NRGreport
Menü

Akik búcsút intenek a kipufogó gáznak

Eddig négy ország jelentette be hivatalosan, hogy különböző időpontoktól ugyan, de leállítják a benzin, illetve a dízelüzemű személyautók forgalmazását. További tíz ország jelölt meg értékesítési célokat az elektromos gépjárművek eladásában.

Ambíciózus célt tűzött ki maga elé India, Franciaország, Nagy-Britannia, és Norvégia, amikor hivatalossá tették, hogy meghatározott időponttól megtiltják a belsőégésű motorokkal hajtott járművek értékesítését, bár néhányan ezt inkább politikai nagyotmondásként kezelik. "Egyáltalán nem tiszta. Ezek egyelőre politikai kinyilatkoztatások. Amíg részletekkel nem szolgálnak, nehezen értelmezhetők, nem beszélve a következményekről" - kommentálta Al Bedwell, az LMC Automotive igazgatója. Politikai törekvésről beszél az IHS Markit is arra emlékeztetve, hogy egyelőre az elektromos és hibrid járművek részesedése az összértékesítésben mindössze 3 százalék. 

Nagy-Britanniában néhány napja jelentették be, hogy a légszennyezés mérséklése céljából 2040-től betiltják a benzin és a dízel autók értékesítését. 2050-re pedig az összes közúton közlekedő autónak nulla kibocsátásúnak kell lennie. "Nem folytathatjuk tovább a benzines és dízel autókkal - mondta a BBC-nek Michael Gove, a királyság környezetvédelmi államtitkára, hozzá téve, hogy nincs alternatívája az új technológiák elterjesztésének. 2016-ban az Egyesült Királyságban közel 2,7 millió új személyautót helyeztek forgalomba, amivel a britek a világ hatodik legnagyobb értékesítési piaca. Stephanie Brinley, az IHS Markit vezető szakelemzője szerint nem lesz egyszerű megszabadulni a belsőégésű motorokkal szerelt autóktól. De ha a politikusok komolyan gondolják, a gyártóknak reagálniuk kell. "A nagy autógyártók biztosan nem szívesen hagynák el a piacot" - mondta, meg fogják találni az utat - tette hozzá.

Franciaországban szintén 2040-től fejeznék be a benzines és dízel autók értékesítését, a globális felmelegedés elleni harc jegyében. Onnantól az autóipar csak olyan járműveket gyárthat, melyek elektromos árammal vagy más tiszta energiával hajtottak, bár a hibrid technológia is megengedett lesz. Nicolas Hulot, a franciaországi "ökológiai átalakulásért" felelős kormányzati tisztviselő szerint segíteni fogják a francia gyártók "innovációját és piacvezetővé válását". Bár a franciaországi elektromos, hibrid és alternatív üzemanyagokkal hajtott autók aránya kicsi - körülbelül 4 százalék -, de gyorsan nő. A járművek értékesítése 2017 első negyedévében 25 százalékkal bővült.

India még ambiciózusabb célt túzött ki, 2030-ra valamennyi az országban eladott autónak elektromosnak kell lennie. "Ez nagyon inspiráló cél" - fogalmazott Anil Kumar Jain, a kormány energiaügyi tanácsadója, de végső soron a piac logikája fog érvényesülni - vélte. Indiában óriási probléma a levegő minősége, itt találhatók a világ legszennyezetteb levegőjű városai. Ráadásul az elkövetkező években robbanásszerűen nőhet meg az utakon közlekedő személyautók száma, miután a középosztály számára megfizethetővé válnak a gépkocsik. Ha a családok elsőízben vásárolt autói elektromos meghajtásúak lesznek, India könnyen a fejletteb országok elé ugorhat ebben a tekintetben - jelezték szakértők.

Norvégia jár a legelől, a kormány terve szerint már 2025-től csak nulla emissziójú személyautók és furgonok adhatók el az országban. Nagy valószínűséggel ezt teljesíteni is fogják, hiszen ezen a téren vezetőnek számítanak, tavaly az értékesített új autók 40 százaléka volt elektromos vagy hibrid hajtású.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint legalább további tíz országban tűztek ki elektromos autóeladási célt, konkrétan Ausztrália, Kína, Dánia, Németország, Írország, Japán, Hollandia, Portugália, Korea és Spanyolország határozott meg arányokat. Az Egyesült Államokban nincs szövetségi politika, de nyolc állam már lépett. Kína - amely több autót vásárol, mint bármely más ország - a legnagyobb elektromos autópiac. Kínába kerül a világon értékesített elektromos autók több mint 40 százaléka, a mennyiség több mint kétszerese az USA-ban eladott számnak. Globálisan az elektromos autók 95 százalékát csak 10 országban értékesítik, melyek Kína, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Norvégia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Hollandia és Svédország - olvasható a money.cnn.com írásában.

Korlátok: jövedelmezőség és hatósugár

Az elektromos autók gyorsabb térnyerésének legfőbb akadálya az ágazat jövedelmezősége - írtuk nemrég. Három hónapja a Tesla tőkeértékben hiába vette át az elsőséget (amit a GM most visszavett) a General Motors és a Ford előtt Amerikában, de profitról nem képes beszámolni éves jelentésében. A hagyományos gyártók milliószám értékesítik autóikat, milliárd dolláros bevételek mellett, miközben még nem láttunk olyat, hogy nyereség legyen az elektromos járműveken - állítják. Csak nemrég történt, hogy versenyképes áron tudtak olyan járművet kínálni, amelynek hatótávolsága meghaladta a 200 mérföldet, azonban a múlt év végén bemutatkozott Chevrolet Bolt, és a most szalagra került Tesla 3-as is kezdetben vastag veszteséget okoz befektetőiknek. Az elektromos autók gyártásának költségei ugyan fokozatosan csökkennek, de nem olyan ütemben mint más tecnológiáké, ráadásul a litium-ion akkumlátorok előállítása drágul. A tisztán elektromos járművek piaci részesedése pedig az akkumlátor költségeihez köthetó - mondja Ron Cogan, a Green Car Journal szerkesztője és kiadója. Eközben a benzinüzemű autók sokkal hatékonyabbá válnak az új technológiáknak és felhasznált anyagoknak köszönhetően. "Nem számítok arra, hogy hamarosan elbúcsúzunk a belsőégésű motoroktól" - szögezte le Cogan.

A hatósugár nagysága is a terjedés egyik korlátja. A gyártók akkumulátor oldalról kétféleképpen javíthatják az autó hatótávolságát: nagyobb akkumulátor alkalmazásával vagy az akkumulátor által tárolt egységnyi energia(sűrűség) növelésével. Technológia áttörés e téren még nem történt, évente durván négy százalékot javul a kapacitás a tanulmány szerint.

Az elektromos autók átlagos hatótávolsága 2011-ben 150 kilométer, 2014-ben 200 kilométer, 2016-ban pedig 270 kilométer körül alakult. (A szakértők úgy jutottak erre az eredményre, hogy a gyártók által megadott hatótávolságot a Németországban forgalomba helyezett megfelelő típusok számával súlyozták.)

Az autó hatósugara elsősorban az akkumulátor kapacitásától, valamint a jármű aerodinamikájától függ – írta kérdésünkre a BMW Group Magyarország. A csoport i3-as, városi elektromos modellje 2014 novembere van jelen a magyar piacon. Először egy 60Ah-al akkumulátorral felszerelt modell volt elérhető, melyet később egy 94Ah modell váltott, melynek köszönhetően 200-ról 300 kilométerre nőtt a hatótáv. A REX (Range Extender, hatósugár növelővel felszerelt) modell pedig 500 kilométer megtételére is képes.

Forrás: NRGreport/money.cnn.com