Elviekben 15 nap múlva életbe lépnek az intézkedések, melyek szerint Mexikó és Kanada mentességet kapott, az amerikai pénzügyminiszter szerint a következő két hétben Trump több országnak is mentességet adhat.
A Fitch szerint az importvámok felállítása lassíthatja a globális gazdasági növekedést és egyben megnyomhatja a fogyasztói árakat is, de az acélexportőrökre mért hatás mérsékelt lehet. Ez a regionális szinten is erős kereslettel, és a kínai kapacitás várható visszaszorulásával magyarázható, ugyanis az utóbbi javíthatja a szektor kilátásait. Mindez a nyersacél árának emelkedéséhez vezethet, ez pedig végső soron kedvező az exportőröknek – írja a Kovács Bálint, az Equilor vezető elemző-helyettese.
A Fitch számítasai szerint az acél-és alumíniumimport 0,3%-át teszi ki az amerikai GDP-nek. Ennél nagyobb kockázattal járhat az a folyamat, melyet Trump lépése elindíthat. Az importvámokra válaszul az Európai Unió és más országok is az amerikai termékek importját korlátozó intézkedéseket léptethetnek életbe, amely egyrészt sérheti a külkereskedelmet, másrészt visszavetheti a globális növekedést is.
Az autóipart is érzékenyen érinthetik az importvámok, emiatt a Goldman Sachs úgy számol, hogy a Ford és a General Motors is 1 milliárd dolláros üzemi költségnövekedést könyvelhet el. Összehasonlításképpen, ez a gyártóknál rendre az adózott eredmény 12 és 7 százalékát jelenti.
Donald Trump szombati tweet bejegyzése szerint az EU “csodálatos országokból áll”, azonban el nem fogadható az, ahogyan a vámok kérdésében működnek az USA-val szemben, miközben még reklamálnak is. A bejegyzés szerint ha az EU csökkenti vámtarifáit az amerikai szintre, akkor ez megtörténik az amerikai oldalról is, ha nem az autók és más kulcsfontosságú exporttermékek elleni vámemeléssel nézhet szembe az Európai Unió. Jól látható, hogy a kereskedelmi háború a retorika szintjén megkezdődött: az aggodalmak elsősorban az európai autógyártókat érintik a héten – állítja Kiss Mónika.
Az ötlet nem újkeletű, Donald Trump választási ígéretei között szerepelt, hogy véleménye szerint az amerikai autógyártóknak Amerikában kell autókat gyártaniuk. Továbbá véleménye szerint az sem támogatható, hogy az autógyártók Mexikóban építenek gyárakat, hiszen így kihasználják az olcsóbb munkaerőpiaci adottságokat. De a számok aggasztóak. Megközelítőleg 40 milliárd eurónyi direkt-európai autóexportról beszélhetünk, amin jelenleg csupán 2,5 százalékos vámtarifa van, ezt 10 százalékra emelné fel Trump, ami nagyságrendileg 3 milliárd eurós többletköltséget jelentene az európai autóipari cégeknek. Kérdés, hogy ki fizeti a révészt: a vevők vagy az amerikai értékesítési partnerek? Ha a második, Trump intézkedése –nem elsőként az intézkedések között- saját maga ellen fordulhat.