A kabinet tavaly december 15-én 22 nemzetközileg elismert tanácsadót kért fel ajánlattételre, amelynek határideje 2018. január 15. volt. A határidőt később a jelentkezők alacsony száma miatt meghosszabbították, de maradt a hét ajánlat. A cégek 7-14,3 millió euróért vállalták volna az elemzői és konzulensi munkát. A Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a PBZ közös ajánlata, amit a "legversenyképesebbnek értékelt" a kormány, 8 millió euróba kerül.
A befektetési tanácsadónak az lesz a feladata, hogy előkészítse a vásárlást, szakértői értékbecslést végezzen, valamint potenciális stratégiai partnereket kutasson fel.
A horvát kormány tavaly január közepén külön tanácsot hozott létre a tárgyalások lefolytatására a Mol Nyrt.-vel az INA részvényeinek visszavásárlásáról. A tanács iránymutatást ad, intézkedéseket tesz és tanácsokkal látja el a kormányt. A testület munkájában a szaktárcák miniszterei és a kormányfő is részt vesz.
Zágráb 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, továbbá a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésének megállapítására vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.
NRGreport
