Az uniós tagországoknak harminc százalékkal kell csökkenteniük a közlekedésből, építőiparból, hulladékgazdálkodásból és mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéket 2030-ig – erről szavazott szerdán az Európai Parlament. A csökkentést két évvel az eredeti tervben szereplő dátumnál korábban, 2018-ban kell megkezdeni. A képviselők az USA döntésének a párizsi egyezményre gyakorolt hatásait is megvitatták, s kimondták, az EU elkötelezett a célok teljesítése iránt.​

Kisebb módosításokkal elfogadta az Európai Parlament azt az európai bizottsági javaslatot, mely meghatározza, milyen mértékben csökkenjen a közlekedésből, építőiparból, hulladékgazdálkodásból és mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátásnak mértéke a következő évtizedben. A szabályozás szerint az érintett szektorokban 30 százalékkal kell mérsékelni az ÜHG mértékét. Az elfogadott szabályozás (Effort Sharing Regulation/ESR) azon szektorok számára ír elő kötelező érvényű célokat, melyek nem szerepelnek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS), ahol egyébként 43 százalék a tervezett csökkenés mértéke. A vita elsősorban azokat a bizottsági javaslatban szereplő, az ún. rugalmassági mechanizmusokat érintette, melyek lehetővé teszik/tennék, hogy egy adott tagállam, ha nem is teljesíti az adott vállalást, bizonyos elszámolásoknak köszönhetően átvihessék és elfogadtathassák a másik rendszerben (ESR és ETS közötti átjárás). A Parlamenti a harminc százalékos célt nem kérdőjelezte meg, az EP a rugalmassági mechanizmusokat szerette volna szűkíteni – mondta lapunknak Jávor Benedek, EP képviselő, Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport tagja.

Civil szervezetek kalkulációi szerint a Bizottság javaslata 1000 millió tonna szén-dioxid csökkentést vetítene előre, de a rugalmassági mechanizmusok, és határidők kitolásával jelentősen csökkenne ez az érték – mondta a képviselő. Végül a szigorításokat, a kiskapuk lezárását szorgalmazó parlamenti szakbizottsági és az európai bizottsági javaslat között egy középutas megoldás született. Bizonyos területeken az eredeti javaslathoz képest nagyobb, másutt kisebb a rugalmasság.

A parlament a Bizottság által javasolt időkereten is szigorított. Szemben a 2020-as indulással, a tagországoknak 2018-tól kezdve kell fokozatosan csökkenteniük a kibocsátás mértékét.  Ily módon kiküszöbölik a kibocsátás mértékének emelkedését az első évben, vagy egy esetleges halasztást, áll az indoklásban. A csökkentések lehetővé teszik, hogy az unió teljesítse 2030-ra vonatkozó azon célkitűzését, mely az 1990-es szinthez képest 40 százalékos kibocsátás csökkentést irányoz elő. A szabályozás nyomán tagországonként meghatározható a felsorolt ágazatokra (mezőgazdaság, építőipar és hulladék gazdálkodás, közlekedés) jutó kötelező megtakarítás, melyek együttesen az unió ÜHG-kibocsátásának hatvan százalékát adják.

A képviselők távolabbi célokat is kitűztek: 2050-re 80 százalékos kibocsátáscsökkentés irányoztak elő a 2005-ös szinthez képest. Emellett olyan rendszer bevezetését, mely az EU-átlagnál alacsonyabb GDP-jű tagországokat segíti a klímacélok elérésében.

A strasbourgi ülésen a párizsi klímaegyezmény és az Egyesült Államok döntésének hatásait vitatták még meg a képviselők. Trump elnök döntését európai vezetők számos alkalommal bírálták, hozzátéve, hogy az EU halad előre a maga útján és elkötelezett tagja marad a klímaváltozás elleni küzdelemnek.

A mai szavazás teljesen világos üzenetet küld Trump elnöknek – Európa tiszteletben tartja a párizsi vállalásokat és megragadja a zöld növekedésben rejlő lehetőségeket, akár Amerikával, akár nélküle. Majd minden frakció támogatja ezeket az erős és ambiciózus új klímavédelmi szabályokat- mondta” – Gerben-Jan Gerbrandy (ALDE, Hollandia) jelentéstevő.

 Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker leszögezte, az EU nem fogja újratárgyalni a párizsi megállapodást, a képviselők túlnyomó többsége pedig támogatásáról biztosította.

A kiotói egyezményt követő események miatt félő volt, hogy hasonló irányba mozdulnak az országok, ám az USA kilépése ezúttal inkább ösztönzőleg hatott a felekre – mondta Jávor. (A Clinton adminisztráció aláírta a kiotói megállapodást, ám a George W. Bush kilépett belőle. Ezután többen visszaléptek.) Európa kezdeményező szerepet kíván vállalni, ami azt is jelenti, hogy a vállalások mértékét növelni kell menet közben. A jelenlegi tagországi vállalások ugyanis inkább 2,5-3,5 fokos változást vetítenek előre– tette hozzá.

„A klímaváltozás az egyik legnagyobb globális probléma, (…) kezelésével azonban az EU új lehetőségeket teremt polgárai és ipara számára. (…) Az amerikai döntés egyszerűen hiba. Más népekkel együttműködve tisztább és biztonságosabb lesz a bolygó” – mondta az Antonio Tajani, az EP elnöke.