NRGreport
Menü

Bordonau: értse a mérnök a döntése üzleti következményeit

Interjú | Végh Zsófia | 2017-10-16 08:00

A hagyományos mérnöki képzés mellett a diákok üzleti és innovációs készségeit fejleszti az InnoEnergy fenntartható energia szakirányú egyetemi képzései. Az ipari szereplőkkel együttműködve a diákok valós projekteken dolgozhatnak, s eközben megismerik, milyen üzleti szempontok vezérlik a nagy cégeket egy döntés meghozásakor – mondta az NRGreportnak Josep Bordonau, az InnoEnergy Iberia oktatási vezetője. Interjú.

Fenntartható energia mesterképzésük mennyiben tér el más energia fókuszú egyetemi kurzusoktól?

A hagyományos szakmai programok egy vagy több technológia oktatására specializálódnak – Dániában például fut egy képzés kifejezetten szélenergiára kihegyezve. A technológia és tudományos háttér oktatása mellett mi innovációs, vállalkozásfejlesztési és vezetési készségeket is beépítettünk programunkba. A legfontosabb természetesen a szakmai tudás átadásán van, ám a fenti három terület is nagy hangsúlyt kap.

A képzés neve „fenntartható energia mesterprogram”. A megújuló energiaforrások és a hozzájuk kapcsolódó technológiák oktatása nagyobb hangsúlyt kap a tantervben?

Az InnoEnergy képzések tananyaga mindenképpen innovatív, de megújulókról más egyetemeken is lehet tanulni. Amitől igazán egyedi lesz a program, az az oktatáshoz való hozzáállásunk – ez pedig az iparággal való szoros együttműködésünknek köszönhető. Egy vezető európai cég, bár elégedett volt a jó nevű egyetemekről kikerültek szakmai tudásával, fájlalta, hogy a végzettek nem értik egy-egy döntés üzleti következményeit. Az iparági szereplők javaslatait kombináljuk az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) célkitűzésével, mely oktatás, a kutatás és az iparág közötti együttműködést kívánja erősíteni. A leglényegesebb különbség tehát az, hogy diákjaink üzleti, vállalkozói szemléletet figyelembe véve sajátítják el a szakmai tananyagot.

Figyelemmel kísérik, hová jutnak miután végeztek, s hogy mennyire hatékony a program?

Szervezetünkön belül folyamatosan fejlesztjük a képzések minőségét, s követjük a végzettek pályáját. Az elmúlt években óta 4-5 diákunk került vezető pozícióba; műszaki, pénzügyi vezetői vagy vezérigazgatói posztokra. Tekintettel arra, milyen fiatalok – az első évfolyam 2012-ben végzett– ez igen jó aránynak tekinthető. Szintén előrelépésüket mutatják a nemzetközi díjak, melyeket nyertek. Három korábbi diákunk bekerült a Forbes magazin „30 legtehetségesebb fiatal az energiaszektorban 30 év alatt” válogatásába. Volt olyan, aki a Clinton Alapítvány díját nyerte el, mások a Massachusettsi Műszaki Egyetemtől (MIT) kaptak elismerést.

Miben tér a PhD program a mesterképzéstől?

A PhD-hallgatók is részesülnek innovációs, vállalkozásfejlesztési és vezetési képességeket fejlesztő tréningben, bár ez a mesterprogrammal összevetve kevésbe intenzív. A KIC-közösség tagjaiként élvezik a rendszer előnyeit, hozzáférnek azokhoz az eszközökhöz, melyekkel innovációs potenciáljukat erősítik. A 3-4 évesprogram alatt két évig élvezhetik az InnoEnergy tananyagait – a program igazából hozzátesz a rendes PhD-programhoz, melyet saját egyetemükön végeznek.

Terveznek bármilyen változtatást a programokban?

Említettem, hogy folyamatosan felülvizsgáljuk működésünket és próbálunk a minőségen javítani. Sok tehetséges diákot találunk – ezzel elégedettek vagyunk. Minden évben durván ötszázan jelentkeznek hozzánk: kimagasló képességű, jó egyetemeken tanuló, a világ minden tájáról jönnek diákok. Közülük csak minden tizedik nyer felvételt a mesterképzésbe. Hatvan iparági partnerrel működünk együtt, aminek köszönhetően diákjaink közvetlen kapcsolatba kerülnek az iparággal, s üzleti szemléletük fejlődik. A végzettek által betöltött posztok, a díjak, melyeket nyernek, szintén a programot igazolja.

Európában még nem igazán működik, az Egyesült Államokban viszont bevett gyakorlat, hogy a cégek finanszírozzák a jó képességű diákok tanulmányait. A Harvardon például a tanulók nyolcvan százalékának tanulmányainak költségét vállalatok fizetik. Ez egy olyasvalami, amit jó lenne Európában is meghonosítani. A modell működik, az igazi kihívás az, hogy hasonló arányokat érjünk el. Ehhez az kell, elnyerjük a cégek bizalmát, s formáljuk az oktatásról bennük kialakult képet. Mindez azt is sugallaná, hogy versenyre tudunk kelni az USA-val, s képesek vagyunk.

A fentiek mellett innovatív pedagógia módszertan bevezetésén is dolgozunk. Jelenleg a nemzetközi üzleti képzésben elterjedt „case method” módszert alkalmazzuk. Ez valós üzleti eseményekbe bevonva képez üzletembereket. Mi pedig az ún. enduring business case módszert használjuk, mely során a diákok egy-egy, az adott vállalat által meghatározott projekten dolgoznak, s feladat végén bemutatják mire jutottak, szemben a vállalat által kidolgozott megoldással. Néhány egyetemen, például Barcelonában, Stockholmban és Lengyelországban már működik ez a program, de szeretnék minden partner egyetemünkön bevezetni.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport