NRGreport
Menü

Pozitív változások, piaci viszonyok, sok teherrel és bizonytalansággal

Interjú | Végh Zsófia | 2018-01-15 07:42

Több pozitív változás is történt a hazai gáz- és villamosenergia szabályozásban az év utolsó felében, amely hatással van a piacra, azonban még mindig a sok a bizonytalanság és a külön teher, ami a kereskedőket sújtja – mondta az NRGreportnak Felmsmann Balázs, A Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke. 

Melyek voltak a legjelentősebb villamosenergia-piacot érintő szabályozásváltozások?

Két lényeges területet lehet kiemelni, melyeknek komolyabb hatása lesz a piacra. Életbe lépett a Balancing Network Code (BNC) decembertől. Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan a kereskedőket a kiegyenlítő energia elszámolása kapcsán érzékenyen érinti annak árazása, amelyet a MAVIR a szintén most életbe lépő iránymutatás (EB GL) alapján változtat 2018-tól. A kereskedők üdvözölnék, ha Magyarország is átállna az Európai Bizottság iránymutatása által ajánlott egyáras modellre. A jelenleg Magyarországon működő kétáras modell szerint a rendszerirányító az eltérés iránya szerint (túl- illetve alulvételezés) eltérő le- illetve felszabályozási egységárat határoz meg. Az EB GL-re történő átállás önmagában is költségnövelést okoz, amely a kétáras modell fenntartása esetén (különösen, ha az eltéréseket büntető díjtételekkel sújtja a rendszerirányító) további díjemelkedést eredményezhet.

A másik jelentősebb változás, hogy az év végére nagyjából véglegessé váltak a METÁR-rendszer szabályai. Eldőlt, hol valósulnak meg a korábbi KÁT-rendszerbe tartozó erőművek, s hogyan terheli majd a fogyasztást a 2000 MW új megújuló kapacitás megvalósuló hányada. A korábbiaknál kicsit lassabb felfutásra számítunk, egyrészt mivel meghosszabbodott az engedélyezéstől az üzembehelyezésig rendelkezésre álló időtartam. Másrészt csökkentették a METÁR keretében évente nyújtható támogatás összegét. A MEKSZ számításai szerint 2021-re kilowattóránkét körülbelül 5,8 forint lesz a KÁT és METÁR díjtétel a villamosenergia költségen belül, ami az ipari felhasználóknak a jelenlegi teher dupláját jelenti. (Ma ugyanis csak az ipari fogyasztókra terhelik a megújuló energiarendszer költségeit – a szerk.) A megfelelő álláspont az lenne, ha nem csak egy bizonyos kör, hanem mindenki hozzájárulna a költségekhez. Ráadásul, bár elvben a KÁT/METÁR díjtételnek a kereskedők számára egy átmenő költségnek kellene lennie, amit a kereskedő „kiszámláz”, a gyakorlatban nem mindig az. Volt már arra példa, hogy év közben is változott a szabályozás, ami érintette a fogyasztóval kötött szerződést és veszteséget okozott a kereskedők által megkötött szerződésállomány tekintetében.

Felmsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke / Fotó: MESZ-NRGreport

Milyen változásokat emelne még ki?

Pozitívumnak tarjuk, hogy az 500 kilowatt feletti megújulós erőművek bekerültek a piaci mérlegkörökbe. Ennek a kiegyenlítő energia szempontjából van jelentősége: a KÁT-mérlegkör kiegyenlítőenergia-igénye ugyanis kiugróan magas. Sőt, a kereskedők üdvözölnék, ha nemcsak az 500 kW feletti, hanem minden erőmű piaci mérlegkörbe termelne. A MAVIR ugyanis kevéssé motivált abban, hogy csökkenteni próbálja a mérlegkörébe tartozó 500 kW alatti erőművek kiegyenlítőenergia-igényét. A kereskedelmi mérlegkörök ezzel szemben versenyeznek egymással – a MAVIR által rájuk terhelt kiegyenlítőenergia-költséget tagjaik között osztják meg. Az alacsonyabb kiegyenlítőenergia-költséggel rendelkező kereskedő versenyelőnyben kerül egy kevésbé jól menedzselt mérlegkörrel szemben, amely így akár tagokat veszíthet. Ez is egy szolgáltatás, ahol nemcsak az árak, hanem mérlegköri szolgáltatások terén is versenyeznek. Ahogy az inputoldalon nő a verseny, s így az alapterméken csökken a profit, egyre inkább előtérbe kerül a szolgáltatás minősége, melynek egyik eleme, hogy ki hogyan tudja menedzselni a mérlegkörét. A kiegyenlítő energia drága, a kereskedő ennél olcsóbb forrással is képes ellátni a mérlegkörét, ha a menetrendtől való eltérés miatt még büntetéssel is sújtják, úgy különösen magasak lehetnek a költségek. Éppen ezért a kereskedők igazán érdekeltek abban, hogy jól menedzseljék mérlegkörüket.

Ősszel megjelent a szabályozásban egy új fogalom: a menetrendi csoportkezelő. Eszerint az a mérlegkör-felelős és a termelők közé a rendszerbe lép(het) egy ún. menetrend menedzser, aki az egyedi eltéréseket portfolióhatásnak köszönhetően ki tudja egyenlíteni. A megújuló energiaforrásoknál az egyedi volatilitás óriási probléma. A virtuális erőművekhez hasonlóan, egy portfolióban az egyedi termelők menetrendi ingadozásainak kockázatait csoportszinten könnyebb kezelni. Az egyes termelői helyszíneket összevonva jóval pontosabb menetrendet lehet adni.

Milyen módosításokra került sor gázpiacon?

Itt is megtörtént az átállás az uniós Balancing Network Code-ra. A legfontosabb változás, amit hozott, hogy többszöri napon belüli adatközlésre kötelezi az elosztókat. Októbertől már a húsz köbmétert meghaladó fogyasztás esetén is napon belüli adatszolgáltatásra kötelezettek, ám ennek várhatóan majd csak 2018. áprilistól tesznek eleget. A kereskedők így majd napközben is kezelni tudják egyensúlyi pozíciójukat. Mindemellett a kapacitás túllépés elszámolása is korrektebb módon, gyorsabban történik október elseje óta. A szabály alkalmazásával a kereskedői költségek csökkenek, a piaci transzparencia pedig javul. A durván négymilliárd köbméteres egyetemes szolgáltatói piacon túl mindenkit érint a változás: a 20-100 köbméter közötti kör nagyszámú és fogyasztási súlyát mérve is jelentős. (A 100 köbmétert meghaladó fogyasztás esetében a napon belüli adatszolgáltatás eddig is kötelező volt – a szerk.)

Október 1-től a rendszerhasználati díjak rendszerét is komolyan átalakították. Változtak a tarifakategóriák, kategóriánként változtak a kapacitásdíjak, valamint a rövidtávú kapacitásdíjak is módosultak. Az Energiahivatal álláspontja is egyre inkább az, hogy a piac a hosszútávú termékekről a rövidebb (negyedéves, havi, vagy ennél rövidebb) termékek irányába mozduljon, s ne feltétlenül éves kapacitáslekötésben gondolkodjanak a kereskedők.

Hogy értékeli a szabályozások alakulását?

A gázpiacon zömében pozitív irányú változások történtek. A kapacitástúllépési díjak elszámolása áttekinthetőbbé vált, számításának módja és büntetés kiszabása is korrektebb lett. Jó a szakmai együttműködés az Energiahivatal és érintettek között. Az iparágban zajló átrendeződés miatt azonban sok a bizonytalanság. Az árampiacon még nem tudni, mikor ér véget az egyetemes szolgáltatás állami kézbe vétele. Az sem tisztázott, hogy mindez milyen hatással lesz hosszabb távon a piaci szereplőkre. Az egyetemes gázszolgáltatás esetén a teljes értéklánc állami kézbe kerül: egy újabb beavatkozás a lakossági árakba az állami kézben lévő nagykereskedő profitkilátásait változtatja. Ugyanez a villamosenergiára is igaz, bár ott az egyetemes szolgáltatás még nincs teljesen állami kézben. Sok komoly átalakulás zajlik több piaci szereplőknél, személyi cserék, új stratégia bevezetése, stb. – e tekintetben érdekes év lesz az idei.

Ugyanakkor, ha az egyetemes szolgáltatást „kivesszük” a kereskedelemből, úgy megítélésem szerint alapvetően érvényesülnek a piaci viszonyok. Vannak nehézségek: a kereskedők, termelők is szenvednek az adórendszer megkülönböztetéseitől. A kilenc százalékos társasági adó mellett az iparágat sújtó 31 százalékos különadó (energiaellátók jövedelemadója) mindenkit fájdalmasan érint. A szektorvállalatok felügyeleti díjának meghatározása, mely elvben egy hivatali díjtétel, a villamosenergia- és a gázpiacon is nettó árbevétel alapján történik, ami a kereskedés esetén halmozódik. Pedig a fizikai kereskedelem mellett a piaci árváltozásokra gyorsan reagáló pénzügyi tradingnek fontos szerepe van a piac likviditásának fenntartásában. Ha ilyen magasak az adóterhek, előfordulhat, hogy ezt a funkciót a kereskedők határon túlra viszik.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport