NRGreport
Menü

Ürge-Vorsatz: akár jót is tehet az USA kilépése

Interjú | Végh Zsófia | 2017-06-19 08:00

A párizsi klímaegyezményből  kilépésével az Egyesült Államok nem könnyítette meg a megállapodást tartani kívánó államok dolgát. Hogy milyen hatással lehet Trump elnök döntése a klímára, Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval, az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének III. munkacsoportjának alelnökével, a CEU professzorával beszélgettünk.​

Milyen hatással lehet a párizsi egyezmény által kitűzött klímavédelmi célokra az, hogy az Egyesült Államok elnöke úgy döntött, kilép az egyezményből?

A döntésnek van jó és rossz oldala. A világ történetében 2015 forradalmi év volt, ekkora érlelődött meg, hogy az a pusztítás, az a kár, melyet az emberiség az ipari forradalom óta okozott a környezetben, nem fenntartható. Ebben az évben született három egyezmény, köztük a párizsi klímaegyezmény, melyek célja, hogy a világot élhetőbbé tegye, s biztosítsák az emberiség jövőjét. Ebben a folyamatban az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott, éppen ezért káros, hogy épp a világ vezető gazdasági és politikai hatalma hátrál ki ebből a közmegegyezésből. Különösen, hogy az Egyezménynek sokkal nagyobb vesztesei vannak, mint USA. A morális káron túl mégis lehet, hogy szerencsésebb, hogy így alakult.

Miért?

Sokáig attól tartottunk, hogy dominóhatás alakul ki. Az országok egymásra mutogattak, egy centivel nem léptek előrébb, mint a másik. Például Kína és az USA együtt ratifikálta az egyezményt. Kiderült szerencsére, hogy Kína mégsem lép ki, hanem tovább halad. Az USA elnökének döntése az Államokban is nagy felháborodást váltott ki. Az olajipar, amelyet Trump védeni akart, Kína, akivel szemben azt gondolta versenyelőnyre tesz szert, beálltak az ügy mögé. A városok, államok, s olyan politikai egységek, melyek nem lehetnek részei a párizsi megállapodásnak, mivel csak ENSZ tagállamok vehetnek benne részt, olyan tárgyalásokat indítanak, azt vizsgálják, hogyan vehetnének részt önkéntes alapon ebben. Az, hogy például az Exxon Mobile vezetője is azt nyilatkozta, káros a kilépés, azt mutatja, az üzleti szektor is támogatja a klímacélokat.

A párizsi egyezmény csak egy keret, s hogy ténylegesen mekkora változást fog hozni, a következő év tárgyalásaitól függ. Nagyon fontos, hogy mennyire elkötelezettek a partnerek a tárgyalóasztalnál. Igaz, az USA is ott ül majd a tárgyalásokon még 3,5 évig, politikai tárgyaló súlya azonban nem lesz.

Ürge-Vorsatz Diána

A párizsi egyezmény elegendő-e ahhoz, hogy a globális felmelegedést az általa irányzott mértékben megfékezze, s a fenntarthatóságot javítsa?

Egyrészt igen, hiszen az egyezmény kimondott célja, hogy legalább két fokon, ideális esetben másfél fokon kellene tartani a felmelegedést az ipari forradalom előtti globális átlaghőmérséklethez képest. Másfél fok olyan hatás, melyhez a gazdasági-társadalmi rendszerek jó része még tud alkalmazni. Lesznek igy is visszafordíthatatlan károk, pl. a korallzátonyokhoz tartozó ökoszisztémák jó része ki fog pusztulni, ami nem csupán ökológiai probléma, hiszen számos iparág, halászat, turizmus épül rá. De a hatások nagy része meg elviselhető lesz másfél fok eseten.

Viszont azok a konkrét vállalások, amiket az egyezményben az egyes országok tettek, ezek összesítve nincsenek köszönőviszonyban a meghatározott másfél-két fokkal. Ám ezen vállalásokat jóval előbb le kellett adni, mint ahogy a párizsi egyezményben a másfél fokról megállapodtak volna.

A megállapodásban résztvevő országok hajlandóak komolyabb vállalásokat tenni?

Az, hogy mit vállal politikai megfontolások alapján egy ország, s hogy mit tesz, nem ugyanaz. Kína sem mert sokat vállalni, azt ígérte, hogy 2030-ra megállítja a kibocsátásnövekedést. A kibocsátás növekedése úgy tűnik, megállt, ami óriási dolog, hiszen jórészt ennek köszönhetően az egész világon sem emelkedik 1-2 éve. Nem várjuk, hogy ez a tendencia megmarad, de komoly előrelépés, mert eddig nemcsak a kibocsátás, hanem annak növekedést üteme is folyamatosan nőtt. Az országok elég komolyan veszik az az eddigi vállalásokat. S ha rájönnek, hogy ez nem csak áldozat, hanem gazdasági lehetőség: ha ügyesen fektetik be azt a több száz milliárd dollárt, melyet a klímacélok teljesítése igényel, új iparágak indulhatnak. Különösen, ha abba az irányba mozdulnak, ahová egyébként is fejlődik a világgazdaság –  az IT-n és szolgáltatásokon alapuló iparágak felé – előre viszi a vállalkozásokat. Nincs szükség túlzottan szofisztikált technológiára – a decentralizált, személyre szabott üzleti megoldások nagy változásokat hozhatnak.

Kik lehetnek a párizsi megállapodás vesztesei?

Elsősorban az olajexportra alapuló gazdaságok. Az Arab-öbölben lévő, az olajexportból és az olcsó energiából nagyon jól élő országoknak nagy áldozat, hiszen aláírták, hogy az évszázad felétől az olajkincseket a földben kell hagyni, a megmaradó olajkészletek nagy részét nem adhatják el. Mindez hatalmas áldozat részükről, mégis aláírták a szerződést. Gazdaságuk alapja az olajexport és mindennapjaik alapja a nagyon olcsó energia, a luxuséletszínvonal fenntartásának két feltétele. Emiatt jelentős politikai problémáktól tartok, figyelnünk kell erre az egyébként is sérülékeny régióra.

Készültek olyan kalkulációk, melyek azt mutatták, hogy az Egyesült Államok gazdasága nyer a kilépéssel?

Nagyon csodálkoznék azon, ha bármilyen alaposan elvégzett számítás ezt mutatta volna. A világ attól félt, hogy az Egyesült Államok arra használja a klímatárgyalások során a hatalmi pozícióját, hogy megerősítse palagáz piacát.  A palagáz elfogadható átmeneti megoldásnak tekinthető, mivel a szénnél jóval kevésbé melegíti az éghajlatot. Az USA megpróbálhatta volna úgy irányítani a folyamatokat, hogy erősebb piacot szerezzen, de nem ez történt. Így sem biztos, hogy jobban járt volna munkahelyek terén, mint ha bent marad az egyezményben. Ma az USA szénipara durván 160 ezer főt foglalkoztat. Az olajipar félmillió munkahelyet teremt, a gázipar 400 ezret. Ezzel szemben a megújuló energia több munkahelyet ad, mint minden olajra es szénre alapuló tevékenység összesen. Számos kis cég dolgozik benne, kedvezőbb a gazdasági fejlődés szempontjából. Nem a nagytőkének, hanem a helyi, kreatív, gazdasági kezdeményezesnek kedvez. Az energiahatékonysághoz kötődő tevékenység kétmilliónál több munkahelyet ad – vagyis sokkal több a gazdasági és munkahelyteremtő lehetőség a fosszilis energiákhoz képest. Csak a tavalyi év során 133000 új munkahely nyílt az energiahatékonysággal foglalkozó iparágakban – majdnem annyi, mint az egész szénenergia-ipari összes állás!

Milyen megfontolások vezérelhették akkor, hogy a kilépés mellett döntsön?

Vannak bizonyos aggodalmak Európában is, például az emisszió kereskedelmi rendszer miatt kialakult enyhe energiaár-emelkedés munkahelymegtartásra gyakorolt hatásáról (hogy ennek hatására majd például Kínába viszik át az energiaintenzív iparágakat). Ezek jelentős része szerintem nem megalapozott. Elindult egy ipari forradalom, s nem azok az országok lesznek a nyertesei, melyek a nehéziparukhoz ragaszkodnak. A nyersanyagok energiaintenzív módon kitermelik es feldolgozzak, ám csak minimális hozzáadott értékkel tudják tovább értékesíteni ezen termékeket. Azok járnak jól, akik a nagyobb hozzáadott értékű és hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal bíró termékekbe – például megújuló energiába, energiahatékonyságba fektetnek. Nem mindenki látja ma még így. 

Milyen hatással van a hazai klímavállalásokra az Egyesült Államok döntése?

Nagy hatással nincs. Remélem, hogy a vezetők nem gondolják azt, hogy ha az Egyesült Államok is tart ettől, akkor nekünk is van mitől félnünk...Fontos, hogy a magyar üzleti szféra is megértse, hogy egy új ipari forradalom indult el. Az elmúlt néhány évben az energiaszektorba történő befektetések jóval több mint fele – globális szinten – megújulókba irányult.

A decentralizált, helyi ipari technológia, a big data alapú, egyénre szabott, szolgáltatásalapú megoldások felé fejlődik az energia ágazat is. Hosszútávon nem jár jól az, aki azt erőlteti, hogy az energiaágazat a XIX.-XX. századi ipari, gazdasági modell szerint működjön. Menni kell a fejlődéssel – s az nyer, aki minél előbb és ügyesebben elfoglalja a helyét.

Korábbi interjúnkat Ürge-Vorsatz Diánával itt  (első rész) és itt (második rész) olvashatja el.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport