesen az árazáskor egy kereskedőnek be kell áraznia a viselt kockázatokat is. Ilyen például a fogyasztás változásából eredő kockázat, az ajánlattartási kockázat (a tőzsde elmozdulhat, amíg tartjuk az ajánlati árak), vagy a kiegyenlítő energia kockázat. A kockázati felárak pontos becslése talán a legfontosabb feladatunk: ha túlbecsüljük, kiárazzuk magunkat a piacról, ha alul becsüljük azon veszteségünk keletkezik.

A hazai árampiaci árakat sokan magasnak tartják, például a német árakkal összevetve.

A két országot nem szabad ilyen formában egymáshoz mérni, különösen a villamosenergia árakat nézve nem. Egy adott ország árainak szintje nagyon sok tényezőtől függ, ami lokálisan teljesen különböző, akár ha csak a szomszédos országok hatásait nézzük vagy az adott ország termelői szerkezetét. Számos egyéb tekintetben is el vagyunk maradva a német piachoz képest. Azonban, hogy pozitívumot is mondjak, a régióban a magyar áramtőzsde a legnagyobb forgalmú és leglikvidebb. Sokan itt kereskednek a környező országokból is, ahol egyébként van áramtőzsde, de likviditás nincs. Ez egyben választ adhat arra, miért tudnak itt ilyen magasak árak kialakulni, mint amilyeneket januárban láttunk. Az aktuális piaci árat mindig az aktuális kereslet-kínálati görbe határozza meg. A kínálat a hazai erőművi termelés, valamint a határkeresztező kapacitásokból származó import villamosenergia mértéke, ami az elmúlt években nem nagyon változott. A fogyasztás ugyanakkor jelentősen tudja a keresleti oldalt változtatni.

A szűkös kapacitások hatására is felszökkenhetnek az árak.

Részben ezért is láthattunk januárban száz euró feletti másnapi árakat. Azért nehéz ez a szakma, mert olyan sok összetevője van, s annyi mindenre kell figyelni – januárban például az extrém hideg, termelői kiesések s egyéb körülmények együtt állása eredményezte az extrém magas árakat. Van egy aránylag stabil, rugalmatlan kínálati oldal, melytől a kereslet könnyen el tud szakadni.

Az áramtőzsde, a másnapi kereskedés megjelenése hogyan hatott a piacra?

A másnapi piac nem csak a likviditást javította, hanem inkább lehetőséget adott arra, hogy a másnapi pozícióját az ember egyszerűbben és nagyobb biztonsággal le tudja kereskedni. Ma már igen nagy forgalmú tőzsdéről beszélhetünk, s nem emlékszem arra, hogy ne teljesült volna valamilyen igényünk, amelyet szerettünk volna. Korábban minden egyes órát le kellett kereskednünk bilaterálisan – órákon keresztül kellett telefonon egyeztetni az egyes partnerekkel. A folyamatot a másnapi tőzsde egyszerűsítette, s olyan partnereket is „összehozott”, akik korábban nem álltak kapcsolatban egymással. Továbbá megszűnt a partnerkockázat, mert az itt kötött ügyletek mögött a tőzsde és az elszámoló ház áll. A tőzsde a kereskedés menetét, szerkezetét alakította át. A pörgős bilaterális piac után mára a tőzsdére helyeződött át a hangsúly a másnapi kereskedésben.

S milyen hatása volt a napon belüli kereskedés tavalyi bevezetésének?

Ezen a piacon még nincs likviditás. A gyakorlatban ugyanis olyan kevés a szereplő, hogy nem igazán használható. Szinte kizárólag fogyasztói portfolióval rendelkező kereskedők aktívak. Ezek sajátossága, a fogyasztási szokásokból adódóan, hogy körülbelül azonos időben merül fel az igény a vásárlásra. Az ellenpólus, a termelők viszont hiányoznak innen: legalábbis azok, akiknek érdekében állna, hogy a termelői különbséget leadják; a megújuló termelőket nem kötelezik erre. Egy naperőműnek, szemben egy gázerőművel, ahol kiszámítható a termelés, érdeke volna napon belül kereskedni, azonban ez a jelenlegi megújuló támogatási rendszer miatt ma még nem az.

 

  Végh Zsófia
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.