Rezsicsökkentés ide, rezsicsökkentés oda, a már nagyrészt a magyar állam tulajdonában üzemelő lakossági energiaszolgáltatók szép profitokat értek el az előző évben – olvasható ki a társaságok által közzétett beszámolókból.
A magyar energiaszektor egyik legfiatalabb szereplője, a harmadik teljes pénzügyi évét záró, több mint 4,5 millió ügyfelet kiszolgáló állami közműholding, az NKM Nemzeti Közművek ugyancsak jelentős bővülési időszakon van túl. A társaságcsoport áram- és gázszolgáltatást, gázelosztást, illetve egyebek mellett közvilágítási tevékenységet végez, idén áprilisban pedig az oroszlányi távhőszolgáltató megvásárlásával újabb üzletág kiépítését kezdte meg.
A közmű-mamut áramszolgáltató üzletága, az egykori Démászból átalakított NKM Áramszolgáltató Zrt. árbevétele két év csökkenés után ismét átlépte a 100 milliárd forintos értéket, amihez azonban jelentősen, 3,6 milliárdról 1,4 milliárdra zsugorodó üzemi eredmény párosul. A nettó eredmény viszont 1,8 milliárdról 5,4 milliárd forintra ugrott, amelyből több mint 5 milliárd forint megy osztalékra.
Közben a nem állami áramszolgáltató Budapesti Elektromos Művek Nyrt. árbevétele tovább csökkent, 18,2 milliárd forintról 15,3 milliárdra, miután a villamosenergia-nagykereskedelmi tevékenység a kapcsolt vállalkozásokhoz került. Ennek ellenére az üzemi eredmény több mint tízszeresére, 17,6 milliárd forintra hízott, ami évtizedes visszatekintésben abszolút rekord. Az ezzel szinte hajszál pontosan megegyező adózott eredmény ugyancsak jókora emelkedést jelent az előző évi 5 milliárd alatti nyereséghez képest, az ugyancsak 17,6 milliárdos osztaléknál pedig az elmúlt tíz évben nem volt magasabb.
A lakossági gázszolgáltató NKM Földgázszolgáltató Zrt., a korábbi Főgáz jelentősen növelni tudta árbevételét, a tavalyelőtti 310 milliárdról 472 milliárdra, ami egyben történelmi rekord. A 2015 előtti évekkel ugyanakkor nem érdemes összehasonlítani az eredményeket, mivel ekkortól az egykori Fővárosi Gázművek alapján létrejött társaság már országos gázszolgáltatást is végez. Az üzemi eredmény jelentősen csökkent tavalyhoz képest, részben a piaci gázárak emelkedésének, illetve a terjeszkedéssel összefüggő ráfordítások hatására, ugyanakkor az adózott eredmény 5,8 milliárdról 7,3 milliárdra bővült. Ennél legutóbb 2011-ben ért el jobb eredményt a cég.
A hatósági árazás és az elvileg nem profitorientált működés mellett is szép nyereség után azonban csak elhanyagolható mértékű osztalékot fizet az állami tulajdonos, szemben a "főgázos" idők rendre milliárdos nagyságú osztalékaival.
Az üzletágakat összefogó, illetve egyéb tevékenységeket végző NKM Nemzeti Közművek Zrt. valamivel 3 milliárd forint feletti tavalyi árbevétele (a 2016-os 455 millió forintot követően) ugyan két nagyságrenddel elmarad a gáz- és áramszolgáltatói tevékenységekétől, de az elmúlt két, mínuszos évet követően már pozitív üzemi (142 millió forint), valamint adózott eredmény járul hozzá, amely a másfél milliárd forintot közelíti. Osztalékot idén sem fizet a társaság. Ahogyan az NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt. sem. Az elosztói tevékenységet végző társaság 20 milliárdos árbevétel, valamint 1,8 milliárd forintos üzemi eredmény mellett elért valamivel több mint félmilliárdos nyeresége az eredménytartalékba kerül.
A magyarországi földgáz-nagykereskedelem jelentős részét bonyolító, az MVM csoporthoz tartozó Magyar Földgázkereskedő Kft. tavalyhoz képest jelentősen, 390 milliárdról 521 milliárd forintra tudta növelni árbevételét. Ez azonban a korábbi évekkel összevetve nem számít kiemelkedő eredménynek, ahogyan értelemszerűen az 5,3 milliárdról 4,2 milliárd forintra csökkenő üzemi, illetve az 567 millióról közel 1,4 milliárdra bővülő adózott eredmény sem. Az 1,35 milliárdos nyereség teljes mértékben osztalékként kerül kifizetésre, ami jókora ugrás a tavalyi 567 millióhoz képest, azonban eltörpül a 2013-ban kifizetett több mint 12 milliárd mellett – igaz, ezen a három éven kívül az elmúlt dekádban nem is történt más osztalékfizetés a vállalatnál.
A hazai távhőszektorban vezető szerepet betöltő, önkormányzati tulajdonú Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. ismét emelkedő árbevételről számolt be (43 milliárdról 44,4 milliárdra). Az utóbbi két évben a piaci növekedés útjára ismét rálépő társaság üzemi és adózott eredménye egyaránt csökkent (1,7 milliárdról 1,2 milliárdra, valamint 1,5 milliárdról 1,1 milliárd forintra), azonban a hálózatát és ügyfelei számát hosszú évek után ismét növelő Főtáv ezzel együtt is jelentős, 4,5 milliárdos osztalékot fizet. Az elmúlt tíz évben ennél csak egyszer, 2016-ban volt nagyobb az osztalék; tavaly 5 milliárd forintot fizettek ki a cégnél.
Érdemes egy pillantást vetni az erőműszektor eredményeire is. A tulajdonosváltáson áteső Mátrai Erőműről már korábban, a márciusi közgyűlésen kiderült, hogy 2017-ben 9,1 milliárd forintos veszteséget termelt. Ezzel a tavalyi az elmúlt több mint tíz év legrosszabb éve volt a társaságnál, amely 2015-ben még több mint tízmilliárdos nyereséget ért el. De a tavaly összejött több mint 10 milliárd forintos üzemi veszteség, ahogyan a 82 milliárdra süllyedő árbevételi adat is évtizedes mélypontot jelöl. A társaságnál így 2008 után 2017-ben sem lesz osztalék, azt követően, hogy elmúlt években rendre milliárdokat fizettek ki ilyen címen.
A cseh EPH szakmai befektető tulajdonában álló (ez a társaság vett részt majd szállt ki a Mátrai Erőmű adásvételéből) Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) árbevétele ugyan szintén évtizedes mélypontra, 44 milliárd forintra csökkent a 2016-os 48,3 milliárdról, ám az üzemi eredmény 3,7 milliárdról 3,8 milliárdra emelkedett, az adózott eredmény pedig több mint tízszeresére, 3,6 milliárd forint fölé nőtt. Osztalékot viszont továbbra sem fizet a társaság, ahogyan 2010 óta egyetlen évben sem.
Ezzel szemben az MVM tulajdonában lévő Paksi Atomerőmű 2017-ben elért közel 3,8 milliárdos nyereségét egy az egyben kifizeti osztaléknak. A társaság árbevétele nagyjából a korábbi három év szintjén, 170 milliárd forinton alakult, az üzemi eredmény azonban 9,7 milliárd forintra feleződött, a nettó eredmény pedig 8,6 milliárdról esett 3,8 milliárdra. A két utóbbi érték évtizedes mélypontnak számít.
Pozitív eredményeket jelentett tavalyról a nemzetközi multivá alakuló, vertikális és horizontális terjeszkedésben lévő MET hazai leánycége is. Az eredetileg gázkereskedőként indult cég – amely a napokban jelentette be, hogy a menedzsment megvásárolta a társaságot mások mellett az alapító Moltól – 2017-ben az elmúlt négy év legmagasabb, közel 650 millió eurós árbevételét érte el, és a 10 millió eurót meghaladó üzemi illetve 900 ezer eurót közelítő adózott eredmény, valamint az utóbbival megegyező nagyságú osztalék is nőtt tavalyhoz képest. Ugyanakkor a számok nem közelítik meg a rekordokat – vélhetően nagyrészt az ismét egyre élesebb európai piaci környezet hatására -, így a 2015-ös, közel 8 millió eurós, vagy a 2012-ben kifizetett, csaknem 250 millió dolláros osztaléktömeget.
A Svájcban bejegyzett anyacég MET csoport (MET Holding AG) intenzív terjeszkedési stratégiát folytat, amelynek keretében például 2017 végén Magyarországon megvásárolta a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltatót annak több mint 1 millió ügyfelével és 33 ezer kilométert meghaladó gázvezeték-hálózatával az olasz ENI-től. Százhalombattán már építi az ország egyik legnagyobb, 17,6 megawattos naperőművét, május végén pedig a romániai RWE Energie SRL energiakereskedő céget szerezte meg.
Ami a Tigázt illeti, a korábbi olasz tulajdonos a korábbi évekhez hasonlóan a 2017-es eredmények után sem vett ki osztalékot a cégből. Az árbevétel ugyan az elmúlt tíz évben gyakorlatilag a tizedére olvadt, több mint 300 milliárd forintról a tavalyi alig több mint 32 milliárdra, ez a csökkenés azonban nem igazán látszik üzemi és adózott eredményein. A közel 9 milliárd forintos üzemi és a több mint 6 milliárdos adózott eredmény tíz évre visszamenőleg a második legmagasabb értéket jelöli.
NRGreport
