A hír kapcsán a Portfolio áttekintette, hol épülnek jelenleg nagyobb naperőművek Magyarországon:
→ A szóban forgó 16 megawattos naperőmű mellett a Mátrai Erőmű korábbi tulajdonosa, az RWE további nagy napelemek építését tervezte a ligniterőmű területe mellett, a korábbi hírek szerint az előkészületeket meg is tette két-három, egyenként 20 MW beépített kapacitású naperőmű létrehozására. A tulajdonosváltásokat követően egyelőre nincs hír a szóban forgó beruházások további sorsáról.
→ Május végén adták át a vas megyei Csepregen és Vépen az ország jelenlegi harmadik és negyedik legnagyobb naperőművét; együttes névleges kapacitásuk csaknem 10 MW. A Solar Markt Kft. beruházása állami és uniós támogatás felhasználása nélkül valósult meg. A cég további nagy volumenű projekteket készít elő; középtávú céljuk az 50 MW összteljesítmény elérése, majd meghaladása. A kőszegi és söjtöri beruházások 2018 második negyedévében indulnak, tervezett együttes névleges kapacitásuk 7 MW.
→ A Mol Füzesgyarmaton, Tiszaújvárosban és Százhalombattán összesen 18,38 MWp kapacitású naperőműparkokat hoz létre. A beruházás idén tavasszal kezdődött, a a termelés az év végén indulhat.
→ Az MVM Felsőzsolcán és Pakson 20-20 megawattos naperőművet épít, amelyek átadása 2018 harmadik negyedévében várható, emellett több mint 100 darab 0,5 MW-os kisebb kapacitást is telepít. Jelenleg a 10 MW-os pécsi termelő egység a társaság legnagyobb naperőműve.
→ A MET Százhalombattán a Dunamenti Erőmű üzemi területén 17,6 megawattos naperőművet épít, amely a tervek szerint szintén 2018 harmadik negyedévében kezdi meg működését.
A korábbi értesülések szerint ezeknél is nagyobb naperőművek is épülhetnek az országban, a tervekről azonban eddig kevés konkrétum került nyilvánosságra, így megvalósulásuk egyelőre kevésbé tűnik biztosnak, mint az előbb felsorolt projekteké:
→ Állítólagos kínai befektető építene kétszer 50 MW beépített kapacitással naperőműveket Kaposváron egy 2017 végi bejelentés szerint. Megvalósulása esetén a régióban is a legnagyobb lehetne az erőmű.
→ Még óvatosabban kezelendő a részletek hiányára és a szóban forgó kapacitás méretére tekintettel az, a török médiában felröppent hír, miszerint Adnan Polat török üzletember azt tervezi, hogy összesen 1000 MW naperőmű-kapacitást épít Magyarországon.
A kisebb, 0,5 MW alatti kategóriában ugyancsak jelentős érdeklődés tapasztalható a naperőmű-létesítés iránt. Nagyrészt az idei évre elkülönített keret túlfoglalása miatt a kormány április végén felfüggesztette a kötelező átvételi kérelmek (METáR KÁT) befogadását. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal május végi adatai szerint a jelenleg feldolgozás, illetve hiánypótlás alatt lévő kérelmek által létrehozandó kapacitás az 500 MW-ot közelíti azt követően, hogy tavaly a hivatal mindössze 6,20 megawattnyi jogosultságot adott ki naperőművekre.
A támogatási rendszer változása miatt 2016 végén óriási mennyiségű, 2428 KÁT-jogosultság megállapítási kérelem érkezett be az energiahivatalhoz. A kérelmek feldolgozását követően a MEKH közölte, amennyiben minden tervezett kapacitás megvalósul, úgy a magyarországi naperőművi kapacitás körülbelül 2100 MW-ra nőhet az idei év végéig. És ebbe a háztartási méretű kiserőművek nem is értendők bele. A 2016 végi rohamban nem csak szakmai beruházók vettek részt, sokan eleve a továbbértékesítés szándékával kérelmezték az engedélyt. Részben ennek hatására a 2100 MW-nak becslések szerint csak mintegy harmada-fele valósulhat meg.
A fentiek nem foglalják magukba a lakossági, háztartási méretű kiserőműveket (HMKE). Az 50 kilovoltampert meg nem haladó csatlakozási teljesítményű HMKE-k telepített kapacitása Magyarországon 2016 végén 165,46 MW volt, ami a tavalyi év harmadik negyedéig további közel 40 MW-tal bővülhetett a legutóbbi adatok alapján.