A kurd függetlenségi népszavazás közeledtével az olajpiac egyre több szereplője aggódik amiatt, hogy az esetleges különválás kitermelési háborút generál a maradék Irak és Irán között.
A függetlenségről döntő népszavazásra a tervek szerint szeptember végén kerül sor és a különválás támogatóinak győzelme azt is jelentené, hogy a mai Irak elvesztené északi területeinek egy részét, ahol a kulcsfontosságú kirkuki olajmező és az ezt körülvevő olajban gazdag területek is találhatók.
A Kurdisztáni Regionális Kormány minden tőle telhetőt megtesz a szavazás nemzetközi elfogadtatására, és a szavazáson való részvételi feltételek enyhítésével szeretné elérni az elszakadást választók győzelmét. Ennek érdekében hétfőn eltörölt egy, a külföldön élő kurd nemzetiségű iraki állampolgárokat korlátozó szabályt. Mostanáig a külföldön élő választóknak ugyanis az érvényes elektronikus szavazáshoz rendelkezniük kellett egy az ENSZ által biztosított azonosító kártyával, úgynevezett élelmiszerkártyával. A diszpórában élők többségének már nincs ilyen érvényes igazolványa, ezért a kurd hatóságok most úgy döntöttek, hogy elegendő, ha iraki állampolgárságukat bizonyítják a megfelelő dokumentumokkal – írja az Oilprice.com.
A szavazást követő egy héten belül a hatóságok összeszámolják a vosokat és bejelentik az eredményt, ami akár jelentős politikai és területi változásokat is eredményezhet Irakban.
Haider al-Abadi, iraki miniszterelnök érthető módon alkotmányellenesnek és illegitimnek nevezte a népszavazást és a tény, hogy a rendszert csupán néhány nappal a szavazás időpontja előtt jelentős mértékben megváltoztatták, valamelyest őt igazolja, ráadásul vélhetően a reménybeli külföldi megfigyelőknek sem nyeri el majd tetszését.
A bagdadi vezetés legnagyobb problémája a különválással kapcsolatban temrészetesen az olaj. A hivatalos adatok szerint a kirkuki olajmező adja a teljes iraki olajtermelési kapacitás mintegy 10 százalékát, amelynek elvesztése azt is jelentené, hogy Irak elveszti az OPEC-en belül a második legnagyobb kitermelő pozícióját, mindezt ráadásul Irán javára. Irakban ugyan indulnak új kitermelési projektek, amelyek a területi veszteség ellenére éves szinten növelhetik majd a kitermelést, csak épp hasonló fejlesztések Iránban is zajlanak. Iparági elemzők ezért attól tartanak, hogy kitermelési háború kezdődhet a két ország között a kurdok kiválását követően. Irak és Irán ugyanis egyaránt szeretné visszaállítani korábbi kitermelési szintjeit.
Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy egy önálló Kurdisztán automatikusan megkapná-e az OPEC-tagságot. Az oaljkartellt irányító Szaúd-Arábia és szövetségesei hevesen elleneznek minden, a független Kurdisztán irányába tett lépést, ezért az automatikus tagság aligha valószínű. Ráadásul az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is azt szeretné, ha Irak megőrizné területi integritását, ami a két nagyhatalom szerint nélkülözhetetlen lenne a stabil iraki gazdaság megteremtéséhez. Erős szövetségesek nélkül pedig nehéz dolga lesz a kurdoknak, ha nemzetközi szinten is szeretnék elismertetni majdani országukat.
A nehézségek természetesen nem jelentik azt, hogy a függetlenedés egyáltalán nem történik majd meg, sőt az is elképzelhető, hogy végül az eredetileg tervezett időpontban sikeres lesz a kilépés, de minden szereplő tudja, hogy a szavazás késleltetésére mindig lesz megfelelő indok és bármikor is tartják meg a referendumot, ellenzői mindig bőven akadnak majd.