NRGreport
Menü

Nagyon energiapazarlók a magyar háztartások

Amíg az európai országok energiaintenzitása (az egységnyi bruttó hazai termék előállításához szükséges energiamennyiség) folyamatosan csökken, addig Magyarországon nő. Idehaza ugyanis – főként a lakosság esetében – hiányoznak a felhasználás hatékonyságának növelését ösztönző programok – nyilatkozta a magyar Nemzetnek a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

Szalai Gabriella elmondta: a korábbi stagnálást követően mind 2015-ben, mind 2016-ban növekedett hazánk energiafogyasztása. A 2016-ban összesen felhasznált 1072 petajoule energia mintegy 55 százaléka importból származott. Ennek a beszerzése a bruttó hazai termék (GDP) négy százalékát vitte el. Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít: egységnyi GDP termeléséhez 2015-ben az Európai Unió (EU) 28 tagállamának az átlagánál idehaza 86 százalékkal több energiát kellett felhasználni, és nem csak a hagyományosan energiaigényes iparban. A szolgáltatási szektor egységnyi GDP előállításához szükséges energiaigénye is csaknem a kétszerese volt Magyarországon az Európai Unió átlagának.

Szalai Gabriella úgy véli: a felzárkózást tekintve a lakossági körben lehetne a leglátványosabb eredményeket elérni. Már csak azért is, mert ha az egyes ágazatok részesedését nézzük a végső energiafelhasználásból, akkor messze a háztartások vezetnek, megelőzve a közlekedést és az ipart. A lakossági fogyasztás csökkentése érdekében kulcsfontosságú lenne a hazai lakásállomány energetikai felújítása, miután a 4,4 millió számontartott lakás kétharmada ebből a szempontból elavult. Az ingatlanfelújítások segítségével a lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne. A hatékonyság javulása sok mindenből fakadhat: a technika fejlődéséből, a jobb hatásfokkal működő berendezések alkalmazásából, ugyanakkor az energiafelhasználás hatékonyságára fogyasztási szokásaink is jelentős befolyással bírnak.

Az energia hatékonyabb felhasználása olyannyira fontos, hogy még megújuló forrásokat is csak akkor éri meg igazán alkalmazni, ha azt megelőzően az ingatlanokat korszerűsítették, vagyis kevesebbet fogyasztanak, mint korábban – fogalmazott a szakértő. A jelen állapot ugyanakkor jelentős és felesleges költségekkel jár, terheli a háztartások és a középületek fenntartóinak pénztárcáját. – Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk – hangsúlyozta Szalai Gabriella.

A szakmai szervezet vezetője szerint az egyik legsürgetőbb intézkedés az lenne, hogy a kormányzatnak a mostaninál lényegesen több pályázati lehetőséget biztosítson a családok számára, hogy azok fel tudják újítani otthonukat. Ezeknek a kiírásoknak pedig egyaránt tartalmazniuk kellene visszatérítendő és vissza nem fizetendő támogatásokat.

Forrás: Magyar Nemzet