A nyílt innovációs platformként működő, de vállalati módszerekkel menedzselt InnoEnergy Európa legjelentősebb cleantech (tiszta energia) startupokat támogató vállalkozása, amely akcelerátorként és részvényesként is érdekelt az általa mentorált startupok sikerében. Az InnoEnergy globális jelentősége nő, ami az európai energetikai startupok versenypozíciójának javulását is jelzi. A szervezet innovációs igazgatójával, Elena Bou-val az energetikai startupok sajátosságairól, illetve az Európa és az Egyesült Államok közötti hasonlóságokról és különbségekről beszélgettünk.

Érdekes megközelítéssel indította el az InnoEnergyt: platformot hozott létre energetikai szervezeteknek, ám gazdasági célok helyett a közös nyelvre koncentrált.

Mindnyájan angolul kommunikálunk, de egy kutató más nyelvet beszél, mint egy egyetemista, és a nagy cégek belső kommunikációja is eltér. A célunk az volt, hogy előbb értsék meg egymást, és majd utána kezdjenek együtt dolgozni.

Miből finanszírozták a céget?

Az indulást támogatásból: 2009-ben pályáztunk az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) támogatására. Ebből fedeztünk a cégalapítást és az indulást. Ma a költségvetésünk 25%-a származik közpénzből, az Európai Bizottságtól, a fennmaradó rész pedig befektetőinktől.

Három különböző üzleti vonalon működünk: startupok esetében tőkebefektetők vagyunk, így a tulajdonrészünk sikeres eladása esetén hozammal számolunk. Egyszerre vagyunk akcelerátorok és befektetők. Szolgáltatásokat is nyújtunk, de befektetőként a cégek üzleti teljesítményében is érdekeltek vagyunk. Ám nem csupán pénzt adunk. A startupok számára a legnagyobb kihívás ugyanis nem a pénzforrások, hanem a vásárlók elérése.

Mégis, szinte minden cég, amely felkeres minket, pénzt szeretne, hogy befejezze a termékfejlesztést. Ám amikor arról kérdezzük őket, milyen a kapcsolatuk jövőbeli ügyfeleikkel, kiderül, hogy nem is tudják pontosan, kiknek szánják a fejlesztést. Mi azt valljuk, hogy egyetlen eurót sem szabad költeniük egy termékre addig, amíg meg nem határozzák, kik lesznek a vásárlóik; amíg nem ülnek le és beszélgetnek el velük. Csak akkor térhetnek vissza a központba, amikor megismerték az igényeiket, amelyek alapján befejezhetik a fejlesztést. Laboratóriumot biztosítunk számukra, szakembert rendelünk melléjük, ha speciális szaktudásra van szükségük.

Hogyan támogatják még a vállalkozásokat?

A legtöbb startup és fejlesztő, akivel dolgozunk, a technológia világában jártas. Az informatikai fejlesztőkkel ellentétben az energetikai mérnökök zöme idősebb (és férfi), akik pályájuk vége felé alapítanak céget. A technológiára fókuszáló szakemberek köré ezért csapatot építünk. Felmérjük a cégalapítók vállalkozási készségeit, megvizsgáljuk, milyen kompetenciáknak vannak híján, majd összehozzuk őket olyan munkatársakkal, akik rendelkeznek velük. Ezek után a forrásszerzésben is segítünk. Kapcsolatban állunk kockázatitőke-befektetőkkel, angyalbefektetőkkel, közintézményekkel – segítünk találkozót szervezni velük, illetve tőkét szerezni a vállalkozás fejlesztéséhez.

Más akcelerátorok helyi szinten működnek, mi azonban határoktól függetlenül. Ha úgy látjuk, hogy egy svéd vállalkozás Spanyolországban talál majd piacot a termékének, kapcsolatba lépünk spanyol partnereikkel, és átadjuk nekik a startupot. Ha a vállalkozás egy német laborban tud csak fejleszteni, helyet adunk neki. Ettől vagyunk egyediek: globális akcelerátorprogramot működtetünk. Az általunk támogatott 172 energetikai startupból 99 már a piacon értékesíti termékét. A közös munka nagyjából 2-2,5 évig tart – átlagosan ennyi idő kell ahhoz, mire megszerzik első vevőiket. Ezután még egy darabig velük maradunk, amíg helyzetük stabilizálódik. Mivel befektetők vagyunk, a kapcsolat sosem szűnik meg. Az egyik legnagyobb kihívás ebben az iparágban, hogy a piaci érettség megszerzése után viszonylag hosszú idő telik el a leválásig. Tavaly volt ugyan egy kisebb kilépőnk, de a legtöbb vállalkozásunk esetében két évvel kalkulálunk.

Milyen megtérüléssel számolnak?

Mivel a legtöbb cégünk esetében még nem került sor leválásra, nem tudjuk. A kilátások jók, és van néhány arra utaló jel, hogy jó irányba haladunk. A Német Energiaügynökség (DENA) a közelmúltban publikált egy jelentést száz olyan startupról, amelyek hozzájárulnak a globális energetikai átalakuláshoz. A megjelölt startupok 11 százaléka a mi inkubátorunkból jön.

Mennyivel sikeresebbek a mentorált vállalkozások azoknál, amelyek nem kapnak ilyen támogatást?

Globális mivoltunknak köszönhetően jobban látjuk, mi fog működni, és mi nem.

Számos egyesült államokbeli akcelerátor állítja magáról, hogy nemzetközi szinten működik, a gyakorlatban azonban egy-egy régióra, például a Szilícium-völgyre fókuszálnak. Ami pedig a nemzetközi összevetést illeti, létezik egy amerikai cleantech (tiszta energia) akcelerátorhálózat, amelynek csupán egyetlen nem amerikai tagja van: az InnoEnergy. Sőt ma már az Egyesült Államokban is terjeszkedünk, mivel több üzleti partnerünk is az ott tevékenykedik.

A „halálozási arány” alacsonyabb az általunk támogatott startupok között. Egy átlagos európai akcelerátor évente 1,65 millió euró forrást szerez. Az elmúlt három évben nekünk 62 millió eurót sikerült. Az általuk támogatott 172 startup az amerikai cleantech akcelerátorok által létrehozott összes startup 40 százalékának felel meg. 24 országban vagyunk aktívak – vagyis ennyi helyről fogadunk startupokat.

Azt mondják, az USA-val és Ázsiával szemben Európa elveszítette versenyképességét. Mennyire igaz az energiaágazatra?

Optimista vagyok. Két éve egy amerikai körúton vettünk részt; ellátogattunk Bostonba, Chicagóba, San Joséba és San Franciscóba. Sokat tanultunk – teljesen más az ökoszisztéma, akár még két város között is, mint például Chicago és San Francisco. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fű zöldebb odaát. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) startup-versenyén mégis több olyan vállalkozással találkoztunk, amelyek éppen olyanok voltak, mint a mieink. Persze vannak kihívások. A befektetések terén nem vagyunk olyan jók, mint az amerikaiak.

Miért nem? Rengeteg szabad tőke mozog Európában, lenne pénz befektetni.

Más a kultúra: a megtakarításokat sokan inkább javakat vásárolnak, nem pedig vállalatba fektetik. Van pénz, de nem mobilis. Az Egyesült Államokban adókedvezmények is segítik a vállalkozókat, Európában ez jóval bonyolultabb. Az amerikai vállalkozások tőkéjének jelentős része adományokból származik, a jótékonykodás odaát természetes. Európában nincs erre példa. Ám a helyzet változik.

Mik az elvárásai azoknak a befektetőknek, akikkel az InnoEnergy kapcsolatban áll?

Akikhez fordulunk, a hálózatunk tagjai, be akarnak fektetni. A többieket, az angyalbefektetőket, vagyis azokat, akik fontolóra veszik, hogy befektessenek, muszáj képezni. A többségük megérti, hogyan működik egy alkalmazás, a cleantech- és energia-startupok tevékenységét azonban már nem. Ezért fontos, hogy a rövid bemutatkozó, amit a potenciális üzleti feleknek tartanak ezek a cégek, közérthető legyen. Ha úgy fogalmazzák meg az ötletet, hogy a nagymamájuk is megérti, akkor készek arra, hogy befektetőknek is prezentálják. Meg kell tanulniuk, hogy úgy nyilvánuljanak meg az energiaágazatban felmerülő kihívásokról, hogy bárki megértse őket – ez a legfontosabb.

A versenyképességre visszatérve: tavaly indultunk először amerikai startup-versenyen. Az amerikai versenyeket rendszerint amerikai cégek nyerik. Egy általunk támogatott startup, a Turbulent azonban elnyerte az Orcelle-díjat, amivel százezer dolláros jutalom is járt. A díjra nyolc startupot neveztünk közülük hét jutott tovább. Négyük bejutott az elődöntőbe, az egyikük pedig megnyerte. Ez volt az első alkalom, hogy európai cég nyerte ezt a díjat. Sok a tennivalónk, ám annak, hogy egy európai győz egy amerikai versenyen, különös jelentősége van.

Az európai cégeknek nem a kreativitással, a technológiai felkészültséggel van gondjuk. Sokkal inkább a finanszírozás hiánya, ami problémát okoz.

Az ambíció hiányzik. Egy kezdő amerikai vállalkozás az Egyesült Államok mellett Ázsiát, Európát is meg akarja hódítani. Egy francia cég a francia piacra fókuszál. Pedig a probléma, amelyre megoldást kínál, globális, és lehetősége lenne bárhová eljutni. Olyan cégeket választunk be a programba, amelyeknek nemzetközi ambícióik vannak.

Összevetik-e az európai és amerikai szabadalmak számát? S ha igen, milyen következtetéseket vonnak le belőlük?

Nem végzünk mélyreható elemzéseket. Az MIT-n kifejlesztett szabadalmak mindössze 30 százaléka kerül kereskedelmi forgalomba. Az ötletek és a szabadalmak megalkotása könnyen megy – a piacra kerülés a nehezebb. Nemcsak startupokkal dolgozunk, hanem kutatóintézetekkel, egyetemekkel is. Megpróbáljuk életre kelteni a „szunnyadó” szabadalmakat. A porosodó papírokat végignézve próbálunk olyanokat találni, amelyek piaci potenciállal kecsegtetnek. Ha találunk ilyeneket, felállítunk egy vállalkozókból álló csapatot, akik megvalósítják.