NRGreport
Menü

A földeken folytatódhat a magyar napenergia-forradalom

A tervezett 0,5 MW alatti naperőmű-beruházások megvalósulási arányának növelése lehet a kormány célja a megújuló energia támogatási rendszer legutóbbi módosításával, legalább is erre lehet következtetni a konkrét változtatások tartalma és a korábban a témában megjelentek alapján. A módosítások egy része egyértelműen ebbe az irányba mutat, hiszen a cél elérését segítheti az engedélyek átruházhatóságának megteremtése vagy a beruházás megvalósítási határidejének meghosszabbítása. Másrészt viszont az is látszik, hogy az idei támogatási keret április 26-i felfüggesztését követően a megvalósítás egyelőre csak az agrár-napenergia program keretében képzelhető el. 

Amint arról beszámolt a Portfolio, a Magyar Közlönyben még április végén megjelentek több fontos ponton módosítják a megújuló energiás termelő beruházások megvalósításának, valamint a termelt áram kötelező átvételének feltételeit.

A rendeletben rögzített első fontos változás értelmében a kötelező átvételi engedély is átruházhatóvá vált, míg korábban csak a vállalkozás megvásárlása révén lehetett az engedély birtokába jutni. (Ez a lehetőség továbbra is él.) Az újonnan bevezetett átruházási lehetőség azonban csak azzal a feltétellel érvényesíthető, ha a kötelező átvételi jogosultság legfeljebb a telephely tekintetében módosul. A telephely módosítása 2018 elejétől nem volt volt lehetőség, ezt azonban most az év végéig újranyitották.

Ez elvileg a megvalósítás esélyét növelő könnyítés lenne, hiszen egy újabb lehetőséget hoz be, azonban ez a lehetőség csak bizonyos feltételek mellett elérhető. A második jelentős módosítás szerint ugyanis a 2016. december 31-ét követően benyújtott kérelemre csak akkor ítélhető oda és ruházható át a kötelező átvételi jogosultság, ha a kérelem nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásra vonatkozik.

Ez pedig egyértelműen behatárolja a kedvezményezettek potenciális körét, hiszen nem minden, a KÁT, illetve METáR KÁT hatálya alá eső beruházás minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek. A szóba jöhető beruházások, vagyis a kiemelten fontos naperőmű-projektek körébe jelenleg Magyarországon az MVM által építendő, összesen mintegy 100 megawattnyi, egyenként 0,5-20 MW-os naperőmű-építkezés, valamint a kormány által az agrárgazdák számára meghirdetett naperőmű-létesítési program projektjei tartoznak. 

Miután az MVM programja zárt, vagyis a vállalat maga irányítja az építkezéseket, csak az agár napenergia program jöhet szóba. Az ügyben megkerestük a Miniszterelnökséget is, ahol későbbre ígértek választ, mindenesetre az előbbi feltételezést erősíti, hogy korábban Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára azt nyilatkozta a Portfoliónak a METáR KÁT rendszer április végi felfüggesztése kapcsán, hogy azoknak, akik nem biztosak abban, hogy képesek lesznek határidőre megvalósítani a beruházást, érdemes együttműködési lehetőséget keresniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), amely a kamarai tagok számára létrehozott jelentős naperőmű- és naperőműfarm-építési programot koordinálja. Egyébként az eddig kiadott KÁT és METÁR KÁT határozatok alapján épülő naperőművek zöme, mintegy 80 százaléka is termőföldön fog megvalósulni.

A témában legutóbb megjelent rendelet egy további jelentős kedvező változást is tartalmaz, ennek értelmében a 2016. január 1-jét követően benyújtott, napelemes erőműre vonatkozó kérelem esetén kérelmezhető a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól a villamosenergia-termelés megkezdésére vonatkozó határidő 3 évvel történő meghosszabbítása. A korábbi szabályozás alapján a kérelem beadásától számított 1 éves határidőt mindössze 1 évvel lehetett meghosszabbítani, ennek azonban az volt az ára, hogy az átvételi időtartam és mennyiség 10 százalékkal csökkent. Az új feltételek közepette plusz 1 évről 3 évre bővül a határidő meghosszabbítási lehetőség, ráadásul az átvétel időtartama és mennyisége sem csökken cserébe. Ehelyett azonban új kritériumokat hoz be az új szabályozás, vagyis a határidő csak akkor tolható ki 3 évvel, ha: 

• a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása megtörtént

vagy az alábbi feltételek fennállása esetén: 

• a beruházás helyszínéül szolgáló terület feletti rendelkezési jog igazolása;

• a beruházás finanszírozásához szükséges források rendelkezésre állásának igazolása;

• a hálózati csatlakozási szerződés meglétének igazolása;

• az elektronikus építési napló megnyitásának igazolása.

 

Az érintett engedélyek zöme 2018 végéig érvényes, vagyis a fenti feltételek, illetve igazolások beszerzését az időkorlát szűkössége valószínűleg nem fogja megakadályozni.

Ezért függesztették fel a keretet

Az engedélyek befogadásának felfüggesztését az idei évre szóló támogatási keret túlfoglalásával, illetve azzal indokolta korábban Bartal Tamás, hogy a kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a rendszer kedvezőbbé alakításáról, a támogatási keret túlfoglalása így a kabinet szerint kerülendő a jelenlegi körülmények között, tekintettel a kilátásban lévő jobb feltételekre. A túlfoglalásokkal kapcsolatban figyelmeztető lehet a KÁT-engedélyek 2016 végi dömpingje. Az ekkor a MEKH-nek beadott kérelmek összességében több mint 2100 MW névleges kapacitás telepítéséről szóltak, azonban ennek különböző becslések szerint mindössze 30-50 százaléka valósulhat meg a feltételek nem teljesítése és amiatt, hogy sokan eleve spekulációs szándékkal nyújtották be a kérelmet. Az átvételi rendszer egészére rendelkezésre álló 10 milliárd forintos támogatási keretből 1-1 milliárd jut évente a kötelező átvétel támogatására, túlfoglalás esetén a kérelmező nyilatkozhat a következő évi támogatás igényléséről, amennyiben az egymilliárdos keret nem merül ki egy adott évben, úgy a fennmaradó összeg a következő évi kerethez adódik hozzá (ahogyan történt a 2017-es maradvány 2018-ra való átcsúszásával.)

Forrás: Portfolio