NRGreport
Menü

Hiába az elektromos autó, egy dolog még nagyon kellene az élhető városhoz

A városok élhetőségét befolyásoló egyik legfontosabb tényező a levegőminőség, aminek kapcsán a legtöbben azonnal a közlekedés során keletkező kipufogógázokra gondolnak. Világszerte azonban a teljes szén-dioxid kibocsátás harmadáért az épületek a felelősek, így ha valódi levegőminőség-javulást szeretnénk elérni, az autók mellett az épületek zöldítésével is foglalkozni kell.

Szinte naponta jelennek meg hírek az elektromos autózás témájában. A most születő generáció nagy eséllyel már elektromos autókon szerzi meg a jogosítványát, amit nem is biztos, hogy sokáig fog használni, hiszen az ő életükben feltehetően eljön az önvezető autók kora. A közlekedés "zöldülésében" tehát már most kézzelfogható eredményeket látunk, az épületeink károsanyag-kibocsátásáról viszont nem mondható el ugyanez.

A lakásvásárlás előtt állók Magyarországon egyelőre nem igazán figyelnek arra, hogy leendő lakásuk milyen energiahatékonysági besorolással rendelkezik, az új lakások esetében viszont egyre szigorúbbak a szabályok. 2018 elejétől az induló projekteknek úgynevezett költségoptimalizált energetikai követelményeknek kell megfelelniük, 2021 elejétől pedig már a közel nulla energetikai szint követelményeit kell teljesíteniük. Míg előbbinél a projekt építési engedélyének benyújtása, utóbbinál a lakások használatba vételi engedélyének dátuma számít. Bár az egyre szigorúbb szabályok hozzájárulnak a fenntarthatóbb lakásállomány kialakulásához, a teljes állomány megújulása jelentősen hosszabb időbe telik. 

A kulcskérdés a fűtés, ami télen sok helyen okoz az egészségügyi határértékeket meghaladó károsanyag-mennyiséget, ami nem csak Budapesten, hanem azokban a kisebb városokban is probléma, ahol többségben van a széntüzelésű kazánok használata. Noha nem várható el, hogy pár év alatt minden ingatlant passzív házzá alakítsanak át, de más koncepciókkal együtt lehetne javítani a kibocsátási értékeken. A Főtáv Zrt. egyik jelenleg is futó projektje például a Kéménymentes belváros, amelynek célja a belváros bekapcsolása a távfűtésbe. Már 10 ezer belvárosi lakás bekapcsolása a több 100 ezerből, 10 ezer tonna széndioxid megtakarítást és 14 tonnával kevesebb egyéb káros anyag kibocsátást eredményezne, amelynek köszönhetően Budapesten nem kellene többé szmogriadóktóltartani.

A Kéménymentes belváros megteremtését támogatja az épülő Erzsébet hídi stratégiai tranzitvezeték, amely lehetővé teszi a Főtáv számára az V., VI., VII., és VIII. kerületek elérését. A Gellérthegytől a Városház utcáig húzódó új gerincvezeték októberre meg is érkezik a Városház utcához. A Főtáv célja további stratégiai gerincvezetékek létesítése a szigetüzemű távhőrendszerek között, amelyek segítségével egy egységes budapesti távhőrendszer jöhet létre - mondta el Mitnyan György, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója a Portfolio FM&Office konferencián tartott májusi előadásában.

A korszerűbb fűtési technológiákkal tehát jelentősen javítható lenne a városaink levegője, ami hozzájárul az élhetőbb környezet kialakításához.

 

Forrás: Portfolio