NRGreport
Menü

Kínában tesztelik a Trump-tervet

Az amerikai LNG exportálásával is alapoznák, hogy az Egyesült Államok domináns szereplővé váljék az energia piacon.

Donald Trumpot ázsiai körútjára számos üzletember - köztük a gázüzletágban érdekeltek - kísérték el, ami azt jelzi, hogy Washington bízik a piac fejlődésében, abban hogy több gázt szállíthat Kínába. A földgáz iránti kereslet folyamatosan nő Kínában, s az elkövetkező években további lökést ad a keresletnek, hogy a világ második legnagyobb gazdasága egyre kevésbé kíván támaszkodni a széntüzelésű erőművekre. A Trump-adminisztrációnak ezért kiemelt fontosságú célja, hogy az amerikai társaságok jelentős részt hasítsanak ki az üzletből. A lehetőségnek az a megállapodás ágyazott meg, amelyet az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma és Peking még ez év májusában hozott tető alá, s amely engedélyezi kínai cégek számára, hogy hosszú távú szerződéseket kössenek cseppfolyósított gázt (LNG) előállító amerikai termelőkkel.

 

Az Egyesült Államok a cseppfolyósított gázelőállító kapacitását majdnem hétszeresére emeli 2019-re, addigra öt exportterminál is megnyílik. A többlet LNG kivitele Trump tervének központi pillére az amerikai "energia dominencia" elérésének érdekében. Az amerikaiaknak Katarral, Malajziával és Ausztráliával kell versenyezniük, melyek jelenleg meghatározó súllyal bírnak a globális LNG-kereskedelemben, de ide sorolható Oroszország is, utóbbi vezetéken szállítja a gázt Kínába. Mindezek ellenére, a jelek szerint az amerikai társaságoknak van helye a leggyorsabban növekvő LNG-piacon. Egy hivatalos jelentés arról számolt be, hogy idén nőtt az amerikai gázszállítás Kínába, az első hét hónapban 139 millió dollár értékben adtak el LNG-t, miközben tavaly egész évben volt az üzlet értéke 137 millió dollár. A növekedést támogatja, hogy jelenleg ige kedvezőek a szállítási költségek, s az LNG ára is az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjén van. Ez arra ösztönzi Kínát, hogy földgázt vásároljon a szén kiváltására, amire egyébként az ország öt éves terve is irányt mutat. 

Kína földgáz-szükséglete a múlt évi 206 milliárd köbméterről 2020-ra 330 milliárd köbméterre nő a Wood Mackenzie szerint. A várakozások szerint a növekmény egyharmadát LNG-ből elégítik ki. A nehézségek ellenére az Egyesült Államok azért bízhat abban, hogy neki is jut az üzletből. Nehézséget jelent, hogy a kínai vásárlók máshonnan is beszerezhetik a cseppfolyósított gázt, nem kívánják kiszolgáltatni magukat az amerikai gázáraknak - hívta fel a figyelmet Hugo Brennan, a Verisk Maplecroft kockázatkezelési tanácsadója, többek között arra utalva, hogy az olcsóbb katari és ausztráliai gázzal is meg kell küzdeni. Nem véletlen például, hogy nem sokkal a májusi amerikai-kínai megállapodást követően, Katar bejelentette, hogy 2024-ig 30 százalékkal kívánja növelni földgázexportját. Egyes elemzők ezért azt gondolják, hogy Kína végső soron nem fog LNG-t vásárolni az Egyesült Államokból, a lehetőséget inkább a Katarral folytatott áralkuban kívánja kihasználni. "Kína célja, hogy diverzifikálja beszerzési forrásait, és az amerikaiak segíthetnek abban, hogy Peking egyetlen államtól sem váljon függővé" - magyarázta Brennan. Mindemellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a látszólagos ellentétek ellenére, egyre melegebb a kínai-orosz "barátság" a gázüzletben is, de nem hagyható ki a kalkulációból az sem, hogy az amerikai energiainformációs hivatal szerint Kínában van a világ legnagyobb technológiailag hasznosítható palagáz-tartaléka. 2030-ra Kína földgáz-szükségleteinek egyharmadát biztosíthatja hazai forrásokból - írta elemzésében a CNBC.

Alaszkában fektetnek be a kínaiak

Donald Trump kínai látogatására időzítették annak a megállapodásnak az aláírását, ami szerint kínai befektetéssel tárnak fel alaszkai gázmezőket. A szerződést Alaszka állam, Kína vezető állami olajcége a Sinopec, a China Investment Corp és a Bank of China hitelesítette, aminek értelmében 43 milliárd dolláros befektetéssel 12 ezer munkahelyet teremtenek az Egyesült Államok északi államában, s a gázexportjával évente 10 milliárd dollárral csökkentik az USA kereskedelmi mérleghiányát Ázsiával szemben, s nem mellesleg tisztább energiát biztosítanak Kína számára - írta a CNBC.

 

Forrás: CNBC