NRGreport
Menü

Szolnoki Pálma: a gázkereskedő motivált a kiegyensúlyozásra

Interjú | Végh Zsófia | 2017-10-02 08:00

Az Energy Regulators Regional Association (Energetikai Szabályozók Regionális Szövetsége) versenyét Szolnoki Pálma, az IP Systems munkatársa nyerte a gázpiaci egyensúlyozásról készült tanulmányával, mint arról korábban az NRGreport is beszámolt. Interjút készítettünk a győztessel.

Miről szól a gázpiaci egyensúlyozás?

Az árampiacokhoz hasonlóan a gázpiacokat is egyensúlyban kell tartani: annyi gázt kell betáplálni, amennyit a fogyasztók elhasználnak. Némi pufferlehetőség azért van a rendszerben.  Ellentétben az árammal, ahol gyakorlatilag minden pillanatban egyensúlynak kell lennie, a földgáz esetében órás szinten vagy akár napon belül is elegendő, hogy létrejöjjön. A kiegyensúlyozási mechanizmus piacnyitáskor válik igazán bonyolulttá. A zárt piacokon rendszerint egy vertikálisan integrált vállalat végez minden tevékenységet, a kitermeléstől a fogyasztók ellátásáig. Piacnyitás után viszont a kereskedők tevékenysége teremti meg a kapcsot az ellátási láncban, ami az egyensúly fenntartásának szempontjából már jóval több koordinációt igényel. A kiegyensúlyozási szabályrendszer egyrészt egyensúlytartásra ösztönzi a kereskedőket, másrészt (információszolgáltatások előírása és újranominálási lehetőségek nyújtása révén) lehetőséget teremt számukra a minél pontosabb tervezésre és valós időhöz közeli portfoliómódosításra, azaz a pozíciójuk egyensúlyban tartására.

Mi okozza az egyensúlytalanságot?

A nehézség a dologban az, hogy a kereskedők nem tudhatják teljesen pontosan, hogy a fogyasztó mennyit fogyaszt majd valós időben – csak becsülni tudják. A nap végén a rendszerirányító kiegyensúlyozó elszámolást készít minden kereskedővel. Ha a kereskedő többet becsült és ezáltal több ellátást biztosított a valós fogyasztásnál, átveszi tőle, ha kevesebbet, elad neki. Ám az elszámolás drága: ha a piacon rendezi, a kereskedő jobban jár. Ez az, ami igazán motiválja őket arra, hogy egyensúlyban legyenek.

Milyen nehézségekkel kell számolniuk?

Az Európai Unió még 2014-ben megalkotott egy kifejezetten erre a problémára vonatkozó páneurópai üzemi és kereskedelmi szabályzatot (Balancing Network Code – BAL NC), mely részletesen előírja, hogyan működjön az uniós tagállamok kiegyensúlyozó rendszere. Ez a kód a tagállamok kiegyensúlyozását teljes mértékben piaci alapokra helyezi. A szabályok gyakorlatba ültetése még zajlik, Nyugat-Európa jó része és Magyarország már bevezette azokat. Az IP Systems 2010-ben fejlesztette a kiegyensúlyozó platformot, ezzel az élen jártunk, többek között ezért is volt számunkra viszonylag egyszerű aztán a BAL NC 2015. októberi bevezetése. A régió többi része – Horvátország, Szlovákia, Románia, Bulgária - azonban csak nemrég indult el ezen az úton. Így a kiegyensúlyozó előírások követése ezeknek az országnak komoly kihívást jelent. Ezt az európai szabályalkotók is elismerték, ezért azoknak az országoknak, ahol a piac még nem kellően érett, átmeneti időszak áll rendelkezésükre: 2019-ig kell bevezetniük a rendszert. Mindez azért is lényeges, mert a mára már érett piacok fejlődésének tapasztalatából az látható, hogy a kiegyensúlyozó platform sok esetben a spot piaci kereskedés előfutára volt, amely megágyazta a helyét a későbbi huboknak. Európa leginkább likvid spot piaca, a brit NBP, szintén egy ilyen platformból nőtt ki. A BAL NC egyik célja is ez, hogy a kiegyensúlyozás piaci alapokra helyezésével a spot piacra forgalmat tereljen és ezzel növelje annak likviditását, fejlessze azt.

A szabályokat ugyan lefektették, de máig nem születtek olyan mérések, hogy az átmeneti stádiumban lévő piacokon milyen hatást érnek el bevezetésükkel. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) figyeli, hogy az egyes szabályokat gyakorlatba ültették-e, ám a hatásokat eddig nem tudta számszerűsíteni. A szervezet egy nemzetközi tanácsadócéget kért fel, aki összeállította, milyen indikátorokra lenne szükség a hatások értékeléshez. Ám a javasolt mutatók kiszámításához szükséges adatokat egy év alatt nem sikerült még az ACER-nek sem összeszedni, és mivel a javasolt adatok bizalmasak, azokhoz egyedül az ACER-nek van lehetősége hozzáférni, így más sem tudott még ilyen számításokat végezni. Nem segít az sem, hogy azok az egyéb tanulmányok, amelyek eddig születtek a kiegyensúlyozási rendszerek fejlődéséről a szakirodalomban mind érett, jól működő piacokat elemeznek, az azokban használt mutatók nem alkalmazhatóak az átmeneti stádiumban lévő piacokra. Erre a problémára kerestem megoldást. Arra voltam kíváncsi, hogy lehet azon piacokat elemezni, ahol nincs tőzsde, hub, és kereskedési adatok nem érhetőek el.

Milyen megoldást talált?

Pontos kereskedelmi adatok híján azt javasoltam, nézzük meg a működési adatokat. A fizikai szállítási utasításokból lehet következtetni a kereskedelmi tevékenységre és arra is, hogy milyen fogyasztást vártak a kereskedők. Ezt összevetve a megvalósult fogyasztást leíró gázáramlási adatokkal képet kaphatunk arról, hogy az adott fogyasztási ponton mekkora volt a kiegyensúlyozási igény. Nem lesz olyan pontos, mintha a kereskedés adataira támaszkodtunk volna, de nem is a konkrét szám a lényeg, hanem a trend.

Milyen trendeket figyeltek meg?

Az idősorok megmutatták, hogy a szabályok bevezetésével a kereskedők egyre jobban kiegyensúlyozták portfólióikat még a valós idő előtt. Főképp a nagyobb, szállítóvezetékre csatlakozó fogyasztók ellátásában voltak egyre ügyesebbek, egyre nagyobb pontossággal jelezték előre a várható fogyasztást, illetve az újranominálási lehetőségeket is jól tudták kihasználni egyensúlytalanságuk csökkentésére. Az elosztóvezetéki-fogyasztók – a közepes méretű fogyasztók és a háztartások - esetében az adatokból úgy tűnik, hogy eddig kevesebb volt a kereskedők mozgástere, a rendelkezésre álló eszközökkel csak kismértékben tudtak javítani előrejelzési pontosságukon, és az újranominálási lehetőségekkel is kevésbé tudtak igazítani portfoliójukon. Ez azt is jelenti, hogy további szabályozási támogatásra van szükség, mint például jobb, gyakoribb adatszolgáltatás. A BAL NC ilyen jellegű adatszolgáltatási előírásait pont idén áprilisban kezdték bevezetni Horvátországban ezért jövőre érdemes lesz megvizsgálni, hogy sikerült-e ezzel az elosztóvezetéki fogyasztás ellátásának egyensúlytalanságán javítani.

Publikus adatokból dolgoztam, hiszen a cél éppen az volt, hogy mindenki számára hozzáférhető adatokból is képes legyek következtetéseket levonni.

Olyan messzire mentem vissza, ahonnan rendelkezésre állt hiteles adat – durván az elmúlt három-négy évig. Egy kísérlet volt, ám arra jutottam, hogy ezen mutatók révén jól kimutathatók folyamatok. Ezért is adtam be az ERRA pályázatára. A szervezet szabályozó hatósági tagjait érdekelheti a téma. A díjat egy nemzetközi szakértőkből álló bizottság ítéli oda, akik egyúttal validálják az ötletem.

Milyen üzleti haszna van a rendszernek?

Kereskedelmi előrejelző szoftverek fejlesztésekor lehet jelentősége. Az IP Systems-nél épp az ukrán gázkereskedési kiegyensúlyozó platformon dolgozunk. Az ottani fejlesztőkkel egyeztettem arról, hogy mit érdemes tudni. Emellett a cégen belüli tudásátadásnál és hasonló platformok tervezésekor lehet még üzleti jelentősége.

CV

Szolnoki Pálma jelenleg az energiapiaci szoftverek gyártására szakosodott IT-cég, az IP Systems Zrt. szenior elemző munkatársa, ahol az üzletfejlesztés mellett a szoftverfejlesztők energiapiaci képzése és szoftverfejlesztési projektek szakmai támogatása a feladata. Ennek keretében foglalkozott a földgázpiaci kiegyensúlyozás kérdésével is. PhD értekezésének védésére várhatóan év végén kerül sor. Korábban már egyetemistaként kezdett dolgozni a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontban (REKK), ahol idővel hazai és nemzetközi elemzői projekteket vezetett. Emellett a Budapesti Corvinus Egyetemen a REKK által indított Energiagazdálkodási szakközgazdász másoddiplomás képzésben a földgázpiaci tanórák oktatásában vett részt, valamint számos cikke jelent meg földgázpiacelemzési témákban. Később a frissen indult gáztőzsdéhez a CEEGEX-hez csatlakozott, ahol a piacfelügyeleti tevékenység kialakítása volt a feladata. Ezt követően az MVM Partner gázüzletágánál üzletfejlesztési területen dolgozott.

 

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport