NRGreport
Menü

OPEC: minden érv a korlátozás fenntartása mellett szól

A kartell szinte minden tagjának érdeke, hogy 2018 márciusa után is fennmaradjon az olajkitermelés visszafogása.

Annak ellenére, hogy az olajipari kartellt számos belső ellentét feszíti, politikaiak, vallásiak, és gazdaságiak egyaránt, mégis kimondható, hogy a világ legnagyobb olajtermelői egyként eltökéltek a kínálat szűkítésének fenntartásában. A képlet ugyanis az, hogy ha nem sikerülne megállapodni - az OPEC-csúcs november 30-án lesz Bécsben - a piac korlátozásában, az olajárak ismét bedőlhetnek, s odalenne az elmúlt hónapokban elért nyereség - állapítja meg elemző írásában az Oilprice, melyben a kartell tagjaira bontva bizonyítják a tézist.

Szaúd-Arábiának - a világ második legnagyobb olajtermelő és -exportáló államáról van szó - mindenképpen szüksége van a legalább 60 dolláros hordónkénti olajárra, mivel jövő év második felében készülnek az Aramco olajipari társaság 5 százalékos részvénycsomagjának picra dobására, aminek bevételéből szeretnék gatyába rázni a királyság pénzügyeit, költségvetését. Ha az olajárak lemennének, vagy kevesebb bevételre számíhatnának a pénzügyi történelem legnagyobb részvényértékesítéseként aposztrofált ügyletből vagy nagyobb számú részvényeladásra kényszerülnének.

Az Aramco részvényértékesítése ugyanakkor nem csak Szaúd-Arábiának fontos, mivel a világ egyik leghatékonyabb és legolcsóbb olajkitermelőjének ügylete az egész iparág közeli és távoli jövőjére is döntő befolyással bír. Ráadásul, az sem feledhető, hogy az olajpiac bizonytalanságait olyan tényezők is erősítik, mint az elektromos és hibrid járművek egyelőre lassú, de folyamatos előretörése, a megújuló energiaforrások felhasználása a közüzemi ellátásban. Ezek mind-mind az árak leszorítása irányában hatnak.  

De az olcsóbb olaj az OPEC más tagjai számára sem kívánatos. Az öböl mentén Szaúd-Arábián kívül az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar is tisztában van azzal, hogy az olaj dominanciájának utolsó éveit élvezik, ezért kénytelenek megtakarításaikat új iparágak, területek fejlesztésébe fektetni. Algéria, Venezuela, és Nigéria évtizedek óta szenvednek a rossz gazdálkodás és a korrupció súlya alatt, polgáraik egyre hangosabban kérdezik, hogy hová tűnt az olajprofit, s erre keserű politikai és gazdasági válaszok születhetnek, különösen ha eső olajárakkal néznének szembe, de igaz ez részben Iránra, Irakra és Líbiára is. 

Elmondható tehát, hogy az OPEC egyik tagjának sem érdeke a kínálat újbóli elszabadítása. Ugyanakkor nem tudni egyelőre, hogy a korlátozás március utáni fenntartásához hogyan viszonyul a világ legnagyobb kitermelője és exportálója. Oroszország ugyanis nem fukarkodik a kétértelmű üzenetek küldésével, számos esetben kifejtve, hogy vígan elvan a 40 dolláros olajár mellett is. Az oroszok hozzáállásáról itt olvashat bővebben. 

Forrás: Oilprice/NRGreport