NRGreport
Menü

Jól jöhet ki Európa az orosz-amerikai gázháborúból

Elemzés | Végh Zsófia | 2017-08-24 10:11

Európáért, a világ egyik legnagyobb gázpiacáért verseng az Egyesült Államok és Oroszország is. A két nagyhatalom piacszerzési törekvései jó hatással lehetnek az gáz árára, ám a versenyképes ár eléréséhez az uniós tagállamoknak is együtt kell működniük.

Komoly gazdaságpolitikai háború folyik az Egyesült Államok és Oroszország között Európa földgázellátásért. A kontinens a világ egyik legnagyobb gázpiaca – nem véletlenül küzd érte a két nagyhatalom. Oroszország meglévő szerződéseit védené, melyet a tengerentúlról (is) érkező LNG-szállítmányok veszélyeztetnek. Különösen Németország és az USA között okozhat mindez feszültséget. A németek hadászati kiadása igen alacsony, Európa hadászatáról gyakorlatilag a NATO és az Egyesült Államok gondoskodik – cserébe bizonyos gazdaságpolitikai kérdésekben Európa ki van szolgáltatva az USA-nak – mondta az NRGreportnak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A jelenlegi orosz-amerikai konfliktusban ez érződik is, hiszen mindkét ország szívesen ellátná gázzal a régiót. Azonban hiába rendelkezik kiépült infrastruktúrával Oroszország, hogy Ukrajnát elkerülje, újat kell építenie. Ez jelenti most a fő ütközési területet.

Mindezzel párhuzamosan az LNG ára jelentősen csökkent, s Amerikában komoly felfutásával számolnak. 2020-ra durván 150-200 milliárd köbmétert tud majd az ország exportálni, ami a mostani uniós fogyasztás mellett teljes mértékben ki tudná váltani az orosz importot, ha megépülne az ehhez szükséges infrastruktúra – mondta Pletser. Elsősorban nyugat-keleti irányú interkonnektorokra lenne szükség, fogadó terminálból szép számmal található Európában. Ma még Oroszország felől folyik a gáz Nyugat-Európa felé – meg kellene fordítani az irányt. Ha pedig az interkonnektorok megépülnének, ami többszáz milliárd eurós beruházást jelent, tíz éven belül teljes mértékben kiválthatná az orosz gázt.

A fejlesztések azonban folyamatosan késnek. Évek óta szó van arról, hogy Horvátországban, Krk-szigetén megépül az az LNG-terminál, ahonnan a lengyel terminálig szállíthatnának LNG-t. A fő probléma, legyen szó bármilyen, az uniót érintő kérdésről, az, hogy minden tagállam saját érdekeit képviseli, s nem fog össze. Az Európai Unió máig nem tudta eldönteni, mely számára a megfelelő működési forma: teljes integrációra törekszik vagy nemzetállami rendszert tartana fenn – mondta Pletser. Energetikai kérdésekben is meglehetősen komoly érdekellentétek vannak az egyes országok között.

A közelmúltban derült ki, hogy a Földgázszállító Zrt. nem támogatja a BRAU-vezeték kiépülését – hozza példaként a szakember. A Bulgáriából Románián keresztül futó vezeték az osztrák gázelosztóközpontba, Baumgartenbe szállítana gázt. A magyar és az osztrák érdekek viszont élesen eltérnek: földrajzi fekvése miatt az FGSZ-nek jobb lehetősége van arra, hogy elosztóállomássá váljon, s az ide befutó gázvezetékekből lássák el a környező országokat – mondta Pletser. Ausztria szintén hasonló szerepre törekszik, s gáztőzsdéjének köszönhetően előrébb tart, mint Magyarország. A horvát LNG-terminál kérdése is megosztja az országokat. Komoly vita folyik arról, ki ruházzon be, s hogy milyen feltételekkel, díjakért szállítsák a gázt Magyarországra – tette hozzá. (Ma nagyon magasak a tranzitdíjak.)

Az orosz gáz szerepe a régióban ugyanakkor megmarad a szakértő szerint. Egyrészt azért mert olcsón termelhető: az OMV például két dollár/hordó egyenértékű kitermelési költséggel operál – ami elenyésző. Az orosz gáz még az építendő infrastruktúra költségét hozzáadva sem drága – mondta Pletser. Időközben azonban az LNG is olcsóvá vált. Magyarország számára az ideális helyzet az lenne, ha minden forrásból vásárolna, s így versenyképes áron juthatna gázhoz – véli a szakember. Ám ha a szükséges infrastruktúra lassabban épül ki, a gáz ára magasabb lesz.

Európai gazdaságpolitikai helyzete az Egyesült Államokkal szemben attól is függ, hogy képes lesz-e a Macron-Merkel páros komoly reformot végrehajtani, s az ún. „core” államokat jobban összefogni – mondta Pletser. Mindez sokkal önálóbb energiapolitikai helyzetet is teremtene. A kulcs tehát, hogy Európa mennyire képes a tagállamokat integrálni, s önállóbb, erősebb egységgé válni.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport