Erősödéssel nyitottak az irányadó mutatók a fontosabb nyugat-európai tőzsdéken csütörtökön. A londoni FTSE-100 index 0,18 százalék, a párizsi CAC-40 index 0,23 százalék, a frankfurti DAX-30 index pedig 0,20 százalék pluszban állt a kereskedés első perceiben. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 26,74 pontos emelkedéssel, 36 810,05 ponton nyitott csütörtökön. A szerdai záró értékéhez képest 0,07 százalékkal erősödött.
Iránykeresésre, kisebb emelkedésre számítanak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) csütörtöki kereskedési napján az MTI-nek nyilatkozó szakértők. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint kisebb emelkedést hozhat, hogy az első negyedévben a részvénysúlyok leestek az alapkezelők portfólióiban. Ez ugyanis most, az időszak végén vásárlásokat eredményezhet a piacokon. Az elemző szerint a Magyar Telekom és Richter piacán nem várható jelentős elmozdulás, a Mol visszatérhet a 2800 forintos szinthez és az OTP is erősödhet kissé.Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint iránykereséssel indulhat a kereskedés csütörtökön, miután az előző nap jelentős eséssel zárt a BUX. A vezető részvények a Magyar Telekom kivételével eladói nyomás alá kerültek, a BUX index tavaly augusztusban zárt utoljára ilyen alacsony szinten. Varga Zoltán szerint az OTP esetében továbbra is sávozó mozgásról lehet beszélni, fontos támasz 11 000 forintnál található, a Mol és a Richter képe jóval kedvezőtlenebb, az olajtársaság árfolyamában a 2700 forintos, míg a gyógyszergyártó esetén az 5100 forintos támaszra érdemes figyelni a következő napokban. A Magyar Telekom árfolyamában pozitív korrekció indult egy szerdai bejelentés hatására, miszerint sajátrészvény vásárlásokat indítanak a javadalmazási politika változásaival összefüggésben.
Egy manhattani bíró szerdai döntése értelmében Szaúd-Arábia perelhető a 2001. szeptember 11-i terrortámadások miatt, amelyek elkövetői zömében szaúd-arábiai állampolgárok is voltak. George Daniels manhattani kerületi bíró elutasította Szaúd-Arábia kérését, hogy mondják ki semmisnek az ellene benyújtott kereseteket, amelyek szerint Rijád segítette a 2001. szeptemberében elkövetett terrorakciók végrehajtóit. A pert néhány amerikai család kezdeményezte, amely elvesztette hozzátartozóját a terrorakciókban, illetve amerikai vállalatok és biztosítótársaságok is vannak a felperesek között. Anyagi kártérítést követelnek a szaúdi kormánytól.
Daniels bíró érvelése szerint a panaszosok által előterjesztett indoklásnak "ésszerű alapja van", és elégséges ahhoz, hogy a szaúdi kormány képviselői a bíróság előtt feleljenek az Egyesült Államokban 2016-ban a terrorizmus támogatói elleni igazságszolgáltatásról hozott törvény alapján.Az akkori amerikai elnök, Barack Obama 2016-ban vétóval próbálta megakadályozni, hogy az áldozatok hozzátartozói perelhessék a sivatagi királyságot, de a kongresszus mindkét háza leszavazta az elnököt, és a törvény életbe lépett.
A manhattani kerületi bíró szerdán ugyanakkor elutasította a panaszosoknak azt a követelését, hogy indítsanak pert két szaúdi bank és egy szaúdi építkezési vállalat ellen, amelyek feltételezéseik szerint segítették az al-Kaida nevű terrorszervezetet és vezetőjét, Oszama bin Ladent a terrorakciók előkészítésében és végrehajtásában. George Daniels ezt azzal utasította el, hogy nem illetékes külföldi jogi személyek ügyében eljárni.
A szaúdi kormány mindig következetesen cáfolta, hogy köze lett volna a terrormerényletekhez, és a 2016-os törvény elfogadásakor Rijád megerősítette: következményei lesznek az amerikai döntésnek. Végül azonban Szaúd-Arábia nem tett lépéseket az Egyesült Államok ellen. Az amerikai-szaúdi kapcsolatok nem sínylették meg az amerikai törvény megszavazását.
A 2001-es terrortámadások elkövetői eltérített repülőgépekkel belerepültek a New York-i Világkereskedelmi Központ tornyaiba és a washingtoni Pentagon (védelmi minisztérium) arlingtoni épületébe. A terroristák által elrabolt harmadik gép Pennsylvaniában zuhant le. A terrortámadásokban csaknem háromezer ember vesztette életét.