NRGreport
Menü

Grandiózus jövőbeli terveket jelentett be két magyar város

A jövőnkre, a városokban élő lakosság életminőségére nézve rendkívül fontos lépéseket tesznek egyes magyar városaink azzal, hogy olyan együttműködéseket kötnek, amik segítik és gyorsítják a fejlesztéseket. Legutóbb Paks és Salgótarján kötött Smart City "okosváros" és Smart Grid "okoshálózat" fejlesztések kidolgozására és megvalósítására vonatkozó megállapodást. Az erről szóló dokumentumokat a két város vezetője, Szabó Péter (Paks) és Fekete Zsolt (Salgótarján) polgármesterek írták alá pénteken, Pakson. A cél az ismeretek és tapasztalatok megosztásával a költségek csökkentése és a programok sikerességének felgyorsítása. Illetve nem titkolt célja egyik városnak sem, hogy a következő időszakban jelentősen növelje az állandó lakóinak számát. Paksnál ez egy speciális helyzet, hiszen az új paksi blokkok építése miatt odaáramló mintegy 10-15 ezer dolgozóból 6 ezren a városban maradhatnak hosszú távon, ám Salgótarjánnak komoly munka lesz a tervek szerint mintegy 10 ezer fővel növelnie a lakosságát. A hazai városok, illetve az okosvárosok küzdelme végérvényesen beindult. A kérdés csak az, hogy a következő évtizedben ki lesz vonzó és ki marad majd le a legjobb életminőséget nyújtó városok versenyében.

Fekete Zsolt kifejtette, hogy szeretnék Salgótarjánt önfenntartó várossá fejleszteni, ennek érdekében olyan "lokális energiaképző mikroközpontokat" létrehozni, amelyek nem csak áram előállításra, hanem tárolásra is alkalmasak. Tervük, hogy elektromos járművek használatára állnak át a tömegközlekedésben. Az innovatív projektet a Modern Városok Programban valósítják meg 26 milliárd forintból, amiből az előkészítésre már lehívtak egymilliárd forintot - számolt be a Telepaks. Fekete Zsolt hozzátette, a Pakssal való együttműködéstől azt várja, hogy sikerül ebben a sokrétű programban a hibákat együtt kiküszöbölni, az eredményeket együtt kamatoztatni és egy olyan modellt építeni, amelyhez Magyarország más városai is csatlakozhatnak. 

Grandiózus jövőbeli terveket jelentett be két magyar város

Szabó Péter, Paks és Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere. Fotó: Vida Tünde. Forrás: telepaks.net


Szabó Péter emlékeztetett rá, hogy Pakson már 2014-ben elindult az az elektromobilitási program, amihez közvetlen uniós forrást nyertek el az ELENA programban. Az első lépés itt is az elektromos járművek használata a tömegközlekedésben, de ez csak egy kis szelete a fejlesztési elképzeléseknek. Kiemelte, hogy Smart Grid kiépítésén, azaz egy olyan okoshálózat megteremtésén is dolgoznak, ami az információs és kommunikációs technológiákat kihasználva növeli a gazdaságosságot és fenntarthatóságot. Paks már eddig is épített a megújuló forrásokra, intézményeit napelemrendszerekkel szerelte fel, illetve a város határában rakták le nemrégiben az ország egyik legnagyobb naperőművének alapkövét.

A paksi Protheus Projekt előkészületeire 600 millió forintot nyert el a város önkormányzata. A pályázatban megfogalmazott cél, hogy ennek húszszorosa legyen a befektetett tőke abban az elektromobilitási programban, amelynek eredményeként várhatóan már jövő év elején elektromos járműveket használnak a tömegközlekedésben, de sok más területen is.

"Gazdasági szempontból az "okosítás" fogalma csak egy új köntöse / megnevezése annak, amit minden város fennállása óta folyamatosan próbál elérni, azaz más városokkal szembeni versenyelőnyeinek javítását az infrastrukturális, a technológiai és a humán erőforrások koordinált felhasználásával."- nyilatkozta a Portfolio korábbi megkeresésére Kiss Péter, a paksi Protheus Holding Zrt. vezérigazgatója.
 

Ami jól látszik, hogy a Modern Városok programban elérhető források, a városi lakosság életminőségét javító intézkedésekre elérhető finanszírozások, a piaci oldalon zajló legújabb technológia forradalom, az ingatlanfejlesztő és energetikai cégek előremutató projektjei és megoldásai, és nem különben a fiatalabb generációk mindennapi életét átszövő gondolkodás, a megosztás alapú gazdaság, a tisztább levegőhöz való igény, mind-mind külön és együtt is egy irányba mutatnak, az okosvárosok megteremtődése felé. A most felnövő, egyre mobilabb, egyre szélesebb látókörű, egyre rugalmasabb körülmények között dolgozó (pl. homeoffice, digitális nomád, stb.) generációk lakhely választásánál várhatóan komoly szempont lesz, hogy milyen számukra fontos körülményeket tud majd biztosítani a város.

Budapest szerepe nyilván jó ideig megkérdőjelezhetetlen az ország és a mindenkori fiatalok életében, de hogyha 10-20 év múlva szinte bárhonnan dolgozhatunk majd, és nem leszünk fizikailag is odakötve, ahol a munkánk van, akkor családi és baráti kötelékek után/mellett az elérhető és megfizethető életminőség dönti el, hogy mely magyar városok nőhetnek (legalább stagnálhatnak) és melyek azok, amiknek folyamatos elvándorlással, elöregedéssel kell majd szembenézniük. Ez pedig nem 5-10 év múlva, hanem már ma jelent hatalmas kihívást és terhet, egyben pedig lehetőséget is a városok vezetőire nézve.

 

Forrás: Portfolio