Az a tény, hogy Áldott Zoltán után a Mol Magyarország ügyvezető igazgatóját, Fasimon Sándort javasolja a Mol az INA igazgatóságának új elnökének, világos jel, hogy a magyar vállalat nem fog könnyen elállni az INA-tól – állítja a lap. Hozzáteszi: amennyiben nyomás hatására mégis az eladás mellett dönt a magyar vállalat, részesedését nem fogja harc nélkül és olcsón átadni a horvát államnak.
A lap szerint ugyanakkor ez nem róható fel a Molnak. Ha már vétkeseket kell találni a rossz hazai energiaipari politika miatt, akkor azokat a politikusok között kell keresni, akik olyan szerződéseket kötöttek, amelyek aránytalan partnerséget teremtettek a Mol és a horvát állam között – emelte ki a cikk.
Minden viszontagság és politikailag megnehezített körülmény ellenére a Mol és az INA is jól működik. A horvát olajipari vállalatnak tavaly az adó- és kamatfizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) 3,215 milliárd kunát (133 milliárd forint) tett ki, ami 52 százalékos növekedés az előző évhez képest. A nettó nyereség 1,22 milliárd kunára (50,4 milliárd forint) nőtt, 2016-ban mindössze 101 millió kuna volt (4,1 milliárd forint) – közölte a lap.
A hetilap úgy vélte: Fasimon feladata lesz megakadályozni, hogy a horvát politika túl nagy kárt okozzon a magyar résztulajdonosoknak.
Áldott Zoltánnal kapcsolatban az újság kifejti: a legnagyobb viszályok közepette vezette az INA-t, és a vállalat eddigi legjobb eredményének elérése után távozik. Áldottnak senki sem róhatja fel, hogy rosszul irányította a vállalatot, igaz, a horvát állam, mint a második legnagyobb tulajdonos nem mindig volt elégedett az INA-hoz való hozzáállásával. Áldott ennek ellenére az INA-t igazi vállalatként, a politikától függetlenül, a Mol részeként vezette, a horvát állam pedig inkább hátráltatta, mint segített ebben – összegezte a lap.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.
NRGreport
