NRGreport
Menü

Az Európai Unió és Magyarország friss energetikai helyzetképe

Az EU sokféle energiaforrást használ, ám a tagállamok között igen jelentős az eltérés. A Napi.hu megnézte, hol van Magyarország az uniós energiatérképen, illetve azt is, hogy mennyire függ az EU Moszkvától, ha energiáról van szó. 

Az Európai Bizottság 2015-ben indította el az energiunió elnevezésű programját, melynek segítségével egyrészt felvennék a harcot a klímaváltozás ellen, másrészt pedig - mind a lakossági, mind az üzleti világnak - "biztonságos, megfizethető és környezetbarát" energiaellátást biztosítanának.

Energiahatékonyság, alacsonyabb villanyszámlák

Az eredeti elképzelés szerint a program abban is segíthet, hogy egyfajta uniós rezsicsökkentésként alacsonyabbak legyenek a villanyszámlák, úgy, hogy ezzel párhuzamosan új munkahelyek és szakmák jönnek létre. Mindezt új technológiák bevezetésével, energiahatékonysági intézkedésekkel és infrastruktúra-fejlesztéssel érnék el. A tervek végrehajtása már csak azért is fontos, mert az EU számos felmutatható eredményt akar elérni a következő évtizedekben. 

A kitűzött célokat csak akkor lehet elérni, ha pontosan tudjuk, hol is tartunk. Éppen ezért az unió statisztikai hivatala, az Eurostat a napokban közzétett egy tanulmányt, amelyben a legfrissebb, 2016-os adatok alapján mutatják be az EU energiatérképét.

A szükségleteknek csak a 46 százalékát termelte meg az EU

Sokatmondó adat, hogy az államszövetség energiaszükségletének mindössze 46 százalékát termelte meg maga, a maradék 54 százalék továbbra is unión kívüli import. Az EU az energiaigényének több mint felét importálja. A legnagyobb mértékben fosszilis energiákat azon belül is nyersolajat, ami a behozatal közel kétharmadát hozza. Ettől jelentős mértékben le van maradva a gáz- (24 százalék) és szénimport (9 százalék) is. Bármilyen rossz is a politikai viszony Oroszországgal, az EU igencsak függ keleti szomszédjától. 

Az EU áramfelhasználásának jelentős része (44 százalék) fosszilis energiából származik, 30 százaléka megújulókból, míg 26 százaléka nukleáris erőművekből, mint például a paksi erőmű.

A közlekedés a legnagyobb fogyasztó

Az energiát mindenki használja, nem mindegy azonban, hogy egyes szektorok mekkora mennyiséggel veszik ki a részüket. A közlekedés például a végleges energiafogyasztás mintegy harmadáért felel, jóval többért, mint amennyit a lakosság (26 százalék) felhasznál. Érdekesség, hogy az ipar csak a képzeletbeli dobogó legalsó fokára fért fel a maga 25 százalékával, míg őt a szolgáltatások (14 százalék) és a mezőgazdaság (2 százalék) követi.

A fosszilis energia vezet

Amennyiben pedig azt nézzük, hogy milyen energiafajtákat használnak a végfogyasztók, úgy a fosszilis energia viszi a prímet 39 százalékkal, amit az elektromos áram és a gáz követ egyaránt 22 százalékkal, majd az megújulók direkt használata jön 8 százalékkal, végül pedig a szén és a távfűtés jön 4-4 százalékkal.

Magyarországon a gáz az első

Itthon az Eurostat 2016-os adatai szerint az energiaellátásból a gáz 31,2, fosszilis energiák 27,3, a nukleáris energia 16,2, a megújulók 11,7, míg a szén 8,8 százalékkal veszi ki a részét.

Forrás: Napi.hu