NRGreport
Menü

Klímapolitikai jogszabályokról határozhat a Környezetvédelmi Tanács

A tervezett szabályozások a 2021-2030 közötti időszakra rögzítenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket.
 
Magyarország klímaváltozással szembeni sérülékenysége európai viszonylatban is jelentősnek tekinthető. A káros hatásokkal szembeni fellépés nemzeti érdek, amelynek kiemelten fontos pontjai az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás.
 
A Környezetvédelmi Tanács 2017. október 13-án, Luxemburgban két, klímapolitikai szempontból fontos jogszabályról tervez ún. általános megközelítést elfogadni. Az egyik a hulladék, közlekedés, mezőgazdaság, épített környezet ágazatok kibocsátásait is magában foglaló erőfeszítés-megosztási rendelet (ESR) tervezete, a másik pedig a földhasználati és erdészeti ágazatot felölelő úgynevezett ”LULUCF” javaslat. A földhasználati-erdészeti ágazat elsősorban az üvegházhatású gázok légkörből kivonásáért, a jelentős szénmegkötése miatt, míg az ESR a klímapolitikában betöltött súlya okán fontos, hiszen az általa lefedett szektorok a hazai összkibocsátás több mint kétharmadáért felelnek.
 
Magyarország az üvegházhatású gázok csökkentésének terén kiemelkedő eredményeket ért el: 2015-ben a kibocsátás 45 százalékkal volt alacsonyabb az 1985-87-es évek átlagos szintjénél. Ennek alapján hazánk teljesíteni fogja az Európai Unió 2020-ra kitűzött közös vállalását, amely 20 százalékos kibocsátás-csökkentést irányoz elő 2020-ra az 1990-es bázisévhez képest. 2030-ra várhatóan azon csekély számú tagállam közé fog tartozni, amelyek felül is múlják ebbéli kötelezettségüket, a legalább 40 százalékos csökkentést.


 
A kiemelkedő teljesítménynek kedvező gazdasági vonzata is van, hiszen az elvártat meghaladó kibocsátás-csökkentés eredményeként értékesíthető szén-dioxid kvóták keletkeznek, amelyeket más tagállamok vásárolhatnak meg saját céljaik teljesítésére. A bevétel pedig további zöldítésre fordítható, ezzel erősítve a fenntartható gazdasági működést.
 
A magyar kormány olyan igazságos javaslatok kidolgozását támogatja, amelyek tekintettel vannak a nemzeti sajátosságokra, a költséghatékonyságra, és az ipari versenyképesség megőrzésére a környezetvédelem fontosságának fenntartása mellett.  Az ENSZ keretei között aláírt párizsi klímamegállapodás sem hozott létre egységes karbonárat, hanem az egyes országok eltérő intézkedéseket tesznek a kibocsátásaik csökkentésére. Mivel az Európai Unió intézkedései szigorúbbak a környező nem-EU tag országokénál, a kialakítandó szabályozásnak figyelembe kell vennie az ipart terhelő többletköltségeket.
 
Magyarország abban érdekelt, hogy egy működőképes, minél szűkebb kvótapiac alakuljon ki a bevételnövelés érdekében, ugyanakkor a jelentős kibocsátás-csökkentést elérők megfelelő elismerésben és további ösztönzőkben részesüljenek. A fejlesztési tárca nem tartaná igazságosnak, ha olyan jogszabályok születnének, amelyek a kibocsátókat és a tagállami céljaikat el nem érőket jutalmazzák, miközben a jelentős csökkentéseket elérőket és a felelős erdőgazdálkodást folytatókat büntetik.

Forrás: NRGreport