NRGreport
Menü

Engedélyt kapott a New York–Washington Hyperloop

Címlap | NRGreport | 2018-02-22 07:50

Az alagútásók már megkezdték az előkészületeket, a két város közti távolságot 3 óra helyett 29 perc alatt lehet majd megtenni.

A megvalósításhoz még sok munka és fejlesztés szükséges, de Elon Musk szerint biztató, hogy az Egyesült Államok kormányától kapott egy szóbeli jóváhagyást a New Yorkot és Washington D.C.-t összekötő vákumvasút megépítése. Ezzel a keleti part üzleti és kormányzati központja közötti három órás út 29 percre rövidülne –írja az Index.

Már van címük New-Yorkban

Az alagútásó Boring Company az előkészületekre és az előzetes földmunkákra kapott engedélyt az 53 New York Avenue NE címen.  Az ásási helyszín kijelölésével még közelebb került a társaság a megvalósításhoz. A TechCrunch azt írja, hogy először a Washington D.C. és Baltimore közötti szakasz készülhet el, és Philadelphián át megy a vákumvasút New Yorkba.

1 másodperc alatt éri el a 100 km/h-ás sebességet

Két évvel ezelőtt a világ első méretarányos hyperloop-tesztjén a Hyperloop One-projekt bebizonyította, hogy a propulziós rendszer működőképes. A Las Vegas melletti sivatagos részen elvégzett teszten a jármű két és fél g-s gyorsulással, mindössze egy másodperc alatt gyorsult fel közel száz kilométer per órás sebességre. A teljes vákuumvasúti rendszer szempontjából még gyerekcipőben járó tesztben nem szerepelt a technológia „loop” része, vagyis a vákuum, így az még nem bizonyított, hogy légellenállás nélkül mennyivel lennének képesek száguldani a kocsik.  A számítások szerint ezzel a technikával akár az 1100 km/h feletti sebesség is elérhető, mely gyorsabb a polgári repülésben jelenleg használt tempónál.

Így működne Dubaiban

A Hyperloop One által korábban közzétett videóban azt mutatják be, hogy milyen lenne egy út Dubai és Abu-Dzabi között. Ezt a 156 km-es távolságot a Hyperloop kapszulái mindössze 12 perc alatt tennék meg. A demó valóban látványos és futurisztikus: mobillal való helyfoglalás, a kapszulák önműködő mozgása, az utasok szervezése mind automatizált, az út pedig az állomásra való befutás után sem érne véget, hiszen a kapszula akár a közutakon is menne tovább, míg célba nem ér.

De hogyan is működik az elektromágneses propulziós rendszer?

A korábban Hyperloop Technologies néven ismert Hyperloop One szinte titokban hozta létre saját rendszerét, mivel úgy vélték, versenyképes lehet az első vákuumvasúti rendszer létrehozása szempontjából - írja az iho.hu. A cég műszaki elnökhelyettese, Josh Giegel elmondta, az általános motorokkal összehasonlítva a hyperloopnak nincs mozgó alkatrésze. A körülbelül hatvan centiméter magas és tizenöt centiméter széles, pengeszerű motorok mágneses betápláláskor elektromágneses energiát termelnek, majd reakcióba lépnek a csővel, amitől előre haladnak. Vagyis a rendszer lényegében mágneses meghajtású. Ez így magában még nem új keletű, azonban az alacsony nyomású, légellenállás nélküli csőbe helyezve forradalmian új technológiát hoz létre, amivel az említett 1100 km/h-ás sebességgel is lehet száguldani. Továbbá mivel a csőben nincs súrlódás sem, a motorokat a pályának mindössze öt-tíz százalékán kell telepíteni.

Annyiba kerülne mint 1 km autópálya

A pálya kiépítése súlyos összegekbe kerül. Az Egyesült Arab Emírségekbe tervezett pálya 4,8 milliárd dollárba, azaz mérföldenként 52 millió USD-be kerülne. Ez jelentősen meghaladja Musk eredeti költségvetését, ami 2013-ban még 11,5 millió dollár, azaz 2,8 milliárd forint volt mérföldenként (1605 méterenként). A kilométerenkénti kétmilliárd forintos költséget tekintik az autópályakészítés kilométerenkénti átlagárának Magyarországon.

NRGreport | Forrás: IHO, Index, 24.hu, Portfolio, TechChrunch