NRGreport
Menü

Szóban már megkapta a garanciát Ukrajna: lesz orosz gáz

Egyetértett Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár kettejük pénteki, Szocsiban megtartott megbeszélésén, hogy az ukrajnai gáztranzit az Északi Áramlat-2 vezetéknek a Balti-tengeren keresztül történő megépülése után is fennmarad majd. Németország kancellárja az első uniós vezető, aki felkereste Putyint, mióta újraválasztották orosz elnökké - írja múlt héten az MTI.

 Putyin azt hangoztatta, hogy az Északi Áramlat-2 nem politikai, hanem kizárólag kereskedelmi projekt, annak megépülése nem feltételezi a Kijevnek az együttműködési szándék híján is évi 2-3 milliárd dollár bevételt jelentő ukrajnai tranzit leállítását. Merkel hangsúlyozta: stratégiai jelentősége van annak, hogy Ukrajna az országot elkerülő Északi Áramlat-2 gázvezeték elkészülte után is megőrizze tranzitország-szerepét, amit Németország szorgalmazni fog. 

A Putyin által előadott érvelés szerint az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) 25-30 százalékkal kerülne többe Európának, mint a csővezetéken érkező orosz energiahordozó. Az Északi Áramlat-2 megépülése ellen kifejtett "amerikai nyomásgyakorlással" kapcsolatban kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök azzal az Egyesült Államok érdekeit képviseli, ugyanakkor, mint állította, az új csővezeték nemcsak Németországnak, hanem más európai országoknak is az érdeke, a csökkenő brit és norvég kitermelés miatt.

A közös sajtótájékoztatón Merkel azt hangoztatta, hogy Németországnak stratégiai érdeke a jó viszony fenntartása Oroszországgal, ami szerinte nem áll ellentétben az erős transzatlanti barátság ápolásával. Putyin fontosnak nevezte, hogy Moszkva és Berlin a nézetkülönbségek ellenére is folytassa a kapcsolattartást.

Az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése ellen Lengyelország és Ukrajna is tiltakozott, előbbi elsősorban az európai orosz befolyás növekedése, utóbbi a területén áthaladó gáztranzit várható csökkenése miatt. Az orosz-ukrán konfliktusa idén év elején ismét felerősödött: márciusban az ukrán hatóságok elkezdték lefoglalni az orosz állami gázmonopólium eszközeit, miután a stockholmi döntőbíróság február 28-án 2,56 milliárd dollár kifizetésére kötelezte a Gazpromot a Naftogaz Ukrainival megkötött tranzitszerződése alulteljesítése miatt.

 

Forrás: MTI