Magyarországon egyelőre még ingyenesen tölthetők az elektromos autók, de a piaci szereplők érdekei miatt ez nyilvánvalóan nem lesz mindig így. Kérdés ugyanakkor, hogy a jelenleg alkalmazott árazási módszerek közül melyik lesz a befutó? A DLA Piper jogi blogja, az Advocatus összegyűjtötte és részletesen bemutatja a főbb árazási megközelítések jellemzőit.
Magyarországon jelenleg mintegy 200 elektromos töltőállomás üzemel, de a kormány feltett szándéka, hogy fejleszti a töltőinfrastruktúrát és erre nemrégiben támogatási programot is indított. A tervek szerint a hazai töltőinfrastruktúra alapját az autópályák mentén és a megyei jogú városokban telepített 150 töltőállomás adja majd és fontos cél az is, hogy a kiépített hálózatnak kompatibilisnek kell lennie az EU országokban működő töltőkkel is.
A benzinkutaknál használatos forint/liter alapú árazás könnyen követhető és összehasonlítható a fogyasztók számára – írja az Advocatus, ugyanakkor az elektromos autók töltésének árazása már nem ilyen egyszerű helyzet, hiszen jelenleg is többféle modell létezik. Azt, hogy melyik lesz a végső győztes modell, vélhetően majd a felhasználói preferenciák döntik el.
Világszerte jelenleg alapvetően hat különböző elszámolási módszert alakalmaznak az elektromos autók töltésénél:
Ezen árazási módszerek megértése mellett a fogyasztóknak természetesen azt is mérlegelniük kell az elektromos autók megvásárlásakor, hogy a kiválasztott modell mennyi kilowatt energiát fogyaszt 100 kilométeren, mekkora az egy töltéssel megtehető táv és az sem mellékes körülmény, hogy egy ilyen autó vételára és működtetése hogyan viszonyul egy hagyományos kocsi költségeihez.
Az egyes árazási módszerekről részletesen az Advocatus blogbejegyzésében olvashat.