Nem kizárt, hogy Oroszország előbb-utóbb elzárja az Ukrajna felé tartó gázvezeték csapját. Moszkva és Kijev között ugyanis óriási katonai, gazdasági és politikai feszültségek vannak, amelyek még tovább éleződhetnek. Így a két ország közötti konfliktust valószínűleg nem lehet rövid időn belül megoldani – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének a munkatársa.

Deák András Györgyöt annak kapcsán kérdezték meg, hogy az orosz állami gázvállalat, a Gazprom hétfőn hivatalosan értesítette az ukrán állami gázcéget, a Naftohazt, hogy a stockholmi döntőbíróságon megkezdte a gáztranzitszerződések felbontását. Az orosz fél ugyanis a kétoldalú gázszállítási megállapodás be nem tartásával vádolja Kijevet azzal, hogy nem fizetett idejében a földgázért, és nem vette át a szerződésben szereplő mennyiséget. Ukrajna szerint viszont az oroszok túlzottan drágán adták a gázt, és nem szállították le idejében a kért mennyiséget.

Az Oroszország-szakértő szerint az egyezmény felmondása több mint egyéves folyamat lesz, s két év múlva amúgy is lejárna a két állam közötti szállítási szerződés.

A következő években pedig tovább éleződhet a feszültség, ami miatt nem tudni, milyen lépéseket tesznek majd a felek. Abban az esetben azonban az európai – így a Magyarországra irányuló – gázszállítások is leállhatnak, ha Moszkva, 2009-es döntéséhez hasonlóan, ismét elzárja a gázcsapokat. Ezzel az intézkedéssel azonban nagy rizikót vállalna a Kreml, mert ezúttal szinte biztosan jobban ráfizetne a lépésre, mint akkor. Az amerikai cégek ugyanis ma már ugrásra készen várnak arra, hogy cseppfolyósított gázzal törhessenek be az európai piacra, és elhódítsák a vevőket a Gazpromtól.

Az orosz gázcsapok elzárását Magyarország biztosan megérezné, mert az ország gázfelhasználásának mintegy nyolcvan százalékát a Gazprom biztosítja az Ukrajna felől Beregdarócra futó vezetéken. Ezen a hálózaton megközelítőleg napi 25 millió köbméter gáz érkezhet. Ausztria felől csak kisebb mennyiség – napi 11 millió köbméter – jön be, a magyar–szlovák gázvezetéken pedig ugyancsak orosz gáz juthatna el országunkba, de ez a csővezeték gyakorlatilag nem működik. A többi határkeresztező vezeték ma még csak kiszállításra alkalmas, importra nem. A hazai gázkitermelés nem túlzottan jelentős, napi mintegy hétmillió köbméter. A kormány kezében lévő hazai kereskedelmi gáztárolók feltöltöttségi szintje pedig már csak tízszázalékos, ami mindössze 450 millió köbméter körüli szintet jelent. Így a mostani, napi 65 millió köbméter közeli gázfogyasztás mellett rövidesen ellátási nehézségek adódhatnának az orosz szállítások leállása esetén – állítják szakértők.