Az első közép- és dél-európai régiós LNG-csúcs résztvevői, amellett, hogy megvitatták az aktuális piaci helyzetet, üzleti lehetőségeket ismertettek, melyek közül több a térséget és a nemzetközi LNG-piac közötti összeköttetést erősítheti. 

Földrajzi helyzete és gázpiacának köszönhetően Európa már most fontos pozíciót tölt be a globális gázpiacon – mondta Aradszki András államtitkár. Energiapolitikai szempontból az ellátásbiztonság kulcsfontosságú, mondta, s fenntartásához az LNG is hozzájárul, mivel növeli a rugalmasságot és a beszerzési források számát. Európa gázimportjának 80%-a Oroszországból és Norvégiából érkezik, Magyarország 90%-ban importál orosz gázt – a helyzet kezelésében segít az LNG. Amellett, hogy növeli az ellátásbiztonságot, csökkentheti az árakat, és a piac stabilitásához is hozzájárul – mondta Aradszki. 

Ígéretes jövő a földgáz előtt

Mindenképpen szerepe van a globális energiapiacon az LNG-nek, de hogy pontosan milyen, arról eltérően vélekedtek a Budapest LNG Summit szakértői. A földgáz jelentősége vitathatatlan, a leggyorsabb növekedést produkáló fosszilis energia lesz a jövőben.  Aránya az aktuális 22%-ról 24%-ra nő 2040-re – mondta Hossein Adeli, a Gázexportáló Országok Fórumának (GECF) főtitkára. Az olaj aránya 32%-ról 29%-ra esik majd, a megújulók pedig 12%-ról 17%-ra növelik részesedésüket az energiamixben – mondta Adeli a szervezet a gázpiac alakulásáról készített modelljét ismertetve, melyet novemberben hoznak nyilvánosságra. A világ gázfogyasztása 2017-ről 2040-re 53%-kal nő –  a növekedést az erőműszektor szolgáltatja – tette hozzá. Lengyelországban például a 2040-ig prognosztizált 40%-os gázkereslet növekedés 70%-át az erőművek adják majd – mondta Maciej Wozniak, a lengyel PiGNIG menedzsment tanácsának alelnöke. A vezetékes gáz versenyképessége miatt a jövőben is domináns szerepet kap. Létjogosultságát üzleti megfontolások és a párizsi egyezményben foglaltak is erősítik. A GECF egyik, változatlan körülményekkel számoló szcenáriója szerint a párizsi célok teljesítése nem lehetséges, többet kell tennünk. A megoldás pedig a gáz – mondta Adeli. A szén-dioxid kibocsátás 74%-ért felelős 56 országot vizsgálva a GECF arra jutott, hogy a földgáz a kibocsátás csökkentésének hatékony eszköze. 

A befektetők ugyan a megújuló beruházásokat preferálják – a zöld és fenntartható projektek finanszírozására szinte korlátlan forrás áll rendelkezésre – a gáz jelentősége megmarad. Szerepe viszont változik, képes lesz például ellensúlyozni/kitölteni a megújulók szezonalitásából adódó űrt – mondta Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza. Használata üzleti szempontból is indokolt: megújulókkal, például naperőművekkel kombinálva ugyanis a gázerőművek üzemeltetése és megtérülése kedvezőbb. Az épületek fűtése a jövőben (is) döntően gázzal történik majd, s a közlekedésben is komolyabb szerepet kap a földgáz.

Inkább alternatíva 

Az LNG-re térve Adeli elmondta, aránya nőtt az elmúlt években, s a növekedés üteme is gyorsult; a tavaly mért 6%-al szemben idén szeptemberig 12%-kal. Ugyanakkor az LNG-infrastruktúra beruházások üteme nem gyorsult, sőt, több projektet töröltek és elnapoltak az elmúlt két évben – mondta Varró. Az elmúlt évek fejlesztései közül az Egyesült Államokbeli és ausztrál projektek a legjelentősebbek. A szakember szerint az LNG inkább alternatíva, mint vezető energiahordozó, mely bizonyos energiapiaci, ellátásbiztonsági kérdések megoldásában kaphat nagyobb szerepet.  

A fentiek ellenére több, már működő és fejlesztés alatt álló LNG-beruházás további kapacitások kialakítását tervezi. Ilyen például a Lengyelországban működő LNG-terminál, mely aktuális 5 bcm/év kapacitását 7,5 bcm/év növelné – mondta Pawel Jakubowski, a lengyel állami Gaz-System energiavállalat fejlesztési divíziójának vezetője. A görög DEPA az aktuális 4 bcm/év kapcitást a hazai keresletet szinte meghaladó 7 bcm/év mennyiségre növelne. A döntéseket nemcsak az ellátásbiztonság javítása indokolja. Az új kapacitások Közép-Kelet és Dél-Európa forrásainak számát növelné, csúcsidőszakokban pedig a helyi kereslet kiegészítésére szolgálna – mondta Stelios Bikos, a DEPA Kereskedelmi divíziójának vezetője. 

A kezdeti fázisban durván 2,3 bcm/év kapacitással bír majd az Észak-déli gázfolyosó déli lábát adó horvát LNG-terminál – közölte Goran Francic, a Krk-szigeti projektért felelős LNG Croatia vezetője. Ennél nagyobb 3,5 bcm/év kapacitás biztosításához további vezeték és technológiai fejlesztések szükségesek – tette hozzá. Ma még tart a piaci igények felmérése, az ún. open season nem kötelező érvényű szakasza várhatón idén zárul. Jövőre pedig indul a kötelező ajánlattételi szakasz. Az ajánlatok ismeretében kalkulálják a tarifákat, 2019-re fejezik be a projekt technikai részét, a gázszállítás várhatóan 2020-ban kezdődik.