NRGreport
Menü

Megfenyegette Amerika az európai cégeket az új gázvezeték építése miatt

Amerikai szankciókat kockáztatnak azok az európai cégek, amelyek részt vesznek a Washington szerint Ukrajna és az EU stratégiai érdekeit sértő Északi Áramlat 2 gázvezeték-projektben - figyelmeztetett egy pénteki konferencián a Bruxinfo összefoglalója szerint az az Egyesült Államok brüsszeli ideiglenes ügyvivője. Az Európai Bizottság közben háromoldalú egyeztetéseket kezdeményezett Moszkvával és Kijevvel az ukrán gáztranzit jövőjének biztosítására. 

Az Egyesült Államok az Ukrajna szuverenitásába való orosz beavatkozás komoly jelének veszi a Balt-tenger alatt megépítendő Északi Áramlat második vezeték tervét (amelyet a németek szorgalmaznak), mert ezzel akár teljesen ki lehetne iktatni az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállításokat az EU-ba. Az Egyesült Államoknak közben az is az érdeke, hogy a Lengyelországban megépíteni tervezett cseppfolyós (LNG) gázterminállal amerikai palagáz tudjon Európába juttatni, így tehát nem érdeke az Északi Áramlat 2 megépülése.

A pénteki konferencián - amelyet a lengyel EU-nagykövetség rendezett és az az ukrán földgáztranzit jövőjének szenteltek - hangzott el az amerikai figyelmeztetés, miszerint szankciókat kockáztatnak azok az európai cégek, amelyek részt vesznek az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésében és üzemeltetésében.

Az USA brüsszeli ügyvivője egyébként üdvözölte Angela Merkel német kancellár közelmúltban tett kijelentését, amelyben elismerte, hogy az Oroszországot a Balti-tenger alatt Németországgal összekötő második gázvezeték megépítését jelentő beruházás "politikai (és nem csupán kereskedelmi) természetű".

Egyúttal arra sürgetett minden uniós tagállamot, hogy ellenezzék a projekt megvalósítását.

Az Európai Bizottság is számos alkalommal kifejtette, hogy az Északi Áramlat második verziója ellentétes az EU gázellátásának diverzifikálását célzó uniós politikákkal, de azt is elismerte, hogy amennyiben a projekt összhangban áll az uniós szabályokkal, nem áll módjában azt megakadályozni - emlékeztet a Bruxinfo. Maros Sefcovic, a Bizottság energiaügyekért felelős alelnöke is egyértelműen értésre adta pénteken, hogy Brüsszel - amely a gázirányelv módosításának kezdeményezésével próbálná csökkenteni a károkat - ehelyett most inkább az ukrán földgáztranzit-útvonal megmentésére fókuszál 2019-et követően, amikor is lejár az orosz-ukrán gázszállítási szerződés.

Sefcovic rámutatott, hogy tavaly 93 milliárd köbméterrel hétéves rekordot döntöttek az ukrán rendszeren át az EU-ba érkező földgázszállítások, de közben azért Kijevtől Brüsszelig attól tartanak, hogy ha egyszer megépül az Északi Áramlat 2, Oroszország egyszerűen kiiktathatja az ukrajnai tranzitot és kerülő úton tudja majd eljuttatni a gázt Európába, tovább erősítve a kontinens függőségét az orosz gázszállításoktól.

A Bizottság ezért néhány napja háromoldalú tárgyalásokat kezdeményezett Moszkvával és Kijevvel a 2019 utáni "rezsimről". "Ukrajnának 2019 után is fontos tranzitországnak kell maradnia" - jelentette ki Sefcovic.

Sefcovic szerint a tárgyalásoknak - az ajánlatra még nem érkezett orosz válasz - a jövőbeni gázszállítás fő paramétereire, a tranzitmegállapodás időtartamára, a kötelezően szállítandó éves mennyiség rögzítésére és az esetleges garanciákra kellene kiterjedniük, igaz több résztvevő szerint az ilyen orosz garanciák nem sokat érnek.

A beszámoló szerint a legnagyobb lengyel energiacég, a PGNIG első elnökhelyettese sötét képet festett a témában és közben élesen bírálta az Európai Bizottság versenyhatósága által előző nap a Gazprommal szemben folytatott trösztellenes eljárás lezárásaként elfogadott határozatot.

A vezető szerint a politika felülbírálta a gazdasági és a versenyjogi szempontokat, és a döntés nem fogja megtörni a Gazprom piaci erőfölényét Közép- és Kelet-Európában, de még az orosz cég által felszámolt gázárak csökkenését sem fogja előidézni. "Mindennek fényében nem látunk más megoldást érdekeink megvédésére, mint azt, hogy a saját kezünkbe vegyük a dolgokat" - jelentette ki a PGNIG alelnöke.

Andrij Koboljev, a Naftogas vezérigazgatója többek között azt mondta: közvetlen kapcsolatot lát az ukrán gáztranzit megőrzése és a lényegében saját cégének az uniós jogszabályokkal összhangban történő feldarabolása között (tulajdonosi szétválasztás). A Naftogas ezért minél előbb egy európai uniós cég bevonásában érdekelt, amelynek eladhatnák a 38 ezer kilométer hosszúságú ukrajnai átviteli rendszer egy részét, ezzel is szavatolva a különböző tevékenységek jogi szétválasztását. Koboljev szerint ugyanakkor az ukrán hálózat tulajdonosi szétválasztásának a kulcsa valójában a Gazprom kezében van.
 

 

 

Forrás: Portfolio