NRGreport
Menü

Megújulók: bajban lesznek a rugalmatlan cégek

Fenntarthatóság | Végh Zsófia | 2017-05-17 08:57

A megújuló energiahordozók és a digitalizáció térnyerése az energia ágazatban alkalmazkodásra, működési modelljeik átalakítására készteti a cégeket. A szabályozó hatóságok számára pedig a uniós energiapolitikai követelmények jelentenek sokszor kihívást – hangzott el a Portfolio Clean Energy konferencián.

Az ágazatot négy fő trend alakítja, s a benne tevékenykedő vállalatok működését, az egyik a decentralizáció, a prosumerek (fogyasztó és termelő) terjedése – mondta Mező Csaba, a Deloitte pertnere. A szakember példaként a napelemeket hozta, melyek ára a technológia fejlődése miatt folyamatosan csökken, ami még nagyobb fokú terjedést vetít előre. 

Új piaci szereplők, változó ügyféligények

A folyamat hatására a villamos energia hálózat szerepe megváltozik, a napelemet telepítő fogyasztók ugyanis a hálózatot energiatárolónak is használják. Emellett az akkumulátorok és egyéb energiatároló kapacitások díja is csökken majd, ezek szintén egyre nagyobb teret nyernek. A napelemeket használó otthonok „hub”-ként fognak működni, a cégek pedig versenyezni fognak a fogyasztókért, akiknek személyre szabott ajánlatokat, megoldásokat kínálnak majd – mondta Mező. 

Az inkumbens piaci szereplőknek az új belépőkkel kell megküzdeniük, akiket például egy elavult hálózat, s annak esetleges felújítási költségei nem terhelnek. Az új belépők egyik típusa az ügyfélinformációk begyűjtése és elemzését követően állít elő hozzáadott értékkel rendelkező terméket; a másik típust az autógyárak képviselik – ez az iparág lehet az energiaszektor fő kihívója. Mivel rendelkeznek megfelelő kapacitásokkal, az autógyárak várhatóan az energiatárolás és -menedzsment területére is be fognak lépni.

 

Az ügyféligények minél magasabb fokú kiszolgálása szintén egy trend, ami a vállalatok üzleti stratégiáját meghatározza. A MOL többek között ezért alakította át, s bővíti szolgáltatási pontjain a kínálatot, s lép új területekre, mint az elektromobilitás – mondta Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. A cég finomítóiból kikerülő üzemanyagok 70%át ma még a közlekedésben használják, a cél, hogy 50%ra csökkentsük a motorikus hajtóanyagok arányát, a fennmaradó 20%ot pedig a petrolkémiába irányítsuk – mondta Fasimon. 

Elhivatottság helyett marketing szempontok

Az energetikai vállalatok ma egy trilemmával szembesülnek, a megbízhatóság és (költség)hatékonyság mellett klímavédelmi követelményeknek is meg kell felelniük – mondta ifj. Chickán Attila, az Alteo Group vezérigazgatója. A vállalat energiatermeléssel, (megújuló) projektek létrehozásával és finanszírozásával egyaránt foglalkozik, erőműveinek 50% megújuló energiaforrást hasznosít. A cégek klímavédelmi intézkedéseit ma még nem feltétlenül elhivatottság vezérli, jellemzőbb, hogy marketing szempontok miatt döntenek egy-egy beruházás mellett a vállalatok, de az ország klímavállalásai szempontjából tulajdonképpen mindegy – tette hozzá.

A hazai célkitűzést, a teljes energiatermelésen belül 14,65% megújuló arányt ugyan teljesítette az ország, egy statisztikai revíziónak köszönhetően, a bruttó végső megújuló energia fogyasztás lényegében nem növekszik, a megújuló energia magyarországi részaránya az elmúlt években stagnált – montda Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese. A szakember kitért a METÁR-ral kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokra (január elsejével ugyanis csak korlátozott tartalommal indult el megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer), melynek több pontja is a Bizottság jóváhagyására vár. A szakember úgy számol, ez év második felében lezárulhatnak a biomassza termelést érintő kérdéses pontok tárgyalása. A pályáztatás részleteiről (ideje, technológiasemlegesség, mértéke) pontos részleteket még nem tudott közölni.

Óvatosak a finanszírozók

Bár a kamatkörnyezet alacsony, ami kedvez a tőkebefektetésének, még mindig óvatosak a finanszírozók, ha megújuló energiával kapcsolatos, vagy tiszta energia projektekről van szó. Ennek egyik oka, hogy a támogatás és a futamidő hossza, ami a szabályozástól is függ nincs összhangban. Az ING nemzetközi szinten elkötelezett a megújuló energia iránt: jelenleg 3,5 milliárd euróval finanszíroz megújuló energia alapú villamosenergia termelést (projektalapú finanszírozás) – mondta Németh István, az ING Bank igazgatója. 

Magyarországon 15 évre áll rendelkezésre hitel, ha a támogatási rendszer ezen túlnyúlik, átstrukturálásra kerülhet sor. Hosszú lejáratú hiteleket csak korlátozott számban tudnak a bankok mérlegükben tartani. Megoldás lehet, ha hosszabb amortizációs profilú hitelt rövidebb futamidővel nyújt a bank, amellyel a futamidőkockázat helyett refinanszírozási kockázatot vesz magára, ám ennek mértéke alacsonyabb lehet. A történelmileg alacsony kamatkörnyezetről nem tudni, mennyire tartós, ezért érdemes a fedezetet fixálni – mondta Németh. 

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport