Kína korábban soha nem tapasztalt környezetszennyezéssel küzd. Válasza egy olyan új zöldpolitika, amely hatásai világszerte érezhetőek, számos területet átalakít az elektromos járművektől az árupiacokig.

Négy évtizednyi törékeny gazdasági növekedés tette Kínát a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátójává. Most a kormány úgy próbál változtatni a helyzeten, hogy nem egyszerűen a szennyezésnek vet véget, zöld politikájával vezető szerepre tör a technológiai innovációkban – hívja fel a figyelmet a Bloomberg összefoglalója.

Az ázsiai országban extrém mértékű a légszennyezés. A Berkeley Earth független kutatócsoport 2015-ös becslése szerint ez évi 1,6 millió halálesetet okoz. A szmog az északi tartományokban a legsúlyosabb a domináns szénbányászati ​​régió Shanxi, és az acélipari fellegvár Hebei térségében. E két ipari központ felel bolygónkon a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentő részecskék légkörbe juttatásának elég nagy hányadáért, a szennyeződés Mongóliától a Sárga-tengerig terjedhet, és gyakran Dél-Koreáit is eléri.

Kína a hírügynökség összefoglalója szerint azt tervezi, hogy a tavalyihoz képest 19 százalékkal, 40,5 milliárd jüanra (6,4 milliárd dollárra) növeli a probléma elhárítására fordított forrásokat, amely eredményeként a kén-dioxid és nitrogén-dioxid kibocsátás 3 százalékkal csökken elképzeléseik szerint. Arról, hogy ez mennyire megvalósitható beszédes adat, hogy a kínai kormányzat állítása alapján a korábbi intézkedések eredményeként az elmúlt 5 évben a nehéz légszennyezéssel terhelt napok száma felére csökkent.

A környezet javítása érdekében tett lépéseknek van azonban egy másik következménye is: Kína 2015 óta az elektromosautó-értékesítésben (EV) piacvezető, az előrejelzések szerint 2025-ben már évi 7 millió ilyen járművet adnak majd el az országban. A célok eléréséért tesznek is: támogatják az ilyen járművek gyártását és szigortják a fosszilis üzemanyaggal működő autók szabályozását. A kedvezményezett gyártók közé tartozik egyebek mellett az ismert milliárdos, Warren Buffet által is támogatott autógyártó, a BYD, amely eladásai tavaly 67 százalékkal nőttek, így 2017-ben már a Teslát is megelőzték.

Hasonló terület a napelem-gyártás, ahol Kína már magasan piacvezető kétharmados részesedésével, de jók az eredmények más tisztaenergia-területen is. Becslések szerint az országban 2017-2040 között 10 ezermilliárd dollár befektetés várható e szegmensben.

A környezetszennyezés visszaszorításával összefüggő törekvések persze hatással voltak, s vannak a nyersanyagárakra is.  Különösen érzékeny mozgás volt megfigyelhető a szén, az acél és az aluminium piacán. A világ szinte minden pontján megérezték továbbá, amikor megszűntették a más országokból érkező műanyag és papírhulladék befogadását. S úgy tűnik a kormány eltökélt a célok megvalósításában: létrehoztak például egy külön hatóságot, amely a szabályok betartását felügyeli.

Az intézkedések negatív következményei egyelőre nem mutatkoznak. Az ázsiai ország gazdasága tavaly 6,9 százalékkal bővült. Sorra telepszenek meg a csúcstechnológiai iparágakban tevékenykedő cégek. Az egyelőre nem látszik világosan, hogy az egyes ágazatokban ezek milyen szerepet tölthetnek majd be, lehetséges-e, hogy technológiai szuperhatalommá váljon Kína, de az biztos, hogy a légszennyezés megfékezésében elért eredmények látványosak.