NRGreport
Menü

A magyar lakások kétharmada energetikailag elavult

A megtakarítási célok eléréséhez léptékváltásra van szükség a kormány energetikai korszerűsítési programjával kapcsolatban - véli Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója. A szakértő a Magyar Időknek elmondta: a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, így az épületek korszerűsítése elengedhetetlen.

A lap pénteki számában Szalai elmondta: a kormány energiahatékonysági programjai, a párhuzamosan futtatott rendszerek összekapcsolódása híján néha inkább akadályt és nem segítséget jelentenek. Kiemelte, hogy leginkább azért, mert nincs átjárhatóság az egyes lakossági programok között.

Szalai úgy fogalmazott, hogy például az Otthon melege program adminisztrációja az évek során sokat egyszerűsödött, ám továbbra is visszatartó erő a bonyolult ügyintézés. A MEHI ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: ahhoz, hogy ne öregedjen tovább az épületállomány, évi 80-100 ezer lakásnak kellene átesnie komplett energetikai felújításon. Ám ehhez is rugalmasabb rendszerre lenne szükség.

Hozzátette: a léptékváltás egyfelől azért is lényeges, mert az elmúlt években növekedett az ország energiafelhasználása. Három szektor felel a számok megugrásáért: az ipar, a közlekedés és a lakosság 21, 22 és 33 százalékos részesedéssel szerepel az ország összes végső energiafelhasználásában.

Megjegyezte: a 4,4 millió lakás kétharmada energetikailag elavult, tehát óriási potenciál rejlik ebben a területben: a lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne. A lakosság körében a szemléletmód-változás még kezdeti szakaszban jár, ezért a legfontosabb az, hogy a kormányzat, a szakmai szervezetek és a közműszolgáltatók is tudatosítsák a fogyasztókban: a legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el - tette hozzá.