NRGreport
Menü

A Westend mögött épül a jövő városa

Tavaly érkezett a bejelentés, hogy a WestEnd City Center melletti több, mint 9 hektáros területen egy új városrész megtervezését kezdik el. A Central Park projekt egy olyan koncepció kialakítását jelenti, ami a környék többi projektjének bevonásával minden generáció számára egy sokkal okosabb várost, vagy másként fogalmazva élhetőbb Budapestet jelentene. A látványtervek, videók és tervek még ebben az évben elkészülhetnek, a projekt jelenlegi állásáról és az aktuális kérdésekről Ágházi Gyulát, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatóját kérdezte a Portfolio.

A smart city fogalma és üzenete fénysebességgel terjed a világban és itthon is. Mit jelent a smart city egy olyan városközpont-fejlesztő cégnek, mint a Gránit Pólus?

A smart city kifejezés megfoghatatlan, és egy kissé már sablonos, elcsépeltnek tűnik. Mi jobban szeretjük az élhető város elnevezést használni. Az, hogy mi élhető, egy generációs kérdés is, nagyapáinknak valószínűleg teljesen mást jelent az élhető környezet, mint az ifjú generációnak, aki számára a smart city egyenlő lehet az élhető várossal. Egy ingatlanfejlesztőnek élhető tereket kell létrehoznia, vagyis egy intelligens, kommunikáló, szolgáltatásokat nyújtó, az értékes időnket leginkább élménnyé varázsoló környezetet. A Central Parkkal egy élhető városközpontot fejlesztünk, és innentől kezdve kitekintünk a saját projektünkből, így ezt a 9,5 hektáros fejlesztési területet kontextusba helyezzük Budapestnek erre a részére eső impozáns terveivel, például a Liget Budapesttel, vagy esetleg egy, a Nyugati Pályaudvart felkaroló rehabilitációs programmal. 

A Westend mögött épül a jövő városa


Akkor lehet igazán jó a projekt, ha a környezete is az. Vagy inkább egy szigetként kell értelmezni egy ilyen új és modern városrészt?

A projektet önmagában nem szabad izolálni; egy történelmi környezetbe, ahol több évtizedes épületek állnak, az ott kialakult életvitelbe illesztünk egy szokatlannak tűnő városfejlesztési koncepciót. Ez bizony kockázatot, ugyanakkor fantasztikus lehetőséget is jelent. A legnagyobb kérdés számunkra, hogy a jövő élhető tereit hogyan lehet beilleszteni egy, a múlt által erősen meghatározott patinás városi szövetbe. Ez nem feltétlenül az épületek stílusában, kivitelezési technológiákban fejeződik majd ki, hanem a terekben, a látogatókat körülvevő kommunikációban, de mindenekelőtt a szolgáltatásokban, abban, hogy másképp fogja érezni magát egy munkavállaló, egy szállodavendég, egy vásárló, vagy egy itt lakó, mint bárhol máshol.

Nem elég, ha csak egy adott épületben, például bevásárlóközpontban jól érzik magukat a látogatók, az is elengedhetetlen lenne, hogy a város is párhuzamosan fejlődjön. Hogyan látják, a város is ebbe az irányba halad?

Úgy gondolom, két meghatározó tényezőt kell figyelembe venni. Egyrészt építészetileg, városfejlesztési szinten is van lehetőség folyamatos fejlődésre; például véleményem szerint a Liget, a Kodály körönd, az említett esetleges Nyugati pályaudvar rehabilitációja, valamint a Szent István park tengelyében létrejövő városfejlesztési koncepcióba jól illene a Centrál Park. Másrészt, ami szintén nagyon fontos, az infrastruktúra, a legkorszerűbb technológia, környezettudatosság és fenntarthatóság, az innováció és minden olyan fejlesztés, ami egy modern, jövőbeni utat mutat. Problémát az jelenthet, hogy ha felépítünk egy modern környezetet, amiben jól érzik magukat az emberek, akkor frusztráló lehet, ha elhagyják ezt a környezetet, és olyan térbe kerülnek, ahol nem működnek a szolgáltatások. Ezért is fontos a kerületekkel és a fővárossal való együttműködés és a szolgáltatások szélesítése.

Rengeteg technológiai fejlesztés létezik már, de előfordulhat, hogy az emberek ezeket nem tudják (vagy nem akarják persze) egyáltalán vagy megfelelően használni. Mekkora energiát kell befektetni abba, hogy mindenki tudja használni és élvezni is az új eszközöket?

Szerepel a dilemmáink között az okos látogatóközönség kérdése. Ha kidolgozunk egy koncepciót, amit a közönség nem szeret, vagy annyira komplikált a rendszer, hogy nem használható, nem jutunk előrébb. Hogy meg kell-e tanítani a látogatókat az értelmes alkalmazások használatára? Azt gondolom, hogy erre nincs szükség. A technológiai fejlesztések egyszerűen kikövetelik maguknak a megfelelő használatot. Önmaguktól tanítják a felhasználókat. Azt kell elérni, hogy ha valaki egy ilyen okos környezetben van, lehetőleg ne kapjon másodpercenként üzeneteket mindenféléről; például, hogy az előző heti vásárlása alapján, milyen árengedmények várják ugyanabban a boltban. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az alkalmazásoknak intelligensen kell információval ellátnia az embereket. Az információnak rendelkezésre kell állni a felhasználók számára, de nem szabad, hogy tolakodó legyen.

Régen a városfejlesztés szinte kizárólag fizikai épület- és infrastruktúra megvalósítás volt. Mára ez úgy fest némileg átalakult, és jelentős szerepet kap akár a technológia (szoftverek, hálózatok, kommunikáció, applikációk stb.), vagy ennek a megvalósítása. Önök hogyan látják ezt az átalakulást?

Inkább azt mondanám, hogy elég gyakran a tervek megelőzték a koncepciót. Mi fordítva gondolkodunk. Nem is annyira a technológia a lényeges, inkább az a kérdés, hogy a Central Park koncepciójában milyen mértékben kap helyet a párbeszéd, vagyis, hogy mire vágynak a látogatók. A Gránit Pólus csoportnak megfelelő tapasztalata van a jövőbemutató koncepcióalkotásban. Példa erre az első "A" kategóriás irodaház, - Bank Center - az első amerikai típusú bevásárlóközpont - Pólus Center - az első városközponti épületegyüttes Budapesten - WestEnd City Center. Egyik sem kizárólag egy épület volt önmagában, mindegyik időtálló koncepción alapult, és mindhárom komoly sikertörténet lett. Megtanultuk, hogyan kell az újdonságot létrehozni és az idő minden esetben bennünket igazolt. 

Az említett társadalmi párbeszéd már elkezdődött?

Hamarosan el fog kezdődni és ezek a párbeszédek nagyobb teret fognak kapni, mint korábban, így a koncepció egy nyitottabb, rugalmasabb, közösségi és nem kizárólag csak az általunk determinált folyamatként működhet. Véleményem szerint akkor intelligens egy városfejlesztési koncepció, ha a közösségi szempontokat nemcsak kimondják, hanem párbeszéd formájában beépülnek az alkotó folyamatba, így a látogató is a sajátjának érezheti azt. Természetesen van az a generáció, amelyik inkább szeretné, hogy kétméterenként valamilyen alkalmazáson keresztül információt kapjon, és egy másik, aki azt mondja, hogy szeretne bemenni egy parkba, leülni egy mesterséges tó mellé, és könyvet olvasgatni egy fa árnyékában. Mi mindkét igényt figyelembe vesszük majd.

Milyen a projekt ütemezési terve? Meddig kell eljutniuk ebben az évben?

A koncepciótervet szeretnénk idén elkészíteni, ha ez megvalósul, akkor 2019-ben lehet arról beszélni, hogy a kivitelezés ütemezése hogyan történjen. Több ütemben szeretnénk, de ez olyan értelemben nem igazán releváns, hogy ha már adott a teljeskörű koncepció, nem fogunk eltérni attól.

Forrás: Portfolio