NRGreport
Menü

Orbán Tibor: jó marketingeszköz lehet az ökocímke

Interjú | Végh Zsófia | 2017-12-04 08:00

A háztartási gépekhez vagy épületekhez hasonlóan már a távhő-rendszereket is besorolják energia- és környezethatékonyságuk alapján. Az ököcímke alkalmazása egyelőre nem kötelező, de jó marketingeszköz lehet, mely növelheti a jó besorolású ingatlanok értékét – mondta az NRGreportnak Orbán Tibor, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Interjú.

Honnan származik az ötlet, hogy rangsorolják a távhőrendszereket?

Az épületeket, háztartási gépeket, stb. energetikai és környezeti teljesítményük alapján szintén besorolják – részben innen jött az ötlet. A távhő egy épületnél ugyan sokkal komplexebb rendszer, a cél azonban éppen az volt, hogy a nem szakértők számára is érthetően mutassuk be azon jellemzőket, melyek segíthetik a távhőpiac bővítését az energiatudatos fogyasztók között.

Hogyan rangsorolják a távhő-rendszereket?

Ökocímke

Az ökocímke a távhő környezeti teljesítmény tanúsítványa, egy marketing kommunikációs eszköz, mely közérthető módon, színkódokkal és betűkkel szemlélteti, mennyire környezetbarát, hatékony a távhő az adott településen, épületben. A címke mellé társul egy tanúsítvány, mely a fenti paramétereket számszerűsítve is összefoglalja.

Három mutatót alkalmazunk: primerenergia-hatékonyság, zöldenergia felhasználás és a szén-dioxid kibocsátás. Mindháromnál meghatároztunk egy referenciaértéket. A viszonyítási alap az átlagos, nem távhővel megvalósított hőellátás. A besorolás alapja, hogy mennyivel hatékonyabb, zöldebb, klímabarátabb vagy éppen gyengébb az adott távhő rendszer a referenciánál. A százalékban mért eltérést betűre (A+-tól F-ig) is átfordítva rangsoroljuk a rendszereket. A zöldenergia felhasználás esetében például az ország uniós megújuló-energia felhasználásának célértéke (14,65%) a referenciaérték: az ennél nagyobb arányban megújuló energiaforrást használó távhő-rendszerek ennél a mutatónál jobb, a kevesebbet használók rosszabb besorolást kapnak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és a Magyar Mérnöki Kamarával egyeztetett módszertan alapján kategorizáljuk a rendszereket. A szolgáltatók pályázaton keresztül csatlakoznak: megadják a kért adatokat, s ezek alapján saját maguk határozzák meg besorolásukat, amit egy szakértő ellenőriz, majd egy értékelő bizottság hagy jóvá. A bizottság tagjai között van a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az Energiahivatal, a BME, a Magyar Mérnöki Kamara, a Zöldépítés Egyesület és a Matász egy-egy képviselője.

A fogyasztók elsősorban arra kíváncsiak, mennyivel fizetnek kevesebbet a lakás/épület fűtéséért? Választ ad erre a kérdésre az Ökocímke?

Egy energetikai szempontból hatékonyabb és zöldebb távhőnek – hosszabb távon – minden bizonnyal olcsóbbnak kellene lennie – legalábbis racionális szabályozási környezetben. A címke azonban kifejezetten a távhő környezeti teljesítményéről ad tájékoztatást, a költségekre ebből közvetlenül ma nehéz megalapozottan következtetni. Nem törvényszerű, hogy a zöldebb energia már olcsóbb is egyben, különösen a jelenlegi alacsony földgázárak mellett. Egy, a címkével ellátott távhőrendszerben lévő lakás vásárlása azonban környezettudatosságot tükröz; a tudatos vásárlóknak számíthat, hogy egy hatékonyabb és klímabarát fűtési rendszer működik egy épületben. Magyarországon persze ez még nem feltétlenül érték.

Ki a célcsoport?

A meglévő és jövőbeni fogyasztók, az önkormányzatok (a távhőrendszerek jellemző tulajdonosai) és a döntéshozók. Az önkormányzatoknál fontos visszajelzés lehet, hogy a fejlesztéseink jó vagy rossz irányba haladnak. A kéménymentes belváros például egy településpolitikai döntés, amelynek eredményét az ökocímkével is demonstrálhatja az önkormányzat. A városok, települések érdeme, ha kevesebb tüzelőanyagot égetnének el, vagy olyan zöldenergiát használnának, mely nem szennyezi a levegőt – s ezt a besorolás is alátámasztja. Irodaházaknál is fontos marketingeszköz lehet a címke.

Marketingeszközként definiálta a címkét: milyen módon népszerűsítik a tanúsítványt?

Saját weboldallal és Facebook oldalon is elérhető a tájékoztatás. Azok a távhőszolgáltatók, akik már megkapták a tanúsítványt kommunikációs eszközként alkalmazhatják, akár ezzel is jelezhetik a tulajdonosoknak, hogy fejleszteni kell a rendszert, mert nem elég zöld vagy nem elég hatékony. Uniós támogatások igénylésekor, például KEHOP-pályázatoknál is csatolhatják az aktuális és egy későbbi címkét, ami a fejlődést mutatja. Sőt, ha elérhetőek lesznek a jövőben is beruházási támogatások, pályázati feltételként megjelenhetne, hogy csak az jogosult rá, aki javít az ökocímke besorolásán.

A címkét a távhőszolgáltatók igényelhetik, jelenleg önkéntes alapon. A hazai közel száz szolgáltóból első alkalommal hatan igényeltek ökocímkét. Hőforgalomra vonatkoztatva ez azonban országosan megtermelt távhő felét jelenti, mivel a Főtáv is az ökocímkét kapott szolgáltatók között van.

Hogy lesz a hatból harminchat?

Ezen még dolgoznunk kell. Jelenleg több, mint 20 távhő-rendszerben használnak geotermikus energiát, és csaknem 20 távhő rendszerben van biomassza – ami durván 30 szolgáltatót jelent. Számukra az Ökocímke biztosan jó eredményt hozna, mégis csupán töredékük pályázott rá.

Ez arra utal, hogy még a szolgáltatók sem fedezték fel az ebben rejlő lehetőséget, s még nem kellőképp környezettudatos a hazai fogyasztó sem. Persze a szennyező fizet elve sem érvényesül itthon: ha így lenne, feltehetőleg a távhő árelőnye is nagyobb lenne. A következő generációnak azonban ez már fontos szempont lesz, lehet, amire nekünk is fel kell készülnünk.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport