NRGreport
Menü

Lassan véget ér a nagy erőművek kora

Innováció | Végh Zsófia | 2017-11-08 08:00

A nagy erőművek ideje lejárt, a piacot decentralizált termelés és fogyasztók határozzák meg – értettek egyet a legnagyobb hazai energiavállalatok vezérigazgatói a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferencián.

Az ellátásbiztonság, és a fogyasztó mára elavult fogalmak: a fogyasztóból ügyfél lett, aki szolgáltatást akar vásárolni, melynek része az ellátásbiztonság – mondta Zsuga János, az MVM Zrt. vezérigazgatója. Zsuga szerint szükség lenne középtávú energiapolitikára – e nélkül nehéz felkészülni bármilyen változásra. Az, hogy miként megy végbe az átalakulás, szabályozói és energiapolitikai kérdés. Az energetika szabályozott iparág, de az iparvállalatok bevonása nélkül nem lehet eredményt elérni, döntést hozni – mondta ifj. Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója. A politika önmagában nem kellően kreatív és szakmai – s nem biztos, hogy olyan döntések születnének, ami az ország céljait szolgálná – mondta. A cégvezető rugalmas keretek kialakítását várja a politikától, ám úgy véli, a stratégiáról a piaci szereplőknek kell döntenie. A távközlési szektorhoz hasonlóan az energetikában is azok fognak nyerni, akik az ügyfélhez a legközelebb vannak, függetlenül attól, ma mennyire hátul állnak a sorban – mondta Ságodi Attila, a KPMG kormányzati, infrastruktúra, energetikai és közüzemi ágazatokért felelős vezetője. Az ügyfélszolgálat, a kiszolgálás, a panaszkezelés minősége is számít, mivel az ügyfelek közül sokan érzelmi alapon döntenek, nem csak a költségeket figyelik – tette hozzá.

Többféle üzleti modell atomerőművekre

A párizsi klímacélok eléréséhez szükség van atomenergiára, ami az ellátás biztonsága és tervezhető költségek szempontjából is jó technológia – mondta Bács Zalán, a Rosatom Central Europe Magyarországi Fióktelepének vezetője.

Az elmúlt három év alatt 30 százalékkal nőtt a cég külföldi megrendelésállománya, melynek értéke ma 130 milliárd dollár körül alakul. A Rosatom globális projektjei során többféle többféle üzleti modellt alkalmaz. Törökországban egy build-own-operate konstrukcióban telepíti az ország első nukleáris erőművét. A cég az építő, a tulajdonos és az üzemeltető, azonban a tulajdonhányad 49 százaléka értékesíthető. A finn Hanhikivi erőmű blokkja tisztán magánbefektetői háttérrel valósul meg. Itt a tulajdonosok tulajdoni arányuk hányadában részesülnek a termelt áramból, s a cég is a tulajdonosok között van. A fehérorosz projekt, mely a paksi bővítés referencia projektjének tekinthető, állami finanszírozással valósul meg. 

A vállalat Európán kívül is terjeszkedik. Az indiai kormánnyal kötött hosszútávú megállapodás értelmében 2030-ig 12 blokkot épít a Rosatom, melyből az első két blokkot már üzembe helyezték. Kínával szintén hosszabb távon működnek együtt, ám a kínai partnerek nagyobb részarányban vesznek részt a blokkok építésében.

Bács kitért a paksi bővítésre is, ami márciusban kapott zöld utat az Európai Bizottságtól. A brüsszeli egyeztetésből adódó közel kétéves csúszást behozni ugyan nem tudják, gyorsan halad az engedélyek megszerzése, és folyamatosan írják ki a pályázatokat – mondta. A beszállítók számára támasztott feltételekről részletesen a cég november 20-21-én tart konferenciát.

Az energiatárolás hozhat áttörést a piacon

Az elektromos áramtárolás kérdésének megoldása jelenthet igazi áttörést a világpiacon és Magyarországon is – mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj-és gázipari elemzője. A szakértő szerint még nem lehet termékről beszélni az elektromobilitásban, a fejlődés akkor ugrana meg igazán, ha a villanyautók hatótávolsága durván 500-600 kilométert érne el és egy jármű 15 perc alatt tölthető lenne. A kritikus pont a gyártás lehet, kérdés, hogy képes lesz-e lépést tartani a megnövekedett igényekkel – mondta Pletser. A tárolástechnológia fejlődésével járó áresés megkönnyítené a megújulók integrációját. Vizsgálni kell azt is, hol hatékony, hol érdemes alkalmazni, és ennek megfelelően kell beruházni – mondta Szolnoki Ádám a MANAP Iparági Szervezet elnöke a villamosenergia ipar globális és hazai trendjeit vitató beszélgetésen.

Terjeszkedik a tőzsde

A piac fejlődésével párhuzamosan fejlődik az áramtőzsde is. A HUDEX néven villamosenergia és gáz határidős piacokat is magába foglaló platformot hozunk létre – mondta Istvánffy György, a HUPX Zrt. piacműködtetési vezetője. Egy pénzügyi elszámolással működő piacot nyitnak, melyhez opcionális fizikai szállítást is biztosítanak, ami nagyobb likviditást eredményez majd. A következő két-három évben folytatódik a magyar piac régiós és európai piacokkal történő összekapcsolása. A napon belüli piacot is összekapcsolják a határon átnyúló napon belüli projekttel – várhatóan 2019-ben. Ma a nagyfogyasztók adják a tőzsde ügyfeleinek zömét, ezt a kört kívánjuk szélesíteni, s kisebb fogyasztókat is bevonni – mondta Istvánffy. A megoldást a technológia adja, a különböző okos készülékek, applikációk segítségével ezek is megjelenhetnek a tőzsdén középtávon – mondta.

Legalább 30 százalék önerő

Más termékektől, például ingatlantól eltérően, a megújuló befektetések tőkeintenzív, hosszútávú projektek, s mindössze egy vevő, az állam tudja a termelt energiát megvásárolni – mondta Horvai-Hillerbrand Péter, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere, aki a megújuló projektek finanszírozásáról beszélt.

A KÁT-határozat a napenergia projekt biztosítéka. (Idén január elsején életbe lépett a kötelező átvételt leváltó METÁR-rendszer, ám azoktól, akik 2016 december 31-ig KÁT-kérelmüket benyújtották, s azt jóváhagyta hatóság, a jövőben is meghatározott átveszik az energiát – amennyiben határidőre végrehajtják a beruházást.) Az állam az egyetlen vásárló, ez növeli a befektető bizonytalanságát. A szakember a befektetői kockázatok közé sorolta a KÁT-szabályzat visszamenőleges módosítását, melyre volt már példa, az adórendszer módosítását, a menetrendezés, műszaki követelmények szigorítását – mindez plusz költség lehet a jövőben.

A finanszírozás projektmérettől függ. Az 500 kilowatt feletti projektek esetén rendelkezésre állnak bilaterális banki nagyhitelek. A benyújtott kérelmek közül körülbelül 200-300 darab tartozik ebbe a körbe, kétezer fölött van az 500 kilowatt kapacitást létesítendő projektek száma. Ezekre a bankok típustermékeket fejlesztettek ki: átlagosan 15 éves lejáratú, fix kamatozású hiteleket nyújtanak projektfinanszírozás keretében, melyekhez 30 százalék önerő követelnek meg. Ez utóbbi a magyar szabályozási kockázatnak tudható be, Ausztriában 15 százalék önerő is elegendő – mondta. Külföldön kisebb projekteket crowd-founding módszerrel is finanszíroznak. További opció az MFB által nyújtott 0 százalékos hitel. A támogatott hitelt a közületi szektorban azonban a szakember nem javasolja, mert a KÁT-támogatások nem halmozhatók, s így rontja a támogatás arányát. Új finanszírozási módszer, hogy napenergia projekt megvalósítása előtt részvénytársaságot hoznak létre és az értékpapírokból fedezik a beruházást.

Végh Zsófia