NRGreport
Menü

Jövőálló munkahelyekkel szabadulna Németország a széntől

Nem elsősorban a klímavédelmi megfontolásokra, hanem az erősen szénfüggő németországi régiók gazdasági átstrukturálására, például a foglalkoztatottsági kérdésekre fog összpontosítani Németország kormányzati szénbizottsága akkor, amikor a fosszilis energiahordozó német energiamixből való kivezetésének forgatókönyvét kidolgozza. Az új bizottságot várhatóan június 6-án, szerdán jelölik majd ki, azt követően, hogy korábban három alkalommal már elhalasztotta a lépést. 

Az Euractiv által ismertetett kétoldalas dokumentum szerint a bizottság hat kiemelt területet jelölt ki a cselekvésre; ezek alapján a testület elsőként "új, jövőálló munkahelyek" létrehozásának lehetőségeit vizsgálná az érintett régiókban a szövetségi kormány, a tartományok, a helyi hatóságok és a gazdasági szereplők együttműködésével. A szövetségi kormány politikája a teljes foglalkoztatás elérését, valamint az egyenlő életkörülmények megteremtését célozza Németország-szerte - hivatkozik a dokumentum a központi irányelvre.

A berlini székhelyű Clean Energy Wire szerint mintegy 20 ezer embert foglalkoztatott közvetlenül a német lignit-, valamint 12 ezret a kőszén-ipar 2016-ban. Ugyanekkor a német megújuló energia szektor összesen mintegy 340 ezer munkahelyet tartott fenn, ami a teljes német energiaszektorban foglalkoztatottak felét jelenti - ebből a szélenergia önmagában 160 ezer állást biztosított. 

Jövőálló munkahelyekkel szabadulna Németország a széntől

A Vattenfall svéd energiavállalat barnaszén erőművéről a német-lengyel határ közelében fekvő Jänschwaldében.

Fotó: MTI/EPA/Patrick Plül


A hivatalosan "Speciális növekedési, strukturális gazdasági változási és a foglalkoztatási bizottság" nevű testület feladata a szénipartól még mindig nagy mértékben függő német régiók - a Ruhr-vidék és Lausitz - gazdasági fejlesztése és átstrukturálása. A dokumentum ötödik pontja foglalkozik konkrétan a szén kivezetésével, illetve a fosszilis alapú áramtermelés korszakának végével. A tervek szerint a bizottságnak nem egyszerűen egy időpontot kell kijelölnie a kivezetésre, de a szükséges jogi, gazdasági, szociális, rekultivációs és strukturális politikai intézkedéseket is meg kellene határoznia. Ez azt jelenti, hogy részletes terveket kell kidolgoznia a munkahelyek megtartására, a szükséges beruházások, illetve egy kimondottan e célra létrehozandó alap paramétereinek definiálására.

Mindemellett a szénbizottság feladata lesz a Németország klímavédelmi célszámai és a valós folyamatok közötti eltérés leszűkítése is. Az ország az eredetileg tervezett 40 százalék helyett csak 30 százalék körüli értékben lesz képes csökkenteni üvegházgáz-kibocsátását 2020-ig (az 1990-es szinthez képest).

A bizottság kijelölése mellett a téma körüli intenzív vita is jelzi, hogy egy, az ország számára rendkívül érzékeny témáról van szó. A várhatóan 23 tagú testület a politikai döntéshozók mellett iparági vezetőkből, szakszervezeti képviselőkből és környezetvédő civil szervezetek küldötteiből állhat össze, akik közül nem egy olyan állásponttal rendelkezik, ami garantálja, hogy nem megy majd könnyen a kompromisszumkeresés. A bizottságnak október végén kell prezentálnia a szociális és gazdasági intézkedésekre vonatkozó ajánlásait. 

A szénbizottság létrehozásának ötlete először a 2050-as német Klíma Akció Tervben merült fel 2016 novemberében, és a CDU, a CSU, valamint az SPD koalíciós megállapodásába is bekerült. A terv szerint Németországnak az évszázad közepére "kiterjedt" üvegházgáz-semlegességet kell elérnie, amihez 2030-ra legalább 55 százalékkal kell csökkentenie az amissziót 1990-hez képest. A stratégia az ennek érdekében az egyes szektorokban végrehajtandó intézkedésekről, valamint az elért eredmények monitorozásáról is rendelkezik.

Németország mellett több más európai uniós tagállam jelezte, hogy jellemzően a 2020-as évek második felében teljesen beszüntetné a széntüzelésű erőművek működését, így az Egyesült Királyság, Finnország, Olaszország, Portugália, Ausztria és Franciaország is.

 

 

Forrás: Portfolio