NRGreport
Menü

Így hat a Molra az olaj drágulása

Május 4-én, pénteken publikálja 2018. első negyedéves pénzügyi jelentését a Mol. A tisztított EBITDA-mutató várhatóan elmarad az előző év hasonló időszakában elérttől, elsősorban a finomítás-kereskedelem üzletág gyengébb eredménye miatt, de az üzemi és adózott eredmény is jelentősebb visszaesést mutathatnak - derül ki a hazai olajtársaság elemzői konszenzusából. Az árfolyamhatások mellett az olajárak emelkedése sem feltétlen hatott jól az eredményekre. 


Így hat a Molra az olajárak emelkedése


A tíz elemző előrejelzésein és becslésein alapuló várakozás szerint a Mol újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított EBITDA-ja 13 százalékkal lehetett alacsonyabb 2018 első negyedévében, mint 2017 hasonló időszakában, míg az üzemi eredmény 25, az adózott eredmény pedig 29 százalékkal eshetett vissza éves összevetésben. 

Így hat a Molra az olaj drágulása

Ami az egyes üzletágakat illeti, a kutatás-termelés tisztított EBITDA-ja 7 százalékkal haladhatja meg a 2017 első negyedévében elértet. A tavaly önálló üzletággá felminősített fogyasztói szolgáltatások terület 10 százalékkal javíthatta az iparágban kiemelten követett eredményszámot, a gáz üzletág pedig várhatóan minimális tudta emelni tisztított EBITDA-ját. Míg a kutatás-termelés és fogyasztói szolgáltatások üzletágak idei első negyedéves eredményei várhatóan kedvezően alakulnak, addig a feldolgozás-kereskedelem területén jókora, mintegy 35 százalékos visszaesést valószínűsít a konszenzus.

Mik hatottak az eredményre?

Kutatás-termelés

1. olajár: az árfolyamok folytatták előző negyedévekben mutatott emelkedésüket, a 2018 első negyedében tapasztalt 66,8 dolláros Brent ár jócskán felülmúlta a 2017 utolsó negyedévében elért 61,4 dollárt, a tavalyi első negyedben látott 53,8 dollárhoz képest pedig még szembetűnőbb a növekmény. A drágulás támogatta a kutatás-termelés üzletág eredményeinek javulását, de az eredményeket összességében tekintve - mint látni fogjuk - már egyáltalán nem ilyen kedvező a kép.

2. dollár: az USD/HUF kurzus 2018 első negyedévében többéves mélypontra esett, ebből következően mind éves, mind negyedéves összevetésben jóval alacsonyabb árfolyamot láttunk az idei első három hónapban. A viszonylagos forinterő a dollárhoz viszonyítva egyrészt pozitív hatással van a dollárban elszámolt költségek alakulását tekintve, a dollárbevételek átváltását viszont negatívan befolyásolja. Az adott időszakban az árfolyamhatás összességében egyértelműen negatívnak tűnik az eredményekre, ami a magasabb olajárak upstream üzletágra nézve kedvező hatásait visszafogta.

Finomítás-kereskedelem

1. készlet átértékelődés: a downstream eredményeire pozitívan hathatott ez a tényező, miután a folytatódó olajár-emelkedés miatt a Mol vélhetően viszonylag magasabb árat kapott a feldolgozott termékekért a piacon, míg viszonylag alacsonyabb áron tudta ehhez beszerezni a nyersanyagot, vagyis az olajat.

2. Brent-Ural különbözet: a Brent ártöbblete tavaly év végére szinte elolvadt az Urallal szemben, majd az idei első hónapokban ismét erőteljes növekedésnek indult, ezzel együtt az időszak során összességében kisebb lehetett az eltérés, mint a tavalyi hasonló időszakban. Ez elvileg nem kedvez a magsabb eredményszámoknak, hiszen a Mol jellemzően Ural típusú olajat dolgoz fel finomítóiban, míg a késztermékek árazása sokkal inkább a Brent árfolyamával korrelál.

3. dollár: az árfolyamváltozások hasonlóan befolyásolják a downstream üzletág eredményeit, mint az upstream fent részletezett esetében, vagyis a forintban számolt bevételek csökkenése irányába hatott.

4. csoportszintű finomítói árrés: a magasabb olajár negatív hatással van a marzsokra, amelyek ugyanakkor - ha nem is olyan kimagaslóak, mint 2017-ben - egyáltalán nem túlságosan alacsonyak. Ezzel együtt az 5,3 dollár/hordós értéken álló mutató egyértelmű csökkenést jelez az előző, valamint 2017 első negyedévének egyaránt 6,5 dolláros szintjéhez képest is. Ez pedig alapvetően kedvezőtlenül befolyásolhatta a downstream üzletág eredményét.

5. csoportszintű petrolkémiai árrés: 2018 első negyedévében 438,1 euró/tonnára csökkent a mutató az egy évvel korábbi 537, euróról, azonban 2017 utolsó negyedévéhez (415,6 euró) képest némi emelkedés tapasztalható. Az éves összevetésben látható visszaesés szintén nem pozitívan hathatott az üzletág eredményére.

Fogyasztói szolgáltatások

1. üzemanyag-kereslet: az idei első negyedévben tovább folytatódhatott a motorüzemanyagok forgalmának bővülése a Mol számára fontos közép-kelet-európai régióban. Magyarországon az első két hónapban 8,1, illetve 9,8 százalékkal nőtt az értékesített mennyiség, ami nyilvánvalóan támogatta az üzletágat a jó eredmény elérésében.

2. kiskereskedelmi forgalom: a térségre jellemző masszív gazdasági növekedés és a jövedelmi helyzet javulása nem csak az üzemanyagok piacán, de az egyéb kiskereskedelmi értékesítés alakulásában is tükröződik. Magyarországon a KSH adatai szerint az év első két hónapjában 7,8, valamint 6,6 százalékkal nőtt a forgalom a kiskereskedelemben, és miután a Mol tevékenységében az üzletág súlya növekszik (lásd például Fresh Corner koncepció), így egyértelműen örvendetes jelenségről van szó a Mol eredményessége szempontjából is.

 

Az olajár-hatásról bővebben

A magas olajárak gyakorlatilag ellentétes előjellel hatnak a két meghatározó üzletág, tehát a kitermelés és a finomítás eredményességére. Magasabb olajár esetén általában a finomítói marzsok nyomás alá kerülnek, a magasabb olajár ugyanis a keresleti oldalt általában negatívan érinti. A marzsok eróziója és egyfajta globális kereslet-visszafogás már 60 dolláros olajárfolyam felett elindult. A lélektani hatásokkal is összefüggő jelenség erősödik, amint az árfolyamok megközelítik a 80-90 dollárt. Másrészt a magasabb olajárak emelkedő finomítói költségeket vonnak maguk után, hiszen a finomítás során az olaj körülbelül 8-10 százalékát - illetve a Mol esetében inkább földgázt - felhasználják a folyamatok energiaigényének biztosításához, a magasabb energiahordozó-árak pedig értelemszerűen a folyamatot is drágítják.

A magasabb olajár tehát nem feltétlen kedvez a Mol eredményeinek -, bár az integrációból adódó előnyök ezt némileg kompenzálják -, 2018 első negyedévében inkább semleges hatást gyakorolhat a Mol eredményeire elsősorban szezonális hatások miatt - véli Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. EMEA olaj- és gázipari elemzője. Pletser szerint a kutatás-termelésre legalább akkora pozitív hatása van a magasabb áraknak, mint amekkora negatív hatással jár a feldolgozás-kereskedelmre, de részben szezonális hatások miatt, részben mivel a magyar olajtársaság tevékenységében a finomítás jóval nagyobb súlyt képvisel, mint a termelés, a következő negyedévekben már összességében inkább negatív lesz az olajárhatás. 

Szezonális hatások miatt az első negyedév a legkevésbé meghatározó a feldolgozás és kereskedelem üzletág eredményeit tekintve, ez hagyományosan a leggyengébb negyedév a finomításban, vagyis az olajár-emelkedés is ebben a negyedévben hat a legkevésbé negatívan a társaság eredményeire. Ennek oka az, hogy a tavaszi, nyári időszakban hagyományosan erősödik az üzemanyagkereslet, ami a benzin és dízel crack spreadek (vagyis a nyersolaj és az üzemanyagok árkülönbségének) növekedését is eredményezi, és ekkor a finomítói termelés kihozatalában is megnő az üzemanyagok aránya. Az upstreamben nem érvényesül ilyen hatás, hiszen kis túlzással ezen a területen csak a kitermelt mennyiség, illetve az olaj- és gázár számít.

Összességben tehát a gyengébb marzsok negatív hatása kevésbé érvényesül az első negyedéves downstream eredményekben, azonban a következő negyedévekben azok várhatóan jóval erősebb hatást gyakorolnak majd a társaság eredményeire. Ezek az összefüggések azonban nem mindig érvényesek, előfordult már olyan, hogy magas olajárak idején a finomítói marzsok is magasak voltak - főleg akkor, amikor az árfolyam-emelkedés keresletvezérelt, márpedig jelenleg is ez a helyzet. 

Így hat a Molra az olaj drágulása

Mol csoport

 

Concorde: Az erős forint volt a szembeszél

A Concorde Értékpapír várakozásai szerint a társaság egyszeri tételektől és készletátértékelési hatásoktól megtisztított (clean CCS) EBITDA-ja 155,5 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ami a tavalyi első negyedéves értékhez képest 13 százalékkal alacsonyabb. Az elemzők is fontosnak tartják ugyanakkor nyomatékosítani, hogy a tisztított EBITDA dollárban számolva nem változott (614 millió USD), a forintban számolt eredmény romlása leginkább a dollár/forint árfolyam csökkenéséből adódott. A kutatás-termelés üzletág tisztított EBITDA-ja 13 százalékkal 70,8 milliárd forintra nőtt a magasabb realizált szénhidrogénárak, valamint a többé-kevésbé kitermelési volumen és a javuló üzemi hatékonyság eredményeképpen. Ezzel szemben a feldolgozás-kereskedelem üzletág tisztított EBITDA-ja 38 százalékkal zuhanhatott év/év forintban számolva, részben a magasabb olajárak nyomán szűkülő finomítói és petrolkémiai marzsok, részben a saját fogyasztás költségeinek emelkedése, részben pedig a dollár árfolyamának gyengülése miatt (a kőolajárak 24% -kal emelkedtek, míg a forint csaknem 13 százalékkal erősödött a dollárhoz képest év/év alapon). A fogyasztói szolgáltatások (consumer services) üzletág tisztított EBITDA-ja 8 százalékkal lehetett több, mint egy éve a növekvő üzemanyag kereslet és a nem üzemanyagokból származó bevételek bővülésének köszönhetően. A gáz midstream tiszta EBITDA-nak is kismértékben növekednie kellett a nagyobb átviteli volumen mellett, míg a központ vesztesége változatlan maradhatott várakozásaik szerint.

A pénzügyi veszteségek és a társult vállalkozásokból származó nyereség valószínűleg kioltották egymást, így számításaik szerint az anyavállalat tulajdonosaira jutó nettó eredmény 63,6 milliárd forintra rúghatott a januártól márciusig terjedő időszak alatt, szemben a tavalyi év hasonló időszakában kimutatott 93,9 milliárd forinttal. Az első negyedéves számok egyelőre alátámasztják az egész évre vonatkozó 2,4 milliárd dolláros tisztított EBITDA előrejelzést, ami némileg magasabb a Mol által vártnál. Mindezek alapján a Concorde nem változtatott a 12 havi 3208 forintos céláron. Ez a 127,5 forintos osztalékkal együtt az jelenti, hogy a Mol-részvényesek további mintegy 13 százalékos megtérülésre számíthatnak a következő 12 hónap alatt - vélik elemzői, akik a Mol-részvényekre vonatkozó intézményi ajánlásukat felhalmozáson tartják.