A csernobili atomerőmű körüli terméketlen és veszélyeztetett földterületeken hatalmas naperőművek építését tervezi az ukrán állam, amelyek az egykori atomerőmű által megtermelt energiamennyiség felét lesznek képesek előállítani. 

Az erőmű környéke a radioaktív szennyezés miatt sem növénytermesztésre, sem pedig állattartásra nem lesz alkalmas a következő néhány száz évben, ugyanakkor egy óriási napelempark létesítését semmi sem gátolná. A területen bőséges a napsütéses órák száma, ezért a kijevi vezetés szerint nem lenne nehéz meggyőzni a potenciális befektetőket, hogy invesztáljanak egy ilyen projektbe. 

Osztap Szemerak, Ukrajna környezetvédelmi minisztere tavaly jelentette be, hogy az ukrán kormány naperőműveket létesítene a csernobili atomerőmű környékén. A miniszter azt mondta, hogy 2016 végére 4 megawattnyi energia előállítására elegendő napelemet lehetne rendszerbe állítani. A terület egészén ugyanakkor akár 2,5 gigawatt teljesítmény is elérhető lenne, amihez 1,1 milliárd dollárnyi befektetés lenne szükséges. 

Szemerak a napokban bejelentette, hogy egy ukrán-német vegyesvállalat egy ennél jóval kisebb összegget, 1,1 millió dollárt már befektetett a csernobili naperőmű-projektbe. A cég egy 1,5 megawattos erőművet épít, amit a tervek szerint május végén fejeznek be. 

A miniszter reményei szerint az első befektető további, nagyobb költségvetésű projekteket is a térségbe vonzhat, de az már most nyilvánvaló, hogy az elképzelés életképes. Szemerak szerint a projektre már januárban 39 ajánlat érkezett, ezek közül 13 külföldi vállalat volt, mára pedig közel 50 érdeklődő cég van. 

A terület egyébként ideális egy ilyen jellegű fejlesztésre: az energiaátviteli infrastruktúra adott, a rögízett árakkal működő átviteli rendszert pedig 2030-ig üzembe állítják. Azok a befektetők, akik már idén elkezdik a beruházást az atomerőmű környékén, az ukrán kormány 0,17 eurós kilowattonkénti árat biztosít, ráadásul az ukrán kormány jelentősen könnyítette az itteni állami földek bérbevételét, valamint 85 százalékkal csökkentette a földbérleti díjakat. 

Ha a teljes projekt megvalósul, a naperőművek összesen 2,5 gigawattnyi energiát termelhetnek majd, ami nagyjából fele az egykori atomerőmű által termelt mennyiségnek. Az sem mellékes, hogy ezzel jelentősen csökkenne az ország energiafüggősége Oroszországtól, ami pedig jelenleg az egyik elsőszámú priorítása az ukrán kormánynak. 

A beruházások egyik fő finanszírozója az EBRD lehet, de a nagy magánbankok egyelőre óvakodnak a hitelezéstől, mivel az erőműveket összeszerelő és üzemeltető munkások továbbra is csak rövid időt tölthetnek a szennyezett területen. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkásokat gyakran kellene váltani, ami nagyban megnövelné a munkaerőköltségeket – írja az Oilprice.com.