NRGreport
Menü

Magyarország erőlteti Horvátországra a kulcsfontosságú gázprojektet?

Egyre erősebb ellenállás bontakozik ki a Krk szigetén létrehozandó, eredetileg már 2018-re, a legutóbbi tervek szerint 2020-ra megépülő úszó LNG-terminál ellen Horvátországban. Az EU által is támogatott projektet helyi és környezetvédő szervezetek mellett az ellenzék is támadja, egyik fő érvük szerint a terminál ugyanis elsősorban Magyarország érdekeit szolgálja. 

Két és fél hónappal ezelőtt a horvátországi Krk szigete mellé tervezett úszó LNG-terminál várható környezeti hatásaival kapcsolatban a horvát kormány szakértői bizottsága azt állapította meg, hogy a környezetvédelmi intézkedések és a környezet állapotának nyomon követésére irányuló program révén a projekt környezeti hatásai elfogadhatók. A cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas üzem létesítése ellen azonban továbbra is tiltakoznak bizonyos horvátországi szervezetek, mint például a 'Zelena Akcija' (Zöld Akció) nevű környezetvédő szervezet is. 

Fotó: balkaneu.com

A beruházásról, illetve az annak felgyorsítását célzó törvénytervezetről heves vita bontakozott ki az előző héten a zágrábi parlamentben. A vita a projekt környezetvédelmi dimenziója mellett elsősorban arról folyt, hogy milyen érdeket szolgál az építkezés. A kormány egyértelműen az EU által is támogatott beruházás mellett áll, amely Brüsszel szerint az egész régió energiaellátásának diverzifikálásához, ezáltal energiabiztonságának növeléséhez is hozzájárulna. A horvát kormány nagyjából ugyanezzel az érvvel szorgalmazza a terminál létrehozását, de a projekt megvalósításában ugyancsak érdekelt Magyarország is ezzel az okkal indokolja álláspontját.

Bár a Krk szigetére tervezett, már kétéves csúszásban lévő LNG-terminál ellen már korábban is felemelték hangjukat környezetvédő és egyéb szervezetek, most úgy tűnik, egységes front kezd kialakulni a projekttel szemben környezetvédők mellett helyi szervezetek és immár az ellenzéki politikai pártok részvételével is. A horvát közszolgálati televízió (HRT) beszámolója szerint a horvát parlament előtt tüntetők gyűltek össze a képviselőkre várva, akik szerint a terminál helyi szinten egyértelműen káros a természetre, de az egész országra nézve is, és az egyértelműen Magyarország érdekeit szolgálja. 

"Ezzel a törvénnyel a horvát köztársaság minden polgára biztosítási díjat fizet Magyarországnak; legyünk őszinték, ez egy magyar stratégiai prioritás" - fogalmazott Zeljko Jovanovic szociáldemokrata parlamenti képviselő a horvát sajtóban "lex LNG"-ként emlegetett jogszabályra utalva.

A HRT tudósítása szerint "ugyanezen okból kifolyólag" Krk polgármestere, Darijo Vasilic is a parlament előtt tüntetett. 

A politikus szerint az LNG-terminál ügye azt a célt szolgálja, hogy az INA többségi horvát tulajdonba kerüljön, a krk-i lng-terminál pedig egyfajta kompenzációként kapcsolódik a magyarokkal való megegyezéshez.

Ezzel azonban sokkal drágább gáz érkezne Horvátországba, mivel az LNG sokkal több kerül, míg az olcsóbb, adriai gáz Magyarországra menne - idézte az Independent Balkan News Agency a politikust.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé. Az INA horvátországi kitermelése enyhén csökken és napi 34 ezer hordó körül alakul, amivel Horvátország a Mol csoport második legnagyobb kitermelését adja Magyarország után (~43 ezer hordó/nap).

Horvátországban már visszatérő, de inkább állandóan felszínen tartott téma a Mol INA-ban fennálló, a horvát társaság irányítását is lehetővé tevő 49,08 százalékos részesedése, illetve az annak visszaszerzésére irányuló kormányzati szándék. Ezen túl, a gázellátás fontossága miatt a közép-kelet-európai térségben számos jelentős gáprojekt kapott politikai felhangokat az elmúlt időszakban. Így a fekete-tengeri mezőkről a terv szerint Magyarországra gázt szállító magyar-román gázvezeték kapcsán Romániában is felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a román nemzeti érdek kizárja, hogy Magyarországra exportálják az energiahordozót. Az oroszt gáz közvetlenül Németországba továbbító, már épülő Északi Áramlat 2 vezeték ellen Lengyelország és Ukrajna is felemelte a szavát, más kérdés, hogy a német és orosz gazdasági érdekek érvényesülését a jelek szerint nem voltak képesek megakadályozni.

 

 

Forrás: Portfolio