NRGreport
Menü

Jelentős átalakulás az európai gázpiacon, ezek a cégek lehetnek a nyertesek

Az európai gázpiacon jelentős változások zajlanak, amelyek alapvetően átalakítják az elmúlt évtizedek során kialakult ellátási rendszereket. Az LNG előretörése és az alternatív ellátási lehetőségek kiépülése segíthet a növekvő igények kielégítésében, miközben a legversenyképesebb orosz vezetékes gáz növelheti leginkább piaci részesedését. Az Erste Befektetési Zrt által elemzett cégek közül a román OMV Petrom és Romgaz, valamint az osztrák OMV profitálhat leginkább a fejleményekből – írja Pletser Tamás EMEA Olaj-, és Gázipar Elemző a legújabb blogbejegyzésében.

Az európai gázpiacon gyors átalakulás zajlik. A keresleti oldalon további emelkedés várható a 2014-es mélyponthoz képest, amikor a fogyasztás 16 ezer terajoule-ra (kb. 420 milliárd köbméter) esett a 2010-es 20,8 ezer terajoule-hoz (547 milliárd köbméter) képest. Az előrejelzések szerint a fogyasztás tovább fog emelkedni és 2030-ra a 618 milliárd köbmétert is elérheti  a The Oxford Institute of Energy Studies tanulmánya szerint. A fő hajtóerő amellett, hogy a gáz elégetése fele annyi Co2 kibocsátással jár (1 kwh energia előállításakor 0.20kg Co2 keletkezik szemben a kőszén 0,34-0,41 kg/kwh értékével), így jobban megfelel a klímacéloknak, hogy a földgáz kiválóan illeszkedik a megújuló energiatermeléshez. Az ellátás biztonsága ugyanis megköveteli egy 20-25%-os részarány felett a pótlólagos, bármikor használatos áramtermelés megléte. Erre pedig a legalkalmasabbak és a legolcsóbbak a földgázalapú termelési formák, főleg a modern CCGT (combined cycle gas turbines), amely akár 55-56%-os hatékonyságot is tudnak biztosítani. Vagyis 1kwh gázból 0,55-0,56 kwh elektromos áram termelő ezen egységekkel, miközben a forró gőzt és vizet is lehet hasznosítani.

A németek növelik a gázfogyasztást

Az Oxford Institute ráadásul még nem számolt olyan hatásokkal, mint például a német kőszén alapú áramtermelés várható leállítása. A németek miután 2022-ig leállítják a nukleáris erőműveiket, a következő célpontnak a kőszén alapú áramtermelést vették célba. Mivel megújulóval nem lehet teljesen pótolni a kieső kapacitást anélkül, hogy sérülne az ellátásbiztonság, ez önmagában további 30-40 milliárd köbméterrel növeli az európai földgáz fogyasztást.

Földrengésveszély Hollandiánál

A növekvő európai fogyasztás viszont szélesebb palettáról elégíthető ki. A tradicionális európai belföldi termelés egyre kisebb hányadot tesz ki, már most is 50% alatt van. Ráadásul ennek a többségét adó holland Groningen mezőt a kormány 2030-ig be szeretné zárni a növekvő földrengésveszély miatt. Ennek megfelelően az importnak és az új hazai kitermelésnek lesz döntő szerepe.

Amerika LNG-vel veszi célba Európát

Az import oldalán a legnagyobb növekedés az LNG esetében lehet. A mostani 10% körüli arány (kb. 50 milliárd köbméter) várhatóan jelentősen nő – ehhez már most adott mintegy 120 milliárd köbméter körüli fogadókapacitás. Ami hiányzik, az a belső csőhálózat nagyobb áteresztőképessége és további országhatárok közti interkonnektorok megléte. A globális LNG kínálat jelenleg bőséges köszönhetően az ausztrál, katari és az USA termináloknak, bár az előrejelzések szerint 2020 után ismét szűkül a piac a drasztikus indiai és kínai keresletnövekedés miatt. A nemrég átadott Maryland-i (Cove Point) LNG terminál mindenesetre célba veheti az európai piacot, mivel földrajzilag ez a legközelebbi nagy méretű piac ettől a termináltól.

Románia is felkerül a gáztérképre

Az LNG mellett a belső termelés növekedhet: ebből a legnagyobb részt a romániai tengeri termelés teheti ki, amely 3-4 milliárd köbméter európai exportot jelenthet 2021-2022-től. Emellett tervek vannak a Földközi-tengeri óriáslelőhelyek (egyiptomi Zohr mező, C iprus, Izrael), illetve az azeri források (TAP vezeték, 10 milliárd köbméter) jelenthetnek alternatívát. A norvég és afrikai (Algéria és Líbia) lelőhelyek kitermelése várhatóan csökkeni fognak a jövőben, bár Líbia stabilizálódásával még ez a trend is fordulhat.

A Gazprom szállíthatja a legtöbb földgázt

A növekedés legnagyobb részét így is az orosz Gazprom felezheti le. Érdekesség, hogy a növekvő igények miatt az oroszok várhatóan nemcsak a két építendő új vezetéket (Északi Áramlat 2, Török Áramlat) használhatják ki, de a tradicionális Jamal és Testvériség vezetékeket. Az utóbbin a 2019 után lejáró ukrán szerződést követően is évi 10-20 milliárd köbméter gázt szállíthat az orosz vállalat köszönhetően a növekvő igényeknek. A Gazprom a mostani 194 milliárd köbméteres termelését tudja növelni, részben a többi orosz olaj és gázcég termelése, részben új mezők kiaknázása révén. Vezetékes gázt csak a Gazprom exportálhat.

OMV Petrom és a Romgaz lehet a nagy nyertes

A változásoknak a két román vállalat, az OMV Petrom és a Romgaz, valamint az osztrák OMV lehet a legnagyobb nyertese. Az OMV Petrom az egyik legnagyobb befektető a Neptun tengeri projektben, amely idén indulhat el és 2021-2022-re készülhet el. A Romgaz, Románia második legnagyobb termelője, jelentős szárazföldi készletekkel és tengeri kutatással rendelkezik. Az előbbi esetben ráadásul alacsony kitermelési ár van, ami még ennél jóval alacsonyabb gázárak mellett is nyereséges termelést biztosít. A román részvényeknél az alacsony árazás és a jelentős növekedés potenciál mellett egy fontos tényezőt érdemes figyelembe venni. Ez pedig az, hogy az ország tőkepiacát a határmenti (frontier) kategóriából fejlődő (emerging) kategóriába sorolhatják. Ennek az előfeltétele, hogy legalább egy likvid részvénnyel növekedjen a román értékpapírpiac. Erre leginkább akkor van esély, ha a Hidroelectronica nevű vállalatot privatizálják. Sajnos ez politikai és egyéb okok miatt egyre inkább csúszik és 2019 előtt nincs rá esély.

Az OMV számára is kedvezőek a folyamatok

Az osztrák OMV is profitálhat a növekvő európai gázkeresletből. A cég egyrészt 51%-os tulajdonos az OMV Petromnak, másrészt két orosz mezőben is vett részesedést, amit a Gazprommal közösen termel. Emellett részesedése van a rotterdami LNG terminálban, ami az egyik legnagyobb Európában.